170283. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagy szabályozási tartományú automatikus frekvenciafüggő erősítésszabályozással rendelkező kiegyenlítő erősítőkhöz, különösen PCM regeneratív erősítők automatikus mezőhossz beállítására

170283 5 6 zett Dil, D21; D12, D22; és D13, D23 szilícium­dióda helyezkedik el, amelyek egyenáramú szempont­ból egymással sorosan kapcsolódnak. A Dil, D21; D12, D22; és D13, D23 szilíciumdiódák vezérlő egyenáramát három R3, R5, R6 ellenállás korlátozza. Az egyes kiegyenlítőhálózatok szilíciumdiódáin át­folyó mindenkori vezérlő egyenáram meghatározza ezek váltakozó áramú ellenállását, amelyek például egységes szilíciumdióda-típusok alkalmazása esetében a példányszórástól közelítően függetlenek. Egy amp- 10 litúdószabályozóként működő RV szabályozóerősítő az állandó impulzus kimenőamplitúdó biztosítása érdekében különböző mezőhosszak esetében a sza­bályozható kiegyenlítőhálózatok részére megfelelő vezérlőáramot továbbít. Minden részerősítő váltakozó 15 áramú ellenállásának a kezdeti értékeit az R3, R5 és R6 ellenállások nagyságával állítjuk be. A 7. ábra megértésének megkönnyítése céljából a 6. ábrán egy olyan normalizált PCM impulzus jelalak­ját tüntettük fel, amely az A kimeneten ideálisan 20 elvárható. A TI, T2 időpontok a TO időponthoz képest mindig szimmetrikusan helyezkednek el, és ezek az előző és a következő bithelyek letapogatási időpontjainak felelnek meg. A TI időponthoz tartozó amplitúdóértéket Al, a T2 időponthoz tartozó ampli- 25 túdóértéket pedig A2 jelöléssel láttuk el. A TI ésT2 időpontok között az összes lehetséges impulzuskom­bináció statisztikus szuperponálódásából az úgyneve­zett szemábra adódik. A 7. ábrán feltüntetett táblá­zatban a kiegyenlítőerősítő különböző szabályozási 30 állapotai mellett megadtuk a normalizált Al, A2 amplitúdóértékeket és így ezen adatokból következ­tethetünk a szemábra nyitásának nagyságára. A 8. ábrán a kiegyenlítőerősítő erősítésének kísér­leti úton meghatározott frekvenciafüggő csökkenését 35 ábrázoltuk hat különböző szabályozási állapot eseté­ben. A feltüntetett görbesereg a legnagyobb mező­hossznál fennálló frekvenciamenet és a legkisebb mezőhossznál fennálló frekvenciamenet közötti kü­lönbséget adja meg. Az ehhez tartozó és a különböző szabályozási helyzeteknek megfelelő kábel-csillapítás­változásokat szaggatott vonallal jelöltük. Az érdekes­nek tekintett frekvenciatartományon belül ezek igen jó összhangban vannak. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés nagy szabályozási tarto­mányú automatikus frekvenciafüggő erősítésszabályo­zásra, különösen PCM regeneratív erősítők automa­tikus mezőhossz-beállításához, amely előnyösen lánc­ba kapcsolt egyedi erősítőkből áll, amelyek vissza­csatoló áramköreiben a frekvenciafüggő szabályozást megvalósító kiegyenlítőhálózatok vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy minden kiegyenlítőhálózat egy alaphálózatból áll, amelyben egy valós ohmos állandó értékű ellenállással (RÍ) egy kondenzátor (Cl) és ezzel sorosan kapcsolt áramfüggő, szabályozható ellenállás (R2, illetve Dl, D2) van párhuzamosan kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja a szabályozási tartománynak az ala­csonyfrekvenciák irányába történő megnövelésére azzal jellemezve, hogy az alaphálózat soros ágában levő kondenzátorral (Cl) egy állandó értékű ohmos valós ellenállás (R3) van váltakozó áramú szempont­ból párhuzamosan kapcsolva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja a regeneratív erősítők előírt frekvenciamenetének illesztésére azzal jellemezve, hogy a kiegyenlítőhálózattal induktivitás (L) van sorosan kapcsolva. 3 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77-2295 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Földes György igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom