170264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az S-adenozil-L-metionin szulfonsavsóinak előállítására

170264 9 10 majd a reakció befejeződése után a gélt desztillált vízzel, 8,5 pH-jú puffereleggyel, végül pedig 4,5 pH-jú puffereleggyel mossuk. Az így kapott géllel ezután megtoltunk egy 1,5 cm átmérőjű és 30 cm magas oszlopot. Az oszlopon ezt követően 8,0 pH-jú, 0,05 5 mól trietil-amint és 0,01 mól kénsavat tartalmazó pufferelegyet bocsátunk át az egyensúly eléréséig. Az oszlopra ezután olyan, a specifikus enzimet tartal­mazó 2 ml-nyi élesztőextraktumot viszünk fel, ame­lyet ultrahangos kezelés vagy szárazjéggel végzett 10 homogenizálás, illetve lehetőség szerint a specifikus enzim feldúsítása útján kaptunk. Az oszlopot ezután ugyanazzal a puffereleggyel eluáljuk, amelyet az egyensúly beállításához használtunk. Ezt követően a fehérjék eloszlását az eluátum frakcióiban ibolyántúli 15 spektrofotometriával vizsgáljuk, illetve ezzel egyidejű­leg az enzim aktivitását Stekol, J. A. módszerével [Methods in Enzimology, 6. kötet, 566. o. (1963)] mérjük. Az enzimet tartalmazó frakciókat ezután összeöntjük. Az így kapott oldat aktivitása a kündu- 20 lási nyers extraktum aktivitásának legalább húszszoro­sa. Az enzim az oldatban tovább koncentrálható sókkal vagy szerves oldószerekkel végzett kicsapás, vagy fehérjeoldatok töményítésére ismert más mód­szer felhasználása útján. 25 SAM előállítása 30 ml darabos Sepharose-gélt brómciánnal vagy fehérjék poliszacharid-gélmátrixokhoz kötésére alkal­mas bármely más ismert módszerrel aktiválunk. Az aktivált gélhez ezután az előzőekben ismertetett 30 módon tisztított enzim oldatából 4 ml-t — amely közel 100 mg enzimet tartalmaz — adunk. Az aktivált gélből és az enzimoldatból álló szuszpenziót ezután 4 °C-on 18 órán át keverjük, majd a gélt vízzel mossuk. Ez a vizes mosófolyadék az enzimoldat eredeti összes 35 enzimaktivitásának közel 70%-át tartalmazza. Ha az így kezelt Sepharose-gélt inkubáljuk az enzimaktivitás meghatározása céljából, akkor megállapítható, hogy az eredeti összaktivitás közel 20%-a van kötve a poliszacharidhoz. 40 Az így kezelt Sepharose-géllel ezután megtoltunk egy 1,5 cm átmérőjű és 20 cm magas oszlopot, majd az oszlopon 25-27 °C-on 5 ml/óra átfolyási sebesség­gel 0,675 mól trietanol-amint, 0,150 mól magnézium­szulfátot, 0,05 mól ATP-t, 0,05 mól metionint és 45 0,01 mól kálium-kloridot tartalmazó oldatot bocsá­tunk át. Az oszlopot elhagyó eluátum a SAM-tartalomra elvégzett analízis tanúsága szerint 30%-os konverzió­nak megfelelő mennyiségű SAM-ot tartalmaz. 50 SAM-4-klór-benzolszulfonsavsójának előállítása. Az előző részben kapott, 6 g/liter SAM-ot tartal­mazó eluátumból 103 ml-hez annyi kénsavat adunk, míg pBja 3,0-ra beáll, majd ezután 2,3 g pikrolonsav 55 25 ml metil-etil-ketonnal készült oldatát adjuk a megsavanyított eluátumhoz. Egy éjszakán át a kapott keveréket állni hagyjuk, majd a kivált csapadékot kiszűrjük és vízzel mossuk. A csapadékot ezután újra oldjuk 6,2 ml 1 n 60 2-metoxietanolos 4-klór-benzol-szulfonsav-oldatban, majd a kapott oldathoz 50 ml toluolt adunk. A kivált csapadékot elkülönítése után feloldjuk 12,5 ml 0,25 n 2-metoxietanolos 4-klór-benzol-szulfonsav-oldatban, majd az oldathoz színtelenítő aktív szenet adunk. A í 65 keveréket ezután szűrjük, majd a szűrlethez 60 ml kloroformot adunk. így 1,43 g sót kapunk. A só több mint 20% mennyiségben oldódik vízben, ugyanakkor a szokáso­san használt szerves oldószerekben rosszul oldódik. Az elvégzett vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat ta­núsága szerint mentes bármiféle szennyeződéstől. Analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. Ezek szerint tapasztalati képlete: CiS H 23 N 6 O s S • 3C 6 H 5 ­C103 S. A sót azonosítottuk továbbá az 1. példában ismertetett enzimatikus módszerrel is. A fentiekben ismertetett módon eljárva, de 4-ace­til-benzolszulfonsavat, 2-benzoldiszulfonsavat, 4-bife­nilszulfonsavat, 2-mezitilénszulfonsavat és 5-szulfo­szalicilsavat használva az alábbi tapasztalati képletű sókat kapjuk: C1S H 23 N 6 Ö 5 S • 3C 8 H 8 0 4 S; C 1S H 23 N 6 0 S S • • 1,5Q-H6 0 6 S 2 ; C15 H 23 N 6 0 5 S • 3Ci 2 H 10 0 3 S; C 1S H 23 N 6 0 5 S • •3C9 H 12 0 3 S; Cls H 23 N 6 O s S-3C 7 H 6 0 6 S. Ezeknek a sóknak az analitikai adatait az I. táblázatban részletezzük. 5. példa Az 1. példa szerinti kündulási oldat 70 literjéből pikrolonsawal kicsapott csapadékot szobahőmérsék­leten keverés közben feloldjuk 3,1 liter 1 n metanolos 1,2-etán-diszulfonsav-oldatban, majd a kapott oldat­hoz 25 liter acetont adunk. A kivált csapadékot ezután újra oldjuk 12,5 liter 0,25 n metanolos 1,2-etán-diszulfonsav-oldatban, majd a kapott oldat­hoz színtelenítő aktív szenet adunk. A keveréket ezt követően szűrjük, majd a szűrlethez 60 liter metil-izo­butil-ketont adunk. így 546 g sót kapunk. A só több mint 20% mennyiségben oldódik vízben, ugyanakkor a szokáso­san használt szerves oldószerben rosszul oldódik. Az elvégzett vékonyréteg-kromatorgráfiás vizsgálat tanú­sága szerint mentes bármiféle szennyeződéstől. A só analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. Tapasz­talati képlete.ÇiS H 23 N 6 0 5 S • 2C 2 H 6 0 6 S 2 A sót azonosítottuk az 1. példában ismertetett enzimatikus módszerrel is. 6. példa Az 1. példa szerinti kiindulási anyag 70 literjéből pikrolonsawal kicsapott csapadékot szobahőmérsék­leten keverés közben feloldjuk 3,1 liter 1 n etanoíos 2-hidroxi-etánszulfonsav-oldatban, majd a kapott ol­dathoz 25 liter metil-izobutil-ketönt adunk. A kivált csapadékot újra oldjuk 12,5 liter 0,25 n etanoíos 2-hidroxi-etänszulfonsav-oldätbah, majd az oldathoz színtelenítő aktív szenet kapunk. Az így kapott keveréket ezután szűrjük, majd a szűrlethez 80 liter tetrahidrofuránt adunk. így 632 g sót kapunk. A só vízben több mint 20% mennyiségben oldódik, ugyanakkor a szokásosan használt szerves oldószerekben rosszul oldódik. Az elvégzett vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat tanúsá­ga szerint a só mentes bármiféle szennyeződéstől. Analitikai adatait az I. táblázatban adjuk meg. Ta­pasztalatai képlete: C15 H 23 N 6 O s S • 4C 2 H 6 0 4 S. A sőt azonosítottuk az 1. példában ismertetett enzimatikus módszerrel is. < 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom