170227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D-ribóz előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. XI. 22. (TA-1331) Japán elsőbbsége: 1973. XI. 23. (131 955/73), 1974. III. 18. (31 357/74) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. VI. 30. 170227 Nemzetközi osztályozás: C 12 D 13/02 C 07 H 3/02 Feltalálók: SASAJIMA Ken-ichi, mikrobiológus, Hyogo DOI Muneharu, mikrobiológus, Osaka, FUKUHARU Teruo mikrobiológus, Osaka, YOKOTA Akira, mikrobiológus, Kyoto, NAKAO Yoshio, mikrobiológus, Osaka, YONEDA Masahiko, mikrobiológus, Kobe, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries Ltd., Osaka, Japán Eljárás D-ribóz előállítására A találmány tárgya eljárás D-ribóz előállítására. A találmány szerinti eljárásban valamely Bacillus pumilus vagy Bacülus subtilis specieshez tartozó, D-ribózt termelő mikroorganizmust, amelynek spóraképződési képessége hiányzik, vagy nagy 2-dezoxi-D- 5 glukóz-aktivitással, vagy a fenti mindkét tulajdonsággal rendelkezik és a transzketoláz- és D-ribulózfoszfát-3-epimeráz-aktivitása közül legalább az egyik hiányzik, asszimilálható szén- és nitrogénforrásokat, valamint a törzs növekedéséhez szükséges tápanyagokat 10 tartalmazó táptalajban tenyésztünk, és az összegyűlt D-ribózt elválasztjuk a tenyészlétől. A nukleinsavak alkotórészeként a D-ribóz minden szervezetben előfordul; a ribitol, a D-ribóz redukciós terméke jelen van a B2 vitaminban; a ribitol-teichoin- 15 sav a sejtfalak alkotórésze. Fiziológiai szempontból tehát a D-ribóz igen jelentős. Sőt, mivel a D-ribóz és származékai a B2 vitamin és az úgynevezett nukleinsav komplexek szintézisének kiindulási anyagai, a D-ribóz kereskedelmi mennyiségű előállítása igen fon- 20 tos. A D-ribóz előállításának általános módszerei: A D-ribóz kivonása természetes anyagokból, valamint kiindulási anyagul furánt, D-glukózt stb. használó szintetikus módszerek. Vannak irodalmi utalások a 25 D-ribóz fermentációs előállítására is, de a fermentációs hozam igen alacsony. Nyilvánvaló, hogy ezek a módszerek nem felelnek meg kereskedelmi mennyiségű D-ribóz előállításához. A Bacülus mikroorganizmusok felhasználásával 30 történő D-ribóz előállítási eljárások közt van a jelen találmány feltalálói, Sasajima és Yoneda módszere, amely szerint egy, a Bacillus nemzetségbe tartozó, D-ribóz előállító mikroorganizmust, amelynek növekedéséhez L-tirozin, L-triptofán és L-fenilalanin szükséges, ezeket az anyagokat egyenként több mint körülbelül 100 mikrogramm (ml mennyiségben tartalmazó táptalajban tenyésztenek. Az eljárás során például Bac, pumilus IFO 12 600, 12 601 és 12 602, illetve Bac. subtilis IFO 12 603 és 12 604 törzseket alkalmaznak, nem említik azonban azok spóraképzési szaporaságát, valamint 2-dezoxi-D-glükóz-oxidáz-, a transzketoláz- és D-ribóz-foszfát-3-epimeráz- (a továbbiakban epimeráz) aktivitásukat. Egy másik módszer szerint a Bacülus nemzetség Shi 5 és Shi 7 transzketoláz-hiányos törzseit, vagy Gluc 34 D-ribulóz foszfát 3-epimeráz-hiányos törzseit használják fel. Az előbbi módszert az 1 255 254 sz. nagybritanniai szabadalmi leírás, az utóbbi módszert pedig az Agr. and Biol. Chem. 35, 509 (1971) cikke ismerteti. A 2 330 426 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyüvánosságra hozatali irat szerint olyan Bacülus pumüus ül. Bacülus subtüis törzsekkel termelnek D-ribózt — max. 60 mg (m)-es koncentrációban —, melyek transzketoláz-aktivitása hiányzik, nem tesznek azonban említést a spróraképző képességről és a már említett további enzimaktivitás jelen- ületve távollétéről. Az 1 067 480 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint a D-ribóz termeléséhez többek 170227 1
