170322. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADA1MI LEÍRÁS 170322 Nemzetközi osztályozás: :fflf.V V^Bffi ' Bejelentés napja: 1976. IV. 9. (PI-519) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1975. IV. 12. (P 25 16 102.8) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. Hl. 31. H 01 K 1/54 H 01 K 1/56 Bejelentés napja: 1976. IV. 9. (PI-519) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1975. IV. 12. (P 25 16 102.8) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. Hl. 31. ORSZÁGOS . TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1976. IV. 9. (PI-519) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1975. IV. 12. (P 25 16 102.8) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. Hl. 31. í1 Feltaláló: KISCHIO Werner vegyész, Aachen-Orsbach, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven, Hollandia „Villamos izzólámpa" 1 A találmány tárgya villamos izzólámpa melynek burája oxigéngettert tartalmaz. Izzólámpák gyártásánál általában alkalmaznak gettert a burában, mely üzem közben elgőzölög, vagy elbomlik, az izzólámpában jelenlevő oxigén- és vízmaradékokkal vegyületet alkot, ily módon lekötve azokat. Ismert már (DT-PS 1 764 332)P3 N 5 alkalmazása getterként, mely csak megközelítően 750 °C feletti hőmérsékleten bomlik el foszforra és nitrogénre. Azonban a foszforfelesleg barna bevonatként a lámpa burájára lecsapódik, ezzel csökken a lámpa fényhatása. Ismert továbbá (DT-OS 2 217 531) foszfor-oxinitrid (PON) használata getterként izzólámpákban. Az izzószál hőmérsékletén a PON elbomlik miközben foszfor, foszfor-pentoxid (P2 O s ) és nitrogén képződik. A képződött P2 O s elnyeli a vízgőzmaradékokat, míg a felszabaduló foszfor megköti az oxigénmaradékokat. Ebben az esetben is lerakódhat a felszabadult foszfor a lámpaburán, mint káros bevonat. A találmány célja olyan getter alkalmazása izzólámpáknál, melynek jó oxigénelnyelő hatása van, de nem képez káros lerakódásokat a lámpaburán. Az előzőekben ismertetett típusú izzólámpáknál a találmány szerint ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy getterező anyagként foszfortionitridet (PNS) használunk. A PNS elbomlik az izzószál hőmérsékletén, az oxidáció termékeként előbb keletkezik P2 O s mint S02 , mivel a P2 0 5 képződési entalpiája lényegesen negatívabb a kén-dioxidénál. A foszforfelesleg viszont nem rakódik le barna bevonatként, hanem azt a kén megköti lényegében színtelen foszfor-szulfidként. Ez 5 az anyag képes betölteni a getter szerepét mind oxigénre, mind pedig vízgőzre vonatkozóan. A PNS-t vákuumizzólámpákban és gáztöltésű izzólámpákban is lehet getterként használni. Utóbbi nitrogén és/vagy nemesgáztöltést tartalmaz. Az olyan 10 izzólámpáknál, melyeknek halogéntartalmú töltésük van, mely wolfram-halogén ciklust alkot, a PNS-getter ugyancsak alkalmazható. A gettert vagy az izzószálon, vagy ennek közelében kell alkalmazni. Ez például úgy valósítható meg, hogy 15 az izzószálra, vagy annak állványára a finomra őrölt PNS illékony szerves oldószerrel készített szuszpenzióját visszük fel, majd az oldószert elpárologtatjuk. Oldószerként példaképpen szénhidrogéneket használhatunk. 20 Egy előnyös kiviteli alaknál 20 g PNS-t 24 órán át őrölünk golyósmalomban 0,7 1 toluolban. Az izzószálat belemártjuk az így készült szuszpenzióba és miután az oldószert elpárologtattuk, beszereljük a lámpaburába. A burát evakuáljuk, inert gázzal töltjük 25 és beforrasztjuk. Szabadalmi igénypont Villamos izzólámpa, mely burájában oxigén-gettert tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az oxigén-getter 30 foszfor-tionitrid (PNS). 170322 A kiadásért felelős a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77-2695 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Földes György igazgató 1
