170331. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás laktámok előállítására és kinyerésére

170331 3 4 2,5-2,7 tonna ammóniumszulfát mellékterméket eredményez. Ez azt jelenti, hogy az oxim reagaltatásánál mellék­termékként keletkező 1,7-1,9 tonna ammóniumszul­fáíot és az előállításánál keletkező 2,5—5,7 tonna ammóniumszulfátot figyelembe véve 1 tonna £-kap­rolaktám végtermékre számítva 4,2—4,6 tonna am­móniumszulfát melléktermék keletkezik. Ezt az ammóniumszulfátot trópusi és szubtrópusi területeken nitrogéntartalmú műtrágyaként használ­ják, a kilátások a kifizetődő elhelyezési lehetőségre azonban az egyre csökkenő eladási árak, különösen pedig a terméknek e területekre való nagy szállítási költségei miatt nem nagyon biztatóak. A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amelynél a különböző eljárási szakaszokban melléktermékként keletkező ammóniumszulfát-oldatokat végső soron S02 visszanyerése közben elégetjük, így a végtermék mellett az eljárás eredményeként ammóniumszulfát melléktermék nem keletkezik. Az ily módon visszanyert S02 ezután ismét fedezi a hidroxilamin-szulfát előállítására alkalmazott Raschig-eljárás S02 -szükségletét, valamint a Beck­mann-átrendezésnél szükséges oleum S02-szükség­letét. A találmány szerinti eljárás fontos intézkedése abban áll, hogy azt az ammóniumszulfát-oldatot használjuk a Beckmann-átrendeződés után képződött laktám-kénsav-elegy tompítására, amely a Raschig­módszer szerinti hidroxilaminszulfát-szintézisnél, va­lamint az oxim-szintézisnél melléktermékként kelet­kezik. Az ily módon tompított elegyből — alapjában véve laktam és ammóniumhidrogénszulfát vizes oldatából, — amely emellett adott esetben meg kevés ammó­niumszulfátot tartalmaz, — vízzel nem elegyedő szer­ves oldószerrel való extrakcióval a laktam kinyerhető és a most már laktámmentes oldatból ismert módon, elégetés útján kéndioxid nyerhető vissza. Megjegyezzük, hogy laktámnak laktámtartalmú kénsavas reakciőelegyből extrahálással történő elkülö­nítését, miután a reakcióelegynek hígítással és bi­zonyos mértékű tompítással szerves oldószerrel való extrahálásra alkalmas állapotba hozása megtörtént, már korábban javasolták. Az extrahálandó elegy savassági fokától függően kevéssé savas reakció­elegyekre benzolt és toluolt neveztek meg extraháló­szerként. Erősen savas reakcióelegyre ellenben kloro­formot és már klórozott szénhidrogéneket, például 1,2-diklóretánt és 1,1,2,2-tetraklóretánt említettek. Már javasolták azt is, hogy a laktámot olyan laktámkénsav-elegyből extrahálják, amelynek a sav­fokát extrakciós kezelés előtt ammóniumszulfát és víz együttes adagolása útján csökkentették, így az (NH4 ) 2 SQ 4 és H 2 S0 4 közötti mólarányt az extrahá­landó oldatban 0,75:1 arányra állították be. Ezeknél az ismert eljárásoknál meg soha nem javasolták azonban azt, hogy a hidroxilaminszulfát-szintézisből, oxim előállításból és az oxim átrendeződési reakciójá­nál származó melléktermékként keletkező ammó­niumszulfát-oldatot használják a lakiamból és kénsav­ból álló, extrahálandó, átrendeződésnél keletkező elegy tompítására. Arra a felismerésre jutottunk, hogy a megoldás előnye nemcsak az eddigi eljárásban problémát okozó, keletkezett melléktermék hasznosí­tása, hanem az a körülmény is, hogy ez az ammó­niumszulfát-oldat azért különösen alkalmas e célra, mert annyi vizet tartalmaz, hogy a laktámot és kénsavat tartalmazó, átalakulásból származó eleggyel 5 való keverés után is oldatban marad. Az oldott állapot fenntartása végett külön vízmennyiség hozzákeverése után nem követelmény, az ismert eljárásokkal szem­ben. A találmány szerinti eljárás gazdaságosan végrehajt-10 ható mint olyan eljárás, amelynek folyamán a külön­böző eljárási lépések — hidroxilaminszulfát előállítás, oxim-előállítás, laktámmá való átrendeződés és a laktam kinyerése — során melléktermékként kelet­kező összes ammóniumszulfát-oldat kéndioxid vissza-15 nyerése közben közvetlenül elégethető. A találmány szerinti eljárásnál 1 mól £-kapro­laktám késztermékre legfeljebb 4,4 mól NH3 -hasz­nálunk, amely mennyiség 50—60 súly%-os ammó­niumszulfát- és ammóniumhidrogénszulfát-oldat alak-20 jában rendelkezésre áll és amelyből elégetés útján S02 visszanyerhető. Az ezzel összehasonlítható, a találmány szerinti intézkedés nélküli eljárás használatánál 1 mól kapro­laktámra 7,4 mól NH3 -t használnak, amely mennyiség 25 40 súly%-os ammóniumszulfát formájában keletkezik és amelyből ugyancsak elégetéssel S02 nyerhető: vissza vagy bepárlás és kristályosítás útján ammó­niumszulfát kapható. Az eljárás egy foganatosítási módját vázlatosan a 30 mellékelt 1. ábrán mutatjuk be. Ezen az ábrán A egy hidrőxilaminszulfát-szintézis-zónát, B egy oximelő­állító zónát, C egy óleumszintézis-zónát, D olyan zónát, amelyben a Beckmann-féle átrendeződés tör­ténik, E egy keverőzónát, F egy extrakciós-zónát és G 35 egy égető zónát, amely a szulfáttartalmú oldatok hőbontására szolgál, jelent. Az 1,2 és 3a vezetékeken keresztül a hidroxil­aminszulfát-szintézis-zónába bevisszük a reakcióban résztvevő anyagokat: ammóniát, ammóniumnitrit-ol-40 datot és kéndioxidot. Az NH4 N0 2 + NH4OH + 2 S0 2 > HON (S03 NH 4 ) 2 reakcióegyenlet szerint először alacsony hőmérsékleten, például 0 C°-on, hidroxilamindiszul­fonsav ammóniumsójának oldatát kapjuk, amelyet ezt 45 követően felmelegítünk. Ezáltal a hidroxilamindiszul­fonsav ammóniumsója hidrolizálódik és végeredmény­ben a következő reakcióegyenletek szerint: HON(S03 NH 4 ) 2 + H 2 0 —-> HONHSO3NH4 + NH4HSO4 és 50 HONHSO3 NH4 + H2 O > HONH3 -NH 4 S0 4 hidroxilammónium-ammóniumszulfátot és ammó­niumhidrogénszulfátot tartalmazó oldattá alakul. Az ammóniával való hidrolizálás után az A zónából a 4 vezetéken keresztül hidroxilaminszulfátot tartal-55 mázó oldat folyik a B oximelőállító-zónába, ahol a hidroxilaminsó egy, az 5 vezetéken át belépő keton­nal oxim képződése közben reagál. Az ehhez a reakcióhoz alkalmas pH-érték beállításához szükséges ammóniumhidroxid-oldatot a 14 vezetéken keresztül 60 vezetjük be. A képződött oximot a 6 vezetéken át a D reakciózónába visszük, ahova egyidejűleg a 7 vezeték útján a Beckmann-féle átrendeződéshez szükséges mennyiségű óleumot engedjük be a C éleumszintézis­zónából. A D reakció zónából a 8 vezetéken keresztül 65 laktám-kénsav reakcióelegy áramlik az E keverő-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom