170320. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciamodulált kristályoszcillátor

3 170320 4 A megoldásnál figyelembe kell venni egy korszerű berendezés rendszertechnikai követelményeit, mint például a vivőfrekvenciára megszabott tűrések (frek­venciastabilitás) betartása, áthallásból eredő zavarok kiküszöbölése (frekvenciamoduláció linearitása), adó-és vevőoldali jel/zaj viszonyra megszabott követel­mény betartása. Azon rádiórelé berendezések eseté­ben, ahol a kisugárzott vivőfrekvenciát egy kristály­vezérelt alaposzcillátor frekvenciájának felsokszoro­zásával nyerik, az utóbbi követelmény azt jelenti, hogy az oszcillátor zajszintjének 20. lg n dB-lel növelt értékével kell számolni (lg a tízes alapú logaritmus, n a sokszorozási szám). Ilyen berendezé­sekben ezért általában 100 MHz vagy afölötti frek­vencián rezgő kristályvezérelt alaposzcillátorból indul­nak ki, hogy minél kevesebb számú frekvenciasok­szorozó fokozatot kelljen alkalmazni, mely egyrészt a sokszorozási zaj csökkenését, másrészt a berendezés áramköri egyszerűsítését eredményezi. Ma már a kereskedelemben beszerezhetők olyan AT-metszetű kvarckristályok, melyek a mechanikus rezonanciájuk többszörös páratlan felharmonikusán rezgethetők, például 100 és 200 MHz,között a 7. vagy 9. felharmonikuson. Ebben az esetben komoly nehézsé­get jelent a kristályoszcillátornak az alapfrekvencián vagy alacsonyabb harmonikuson bevált módszerekkel történő frekvenciamodulálása, melyet a következő­képpen láthatunk be: Ismeretes, hogy egy adott frekvencián rezgő kvarc­kristály helyettesítő képe egy nagy jósági tényezőjű Li, Ci dinamikus elemekből álló rezgőkörből és ennek kapcsaihoz párhuzamosan elhelyezett C0 szta­tikus kapacitásból (másképpen házkapacitás, nyugal­mi kapacitás) áll. Mivel a Ci/C0 viszony adott metszetű kvarcok esetében tipikus értéknek tekint­hető a kvarckristály soros rezonanciafrekvenciája és a szomszédos párhuzamos rezonancia (antirezonancia) közötti relatív távolság jó közelítéssel az alábbi összefüggésből számítható: fs 2 C0 ' ahol Af a párhuzamos és soros rezonanciapontok távolsága, fs a soros rezonancia. Minél kisebb ez a szám, annál kisebb százalékban lehet a kvarckristályt a névleges soros rezonanciától elhúzni. Az alábbi táblázat mutatja AT-metszetű kristályok esetében a Ci dinamikus kapacitás tipikus értékeit különböző felharmonikusok esetére az ajánlott frekvenciatarto­mányokban: Rezgési mód C i (pF) Frekvenciasáv (MHz) alapharmonikus 2,5 • 10~ * 1 -20 3. felharmonikus 2,6 • 10~ 3 20-50 5. felharmonikus 1,1 -10~3 50-110 7. felharmonikus 5 • 10~ 4 110-150 9. felharmonikus 3-10~4 150-180 Mivel a C0 sztatikus kapacitás értéke elhanyagolható mértékben változik (tipikusan 3-10 pF közé esik), a fenti képletből következik, hogy 9. felharmonikuson rezgetett kvarckristállyal működő oszcillátornál mint­egy három nagyságrenddel kisebb mértékben lehet azonos linearitáshoz tartozó frekvenciaelhúzást létre­hozni az alapharmonikuson rezgő kvarckristályhoz képest. Tekintve, hogy a segédinformáció vevőoldali alak­ít hű leválasztásához szükséges jel/zaj viszony megszabja a minimális frekvencialöketet, csak olyan megoldás jöhet szóba, mely 100 MHz vagy ennél magasabb frekvenciák esetén is lehetővé teszi az előírt frekven­cialöketnek (például 3—5*10_s relatív érték) legfel-10 jebb néhány százalék linearitáshiba (Klirr-faktor) mel­letti elérését. A találmány szerinti oszcillátorban az az ág mely­ben a kvarckristály és vele sorba kapcsolt feszültség­függő kapacitás van elhelyezve, tartalmaz még egy 15 további linearizáló áramkört, mely lehetővé teszi, hogy az ismert megoldásokhoz képest előnyösebben lehessen alkalmazni főleg sokcsatornás rádiórelé be­rendezésekben valamilyen segédinformációnak (pél­dául szoglálati telefon, távíró, távellenőrző jelek és 20 más un. alapsávi jelek) egy stabil vivőfrekvenciára történő ráültetésre, frekvenciamoduláló útján. A találmány tárgyát képező linearizáló áramkörrel az volt a célkitűzés, hogy az oszcillátor frekven­ciájának a modulálójel hatására történő lineáris vál-25 toztatását, ötödik vagy magasabb felharmonikuson rezgő kvarckristállyal működő oszcillátoroknál is meg lehessen valósítani, egyúttal a megoldás alapharmo­nikusan vagy alacsonyabb felharmonikuson rezgetett kvarckristályokból működő oszcillátoroknál is alkal-30 mázható legyen. További célkitűzés volt, hogy egy önmagában ismert frekvenciamodulálás céljára alkal­mas kristályoszcillátor, kiegészítve a találmány tár­gyát képező linearizáló áramkörrel ne csak egy konkrét frekvenciára legyen behangolható, hanem 35 mindössze a kvarckristály cseréjével a többi áramköri elem kicserélése nélkül egy viszonylag széles (nagyság­rendben akár 30%-ot kitevő) sávátfogással rendelkez­zen és egy adott frekvenciasávon belül bármely előre kijelölt frekvenciára beállítható legyen. Mivel sokcsa-40 tornás rádiórelé berendezések adói valamilyen frek­venciaterv szerint meghatározott egymástól eltérő frekvenciákon működnek, ebben az esetben a talál­mány tárgyát képező áramkör sorozatgyártás céljaira különösképpen alkalmas és hasonló előnyként jelent-45 kezik ez valamilyen működő berendezés szervizelésé­nél is, ahol kevesebb tartalékalkatrész biztosítását igényli az azonos alkatrészekből felépített áramkör. A találmány tárgyát képező frekvenciamodulált kristályoszcillátor, mely főleg sokcsatornás rádiórelé 50 berendezésekben valamilyen segédinformációnak (szolgálati telefon, távíró, távellenőrző jelek és egyéb un. alapsávi jelek) egy stabil vivőfrekvenciára frekven­ciamoduláció útján történő ráültetésére szolgál, a fentiekben vázolt előnyös tulajdonságait azáltal éri el, 55 hogy az önmagában ismert kristályoszcillátornak az az ága, amelyben a kvarckristály és vele sorba kap­csolt feszültségfüggő kapacitás van elhelyezve tartal­maz még egy további, a kvarckristállyal párhuzamo­san kapcsolt paralel reaktáns ágból és a feszültség-60 függő kapacitással sorba kapcsolt soros reaktáns ágból álló olyan linearizáló áramkört, melynél a kvarc­kristály soros rezonanciafrekvenciáján a paralel reak­táns ágnak a kvarckristály sztatikus kapacitásával alkotott eredője induktív reaktancia, míg ugyanezen a 65 frekvencián a soros reaktáns ág reaktanciája feszült-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom