170226. lajstromszámú szabadalom • Négyhuzalos, távtáplált vonalerősítő berendezés

170226 3 •..••' •" 4 az alapkábelhez képest szabálytalanul változó kábel esetén is használni kívánjuk. A kábel hőmérséklet-változással járó csillapításváltozása célszerűen automatikus hőkiegyenlítővel valósítható meg, időszakosan állítható hőkiegyenlítő he- 5 lyett. Az első három kapcsoló az összeköttetés kiépítési adatai szerint állítható, esetleg már a kiszállítás előtt, átviteltechnikái mérések és meggondolások nélkül. b) A berendezés a vivőáramú sáv egészén ne korlá- 10 tozza a teljes összeköttetésen történő nagy sebességű adatátvitelt. Ez csatornaszámtól függően lehet 12 kB, 48 kB stb. Ez a kívánalom az összeköttetésbe nagyszámmal beépített vonalerősítők futás-és csillapításkarakterisztikáját tűri szűk határok 15 közé. c) Gyakorlatilag a vivőáramú csatornákkal azonos minőségű kiegyenlítés szükséges a fizikai sávban, amely négyhuzalos szolgálati csatorna céljára van fenntartva azzal a céllal, hogy a szolgálati össze- 20 köttetés a teljes összeköttetésben levő bármelyik két berendezése között, a végállomások között is, biztosítható legyen. d) Egy szükségszolgálati összeköttetés részére áramkört kell biztosítani bármelyik felügyeletes állomás 25 felé a távtáplálás kimaradása, kábelszakadás esetére, vagy a vonalépítés és javítás során való használatra. e) Gondoskodni kell olyan belépési pontról a berendezésen, ahová egyszerű szintmérő műszert csatla- 30 koztatva, az üzemi viszonyok zavarása nélkül minden frekvencián gyakorlatilag azonos szint mérhető. Az összeköttetés üzembe helyezése után ugyanis célszerű egy üzem alatti ellenőrzés. Szakképzettség nélküli, betanított személyzet ezt akkor 35 tudja elvégezni, ha a végállomásról csatornánként beadott jelzőfrekvencia szintjét az erősítő berendezés belépő pontján minden csatorna esetén azonos műszerállás mutatja. A belépő pontnak tehát frekvenciafüggetlen impedanciájú és szintű 40 pontnak kell lenni. Vizsgáljuk meg ezután az ismert vonalerősítő berendezéseket, hogy milyen mértékben teljesítik a fenti követelményeket, amelyek a korszerű, hordozható berendezésekre nézve összefüggő, zárt egészet 45 képeznek. A c) követelmény szerinti szolgálati csatorna kialakításának egyik ismert módja a hangfrekvenciás és vivőfrekvenciás tartománynak a vonalerősítő bemenetén és kimenetén alkalmazott vonalváltóval való 50 szétválasztása és a hangfrekvenciás sáv külön erősítése és kiegyenlítése. Az ilyen megoldások a b) követelmény alapján elvethetők. A váltószűrők ugyanis a vivőfrekvenciás tartományban jelentős futásidő és csillapítástorzítást okoznak, amelyek a felügyeletlen 55 erősítők nagy-számára való tekintettel korrigálandók. A korrekció azonban drága és sohasem pontos és például 10—20 erősítőnél a visszamaradó kiegyenlítetlenség már annyira zavaró, hogy újabb korrekciót kíván. Gazdaságosság szempontjából is kifogásolható 60 az erősítőként négy vonalváltó, a szolgálati csatorna külön korrektorai és erősítői. Az ismert megoldások gyakran a fantomáramkört használják szolgálati összeköttetésre. Ezek azonban, nini például a BK-!2, a BK-60/120 stb. Telefon- 65 gyári gyártmányok, egy fantomáramkört egy irányhoz, a kétirányú négyhuzalos szolgálati csatornához tehát két fantomáramkört, vagyis egy nyolchuzalos összeköttetést igényelnek. Az irányok szétválasztása ugyanis hosszabb szolgálati csatorna esetén a begerjedés veszélye miatt elengedhetetlen. E miatt az egykábeles, négyvezetékes rendszerben a c) követelményt kielégítő szolgálati csatorna fantomáramkörön nem valósítható meg. Végezetül az ismert . megoldások ama csoportja marad fenn, amelyekbe tartozó vonalerősítők fővonali korrektorai és erősítői mind a szolgálati, mind a vivőfrekvencia tartományt szétválasztás nélkül, közösen korrigálják és erősítik. Ilyen megoldást használ az UNITRA LNK gyártmányú berendezés. Itt a be- és kimeneti vonaltranszformátorok vonalerősítő elemeinek ohmos impedanciáit csak nagyfrekvenciásán illesztik a kábel frekvenciafüggő-impedanciájához. A szolgálati csatorna csatlakoztatási pontja, amelyek egyben az ellenőrző pontok is, külön kivezetésekhez csatlakoztathatók négyhuzalosán. A vételi pont az erősítő kimenetén olyan pontról ágazik le, amely éppen a szolgálati csatorna sávjában széles határok között változó impedanciával van lezárva. Az impedanciaváltozás azonban a nagyfrekvenciás sáv jelentékeny részén is mutatkozik. (15—20 kHz-ig). Az e) pont követelmény tehát eleve nem teljesül. Az adásági belépés helye a vonalerősítő bemenetén olyan pont, amelynek szintjét a megelőző, esetenként változó hosszúságú kábelmező csillapítás karakterisztikája torzította. Az egyenes szintű szolgálati csatornabeli adást tehát torzítani fogja a megelőző erősítő mezőt kiegyenlítő korrektorok csillapítása. Mindezen felül a vonalerősítő bemenet nem használható a kimeneti karakterisztika ellenőrzésére. Ez vagy külön csatlakozópontokat igényel (amit a szóban forgó rendszer nem alkalmaz), vagy csak a kábelcsatlakozókon lehet mérést végezni, amely az üzemállapot megszüntetésével jár. Az UNITRA megoldás szerinti szolgálati összeköttetés további hátránya az, hogy az összeköttetést csak a vonalerősítő egyik oldalán levő felügyeletes állomás felé valósítja meg. Ha a másik oldal felé is használjuk a négy vezetéket, akkor a vételágból hiányzik a felső erősítőágnak megfelelő korrekció és erősítés, az adásszintet pedig csillapítani kell ugyanezzel az értékkel. Ez nyilvánvalóan csak kapcsoló állításával és többletáramkörök felhasználásával valósítható meg, vagyis a szolgálati készülék bonyolultabb kivitelezésével. A teljes szolgálati összeköttetésben való egyenrangú, kétoldalú részvétel azonban ekkor sincs biztosítva. Az UNITRA szerinti megoldás is használja szükségszolgálati csatornaként a fantomáramkört. Az ismert, dokumentált fantomáramkörös megoldások — például a Telefongyár BK-berendezéscsalád — azonban a fantomáramkör leválasztására két transzformátort alkalmaznak: egyet a távtáplálás bemenetén, másikat a kimenetén. Ez, mint már megállapítottuk, vagy csak egyirányú összeköttetést eredményez, vagyis egy négyhuzalos összeköttetés egyik irányát, vagy egy oldal felé egy kéthuzalos összeköttetést. Nem pótolhatja tehát két szomszédos felügyeletes állomás között kieső négyhuzalos szolgálati csatornaszakaszt. Jelentős fogyatékosságai vannak az ismert rendszereknek az a) követelmény teljesítése szempontjából is.