170312. lajstromszámú szabadalom • Oszcillografikus ferrométer
170312 5 6 C - állandó, amely az elektronágyútól távolabbi eltérítő lemezpár geometriai méreteitől függ. A találmány lényegét az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az oszcillografikus ferrométer mágnesező berendezése; 2. ábra az oszcillografikus ferrométer tömbvázlata; 3. ábra térerő-érzékelő; 4. ábra elektronsugárcső vázlata; 5. ábra az elektronsugárcső elektronágyújától távolabbi eltérítő lemezpárjának egyik kiviteli alakja; 6. ábra az elektronsugárcső elektronágyújától távolabbi eltérítő lemezpárjának másik kiviteli alakja; 7. ábra az elektronsugárcső elektronágyútól távolabbi eltérítő lemezpárja eltérítő lemezeinek szegélyvonala. Az oszcillografikus ferrométernek mágnesező berendezése, gerjesztésmérő csatornája, térerőmérő csatornája és próbadarab dinamikus hiszterézisgörbéjét leképező oszcillográf egysége van. A mágnesező berendezés egymenetű szekunder tekercsű 1 gerjesztő transzformátorral van megvalósítva, amelynek 2 szekunder tekercsére ellipszis alakú 3 szolenoid van csatlakoztatva. A szolenoid menetei az ellipszis alkotója mentén állandó menetemelkedéssel vannak tekercselve, az ellipszis alkotóinak K lapuitsági tényezője K = 0,6179, a 3 szolenoid 4 munkanyílása RL sugarának és a szolenoid L félhosszának viszonya pedig RL /L = 0,4423. A 2 szekunder tekercs üreges és térben sajátosan kialakított 5 menet, amely az.l gerjesztő transzformátor 6 vasmagját körülveszi. Az 5 menet formája a 6 vasmag külső felületének felel meg. Az 5 menetet 8 cső-vízköpennyel, valamint alsó és felső fedéllel ellátott hengeres 7 test alkotja, ahol a 9, 10 fedélben hűtés céljából gyűrű alakú 11 horony van kialakítva. A 2 szekunder tekercshez üreges 12 középrúd tartozik, amely a térerőmérő csatorna 14 térerő-érzékelőjének 13 primer tekercsével és a szolenoid 15 áram-hozzávezetőjével össze van kötve. A 12 középrúd a 9, 10 fedelektől 16 szigetelő gyűrűkkel el van szigetelve. A szolenoid a 15 áram-hozzávezetőkkel a 12 középrúdra és a 9 felső fedélre van csatlakoztatva. A 15 áram-hozzávezetőkben 17 csatorna van kialakítva, amely csatornák a szolenoid üreges meneteinek végeit egyrészt a 8 cső-vizköpennyel, másrészt a 9 felső fedél 11 hornyával kötik össze, így az 1 transzformátor és a 3 szolenoid közös folyadékhűtő rendszert alkot. A 10 alsó fedélben és a 12 középrúd alsó végén a hűtőfolyadék hozzá-, ill. elvezetésére alkalmas 18 csőcsonkok vannak kialakítva. A térerőmérő csatorna 14 térerő-érzékelőjének 19 kimenete 21 előtét-ellenálláson át 20 integrátorra csatlakozik. (2. ábra) A 20 integrátor 22 fázistolón át 23 oszcillográf egységgel van összekapcsolva. A 20 integrátor kimenetére továbbá 24 hitelesítő áramkör van kapcsolva. A transzformátorszerű 14 térerő-érzékelő 13 primer tekercse (1. ábra) sajátos téralakzatú, és egy 25 toroidmagot (3. ábra) fog át, amelyen 26 szekunder tekercs van elrendezve. A 14 térerő-érzékelő a 12 középrúdhoz képest koaxiálisán van beépítve és 13 primer tekercse sorba van kapcsolva a 1 gerjesztő transzformátor 2 szekunder tekercsével. A 14 térerőérzékelő 26 szekundér tekercse n számú résztekercsből áll, amelyekkel l:n arányú jel-elosztás valósítható 5 meg. A résztekercsek két összesodrott, egyik végükön összekötött vezetőből vannak tekercselve. A 3. ábrán látható, hogy a résztekercsek a 25 toroidmag kerülete mentén helyezkednek el és egymással soros-párhuzamosán vannak kapcsolva oly módon, hogy az egyik 10 résztekercs 27 középkivezetése és 28 tekercsvége a következő résztekercs tekercs-kezdetére ill. 30 középkivezetésére van kötve. Az így kialakított 31 megcsapolások 32' csúszóérintkezővel rendelkező központszimmetrikus 32 átkapcsoló 32" áüóérintkezőire van-15 nak kötve. A 32 átkapcsoló (2. ábra) közvetlenül a térerő-érzékelő 13 primer tekercsének felszínén van kialakítva, a 31 megcsapolások a 13 primer tekercsben a megcsapolások fölött kialakított 33 nyíláson át (1. ábra) vannak bújtatva. A 25 térerő-érzékelő 20 toroidmagján továbbá 34 kompenzáló tekercs van elrendezve, amely a 13 primer tekercstől a külső terek behatása ellen és a 35 próbadarab szórt tere ellen el van árnyékolva. A kompenzáló 34 tekercs állítható 36 ellenállásokkal van párhuzamosan kapcsolva, amelyek 25 csúszóérintkezője közé a mágneses térben koaxiálisán elrendezett 37 mérőtekercs van szembekapcsolva. A 35 próbadarabot a mérőtekercs belső terébe helyezzük. A gerjesztésmérő csatornához tartozó 37 mérő-30 tekercs 38 előtét-ellenálláson át 39 integrátorra csatlakozik, amelynek kimenete 41 fázistolón át a 23 oszcillográf egység bemenetével van összekapcsolva. A 39 integrátor kimenetére továbbá a gerjesztésmérő csatorna 40 hitelesítő áramköre csatlakozik. 35 Az oszcilloszkóp egység 42 elektronsugárcsövének 43 elektronágyúja (4. ábra), két 44, 45 eltérítő lemezpárja, valamint 46 fluoreszcensz képernyője van. A 43 elektronágyú 47 katódból, 48 vezérlő elekt-40 ródából és két részből álló 49 anódból áll, amelynek két része között 50 fókuszáló elektróda van elrendezve. Az 5. ábrán az elektroncső elektronágyútól távolabb beépített 45 eltérítő lemezpárja van feltüntetve. 45 Az ábrán alkalmazott jelölések az alábbiak: X - koordinátatengely, amely merőleges a 43 elektronágyú 51 tengelyvonalára; z — koordinátatengely, amely az 51 tengelyvonallal 50 egybeesik; SS — a 46 fluoreszcensz képernyő síkja; zb — az elektronágyútól távolabbi 45 eltérítő lemezpár eltérítési középpontja; Zg — az elektronágyúhoz közelebbi 44 eltérítő le-55 mezpár eltérítési középpontja. Szaggatott vonallal az elektronsugár van ábrázolva, amelyet a 44 eltérítő lemezpár y szöggel térít el az elektronágyú 51 tengelyvonalától. Q - az elektronágyú 51 tengelyvonalára állított 60 merőleges és a 46 fluoreszcensz képernyő síkja által bezárt szög. gc - az elektronágyúhoz közelebbi 45 eltérítő lemezpár által létrehozott eltérítési középpontnak az elektronágyútól távolabbi lemez elektronágyúhoz kö-65 zelebbi végétől mért távolsága. 3
