170335. lajstromszámú szabadalom • Szer aluminiumfelületek festés előtti előkezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170335 Nemzetközi osztályozás: JL, Bejelentés napja: 1974. XI. 19. (SE-1753) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. C 09 D 5/08 Bejelentés napja: 1974. XI. 19. (SE-1753) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. Bejelentés napja: 1974. XI. 19. (SE-1753) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. ÉMÜM Bejelentés napja: 1974. XI. 19. (SE-1753) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. XI. 19. (SE-1753) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 's

^__

! :", [. ^4 Feltaláló: DÁRDAI Zoltán okleveles vegyész, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Szer alumíniumfelületek festés előtti előkezelésére 1 A találmány tárgya szer alumíniumfelületek festés előtti előkezelésére. Az alumínium felhasználása kezdetén, tekintettel a felületén levő passziváló oxidrétegre, az az elképzelés alakult ki, hogy korrózió ellen nem szükséges védeni. A nagybani gyakorlati felhasználás tapasztalatai azonban rácáfoltak erre a kezdeti felfogásra. Az agresszív klimatikus behatások következtében az iparban és építőiparban alkalmazott alumínium szerkezetek, borító elemek, vezetékek és tartályok számos esetben a teljes tönkremenetel mértékéig korrodálódtak. Az alumínium standard potenciálja — 1,69 V, tehát igen könnyen elreagál a legkülönbözőbb anyagokkal. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt is, hogy az alumínium és oxidja amfoter jellegű. Nyilvánvaló az is, hogy ott, ahol egyéb fémekkel (például vassal) kombinál szerkezetként használják, az érintkezési felületeken galvánelem képződés miatt kontakt korrózió lép fel. A fentiekből következik, hogy az alumíniumfelületek védelmére is komoly figyelmet kell fordítani. Legkézenfekvőbb a festéssel történő védelem. Ismert azonban, hogy a festékek fémekhez, így az alumíniumhoz is csak akkor tapadnak megfelelően, ha a felület mindenfajta szennyeződéstől mentes. A szennyezők egyaránt lehetnek szerves és szervetlen anyagok. A festékek túlnyomó többsége kis dielektromos állandójú, míg a fémeké nagy, így az Oswald-Buzágh-elv szerint a festésnél az alaptól a felső rétegig a megfelelő kontinuitást biztosítani kell. Hazánkban az alumínium felhasználása az adottságok folytán nagy és egyre fokozódik. Ennek ellenére megfelelő védelmet mindezideig nem dolgoztak ki, főleg nagyméretű szerkezetek esetében. (Az eloxálás a 5 kezelőkádak méretétől függően csak véges méretekig használható). Az alumínium festéssel történő védelme sem terjedt el nagyobb mértékben, illetve ha mégis alkalmazzák, a fenti okok miatt a minőség nem kielégítő. 10 Az alumínium felületen levő oxidréteg megbontására több eljárás ismert. A Chemical Abstracts 63, 14 508a alatt referált cikk szerint az alumíniumot nátrium-hidroxid-oldattal kezelik. A kezelés valóban eredményezi az oxidréteg megbontását, az eljárás 15 hátránya azonban, hogy az oxidréteg rövid időn belül, mintegy 1—5 órán belül újra kialakul. Hasonló a helyzet a „Metallreinigung und Vorbehandlung", j_5, (3) 47-52 (1966) folyóiratban leírt eljárásnál is, ahol nátrium-hidroxid-oldat és különböző alkálifémsók, 20 főleg kloridok együttes alkalmazását javasolják a fenti célra. A találmány célja tehát olyan szer kifejlesztése, amely alumíniumfelületek kezelésére alkalmazva nemcsak eltávolítja a szennyeződéseket és megbontja 25 az oxidréteget, hanem a kezelt felületen az oxidréteg újrakialakulását megakadályozza és korrózió elleni védelmet nyújt. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a hagyományos lúgos felületkezelő szerekhez valamely 30 anionaktív tenzidet adunk, a kezelés során a tenzid a 170335 1