170344. lajstromszámú szabadalom • Anód fémszalagnak főleg fémmel, előnyösen krómmal való folyamatos galván bevonásához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 170344 Nemzetközi osztályozás: ($i Bejelentés napja: 1974. VI. 12. (UE-50) Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1973. VI. 13.(369 644) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. C 25 D 17/12 i^Ä¥ff^lM Bejelentés napja: 1974. VI. 12. (UE-50) Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1973. VI. 13.(369 644) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. VI. 12. (UE-50) Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1973. VI. 13.(369 644) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. / . '' t " Feltaláló: HOECKELMAN Ralph Frank mérnök, Irwin, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Uss Engineers and Consultants, Inc., Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Anód fémszalagnak főleg fémmel, előnyösen krómmal való folyamatos galván bevonásához 1 A találmány tárgya anód, amely hosszú, lapos tekercselt tárgyak, mint példaképpen lemezek és szalagok folyamatos galvanikus bevonási eljárásánál alkalmazható, mégpedig főként olyan eljárásoknál, amelyek megvédik a tárgyak éleit a túl vastag galvánréteg rárakódásától. A továbbiakban a „szalag" kifejezést használjuk, a lapos tekercselt tárgyak megnevezéseként. A szalagok folyamatos galvánbevonása során, a szalagokat átvezetjük a galván fürdőn, mégpedig úgy, hogy lapos felületeik az általában sík anóddal vagy anódokkal párhuzamosan húzódjanak. Az anódok általában a bevonandó szalagokkal kb. egyenlő szélességűek. Az ilyen egyenlő szélességű anódok alkalmazásánál gyakran felmerül az egyenletes bevonás problémája. A problémák egyrészt mechanikai természetűek, a szalag nem elég erős feszítéséből erednek, azaz a szalag kitér a vezetőpálya középvonalától. Ezen kitérés következtében a szalag egyik szélére több anyag válik le, mint az kívánatos lenne, ugyanakkor a másik szélére csak alig vagy egyáltalán nem válik le anyag. A problémák másrészt elektrokémiai természetűek, és a bevonó áramnak a szalag élein való sűrűsödéséből erednek. Az áramvonalak azon tulajdonsága, hogy a csúcsokon vagy a csúcspontok sorozatán (vagyis az éleken) összesűrűsödnek, okozza ezt az ún. „szél effektus"-t, ami különösen a kis szóróképességű bevonó rendszereknél szembetűnő. A nem elég erős feszítéséből eredő egyenetlen bevonást elkerülhetjük, ha az anódot olyan szélesre méretezzük, hogy a szalag maximális kitérése esetén is fedje azt. Igen sok megoldást javasoltak már az elektrokémiai problémák áthidalására. Az egyik ilyen megoldás pl. elliptikus keresztmetszetű anód alkalma-5 zása. Ez a technológia azon az elven alapszik, hogy az áramsűrűség nő az elektródok közötti távolság csökkenésével, így az elliptikus anód révén a szalag közepe és az anód közti távolság megrövidül; tehát ezen a területen megnő az áramsűrűség. Mindazonáltal ez a 10 javaslat sem került általános megvalósításra, mert nehézkes, és nem tudja teljesen kiküszöbölni a nem elég erős szalagfeszítés problémáját, és magát az anódot is nehéz elkészíteni és beszerelni. Másik megoldást jelent a „szél effektus" kiküszöbölésére az 15 anód és a szalag közé, mégpedig a szalag külső széléhez helyezett maszk vagy árnyékoló szerkezet alkalmazása. Bár az ilyen maszkok az éleknél hatásosan csökkentik az áramsűrűséget, mégsem teszik feleslegessé a bonyolult mechanikai és/vagy elekt-20 romos eszközök használatát a szalag oldalingadozásának automatikus igazítására. Igen lényeges, hogy az említett maszkok csak olyan esetben alkalmazhatók, ha az anód és a szalag közt megvan egy bizonyos távolság (előírt rés). Olyan esetekben, ha az anód és a 25 katód közti távolság kicsi (pl. 2,5-5 cm) az érdes durva élek, vagy a szakadt szalag a maszkra akadhat, és így vagy a szalag szakad el, vagy a maszk megy tönkre. Végül huzalt is vezettek a szélek mellett az áramvonalak ritkítása végett. Ez a módszer is éppúgy 30 mint a maszkolás a szalag kitérését automatikusan 170344 1
