170321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főként nehezen szállítható porszerű ömleszett anyagok pneumatikus dugós és/vagy tolószállítására

170321 7 8 vezetékbe egymást követő diszkrét pontokban névle­ges nyomású levegőt vezetünk be és a szállítólevegőt vagy legalább egy részét lüktetve áramoltatjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására való berendezés lényege az, hogy a közbenső edény egy vákuumszivattyúval és egy kompresszorral van felsze­relve, ahol a vákuumszivattyú szívóoldala a közbenső edény fejrészéhez, a kompresszor nyomóoldala pedig a lazítórendszerkent kiképzett légbevezető csőrend­szerhez és a közbenső edény fejrészéhez van csatla­koztatva. A találmány szerinti berendezés egy célszerű példa­kénti kiviteli alakjánál a vákuumszivattyú leválasztó szűrője a közbenső edényben van elrendezve és a kompresszor a leválasztó szűrőn keresztül van a közbenső edény fejrészéhez csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés egy másik célszerű példakénti kiviteli alakjánál a lazítórendszer a közben­ső edény héjazata, valamint egymással adott és egyenlő szögeket bezáró szimmetriasíkjainak metszés­vonalai mentén elrendezett, perforált és szemiper­meábilis anyaggal bevont csövekből összefogott kosár­ként van kiképezve, ahol a kosár célszerűen egy vízszintes sík mentén meg van osztva, és alsó része adagolórendszerként van kiképezve. A találmány szerinti berendezés egy további cél­szerű példakénti kiviteli alakjánál a közbenső edény lábrészén kúpos toldatként egy a nyomócsőhöz csat­lakoztatott garat van kiképezve és az adagolórendszer a garatban van elrendezve. A találmány szerinti berendezés további célszerű példakénti kiviteli alakjánál a nyomócső zárószerel­vénye egy a közbenső edény belső terében elrendezett rúdon rögzített szeleptányér, ahol a rúd egy koaxiáli­sán elrendezett házzal van burkolva, a ház vége és a szeleptányér között pedig omlasztórendszerként egy szemipermeábilis borítással fedett omlasztónyílás van kiképezve. A találmány szerinti berendezés további célszerű példakénti kiviteli alakjánál a nyomócső a közbenső edény felső részén bevezetett merülőcső, melynek szájnyílása a közbenső edény lábrészében van elren­dezve. A találmány szerinti berendezés szívócsöve palást­ján legalább egy lyuksor van célszerűen 0,8—1,5 m-es osztásban kiképezve, ahol a szívócső flexibilis anyag­ból kiképzett gégecső vagy flexibilis karmantyúkkal összekapcsolt merev csőelemekből összeállított szer­kezet lehet. A találmány szerinti berendezés nyomócsöve cél­szerűen a kísérővezetékkel van ellátva, mely adott szakaszonként, előnyösen 0,8-1,5 m-es osztásban van a nyomócsőhöz csatlakoztatva és ahol a kísérővezeték célszerűen a kompresszor és a technológiai légvezeték mennyiségszabályzó eleme közé van bekötve. A találmányt a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük. A példákat félüzemi és üzemi kísérleteink sorozatából vettük és azokkal a részletes ismertetés mellett az eljárás és az eljárás foganatosí­tására való berendezés kialakulásának egyes főbb lépéseit is indokolni kívánjuk. Kísérleteinkhez szállítandó anyagként a harmadik csoportba tartozók közül is az egyik legtöbb gondot okozót, a nyersfoszfátot választottuk. Kísérleteinket szívó- és nyomó ill. kombinált szívó-nyomó üzem­módban végeztük és főként az átmeneti áramlási állapotokat vizsgáltuk. Szívóüzemben egy szívóvezetékkel összekapcsolt tartállyal, nyomóüzemben két közbenső edényt 5 összekötő két nyomóvezetékkel, kombinált üzemben pedig egy szívó- és egy nyomóvezetékkel ellátott közbenső edénnyel dolgoztunk. Kísérleteink során azt a meglepő jelenséget tapasz­taltuk, hogy ha a közbenső edény terében indítás 10 előtt, elzárt szívó- ül. nyomócső mellett, vákuum ül. túlnyomás létrehozásával potenciális energiát halmo­zunk fel és csak ezután kapcsoljuk össze a szívócső szívóterét ül. a nyomócső nyomóterét a közbenső edény terével, akkor az anyagáramlás lökésszerűen 15 indul meg és szaggatottan folyik le, ami alatt azt értjük, hogy az anyag diszkrét egységében dugók alakjában haladt végig a szállítócsőben. Szívóüzemben ennek a jelenségnek az előidézésé­hez az is szükséges volt, hogy a szívócső szájnyflása a 20 vákuum rákapcsolása pillanatában már a szállítandó anyaggal tömítve legyen, ezért a szívócsövet mélyen befúrtuk az anyagba. Ezt az eltömött állapotot a szállítás közben mechanikus adagolással keUett bizto­sítani azért, hogy a szállítás jellegét fenn tudjuk 25 tartani. 1. példa 45 mm belső átmérőjű kemény PVC csőben, 0,35—0,5 ata üzemi nyomáshatárok között dolgozó 30 vízgyűrűs vákuumszivattyúval 240 kp nyersfoszfát ismételt szállítását végeztük félüzemi körülmények között 2,4, 6 és 8 m hosszú szívócsövekben. A mért szállítási idők 40-50 sec között voltak, azaz 21,6—17,3 Mp/ó volt a szállítóteljesítmény. A 35 fajlagos nyomásesést 0,1 kp/cm2 /m érték körül tar­tottuk. A félüzemi kísérletek során mért keverési arányok 500-600 kp anyag/kp levegő értékek között voltak. Ezek a meghökkentően magas számok adták az 40 ötletet, hogy a szívóüzem leadóedényében helyezzük el a leválasztó szűrőt, mellyel a szállítóközegből kiszűrjük az anyagot. Kísérleteink során megbizonyo­sodtunk arról, hogy az eljárást zavartalanul és repro­dukálhatóan meg lehet valósítani ezzel a megoldással. 45 2. példa 65 mm belső átmérőjű 5 m hosszú flexibilis PVC csőben 3 db 0,5 atm nyomáson egyenként 50 m3 /h, összesen 150 m3 /h beszívott levegőmennyiséggel dol-50 gozó vízgyűrűs vákuumszivattyúval üzemi körülmé­nyek között 4000 kp nyersfoszfátot szedtünk fel. A megvalósított szállítások keverési arányai 100—120 kp anyag/kp levegő voltak, mintegy 24 Mp/óra száüí­tóteljesítmény meUett. 55 3. példa 80 mm belső átmérőjű 8 m hosszú kemény PVC csőszakaszokból és ezeket összekötő flexibüis PVC csökönyökökből összeállított szívóvezetékekkel a 2. 60 példában ismertetett körülmények között dolgoz­tunk. A szívóvezetékben 1 m-es osztásban segédleve­gőt bevezető 1 mm átmérőjű furatok voltak kiké­pezve. A megvalósított szállítások keverési arányai 120-150 kp anyag/kg levegő voltak, mintegy 24 65 Mp/óra szállítóteljesítmény mellett. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom