170206. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 3-nitro-4-klór-benzoesav előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. V. 29. (RI-565) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. V. 31. 170206 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 79/46 C07B 11/00 Feltalálók: Dr. KOMPOLTHY Tivadar okleveles vegyészmérnök, 27%, dr. TÓTH Istvánné okleveles vegyészmérnök, 40%, FELMÉRI József okleveles vegyészmérnök, 11%, dr. BENKE Béla okleveles vegyészmérnök, 11%, JÄGER Sándor okleveles vegyészmérnök, 11% Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., 60%, Vegyi- és Robbanóanyagipari Felügyelet, 40% Budapest Új eljárás 3-nitro-4-klór-benzoesav előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás, nagy tisztaságú 3-nitro-4-klór-benzoesav előállítására; közelebbről a találmány a 3-nitro-4-klór-benzoesav előállítására, a reakcióelegyből szelektív módon történő kinyerésére, valamint a hulladéksav gazdálkodásra vonatkozik. A találmány szerint előállított 3-nitro-4-klór-benzoesav minden további tisztítás nélkül közvetlenül alkalmas gyógyszer-intermedierek előállítására. A 3-nitro-4-klór-benzoesav előállítására több eljárás ismeretes. H. King, W. U. Murch oly módon jártak el, hogy a 4-klór-benzoesavat 4 térfogat 1,5 fajsúlyú salétromsavval elegyítették és vízfürdőn addig melegítették, amíg az oldódás befejeződött. 90% kitermeléssel 180 °C olvadáspontú terméket kaptak, mintegy 8% p-klór-nitrobenzol mellett [J. Chem. Soc. London; 127, 2646. (1925)]. Az eljárás hátránya, hogy a szerves nitrotermék tömény (1,5 fajsúlyú) salétromsavban oldott állapotban van, amely közismerten robbanásveszélyes, emellett a módszer nagy mennyiségű melléktermék-képződéssel is jár. Hübner módszerét [Z. Chem. 1866, 615] Mary C. Thomson és E. E. Turner javították. A 4-klórbenzoesavat fokozatosan hétszeres mennyiségű, 1,5 fajsúlyú salétromsavba adagolták, miközben a reakcióelegy hőfokát 30 °C-on tartották, ezután 10 percig 55-60 °C-ra melegítették, majd vízbe öntötték. A kivált terméket vizes alkoholból átkristályosították. Dy módon jó kitermeléssel 184 °C-on olvadó 3-nitro-4-klór-benzoesavat kaptak. Az eljárás több okból nem valósítható meg üzemi méretben, egyrészt a fent" említett robbanásveszély, másrészt a nagy mennyiségben alkalmazott és veszendőbe menő, vagy csak igen költségesen regenerálható híg salétromsav miatt. Továbbmenőleg a terméket át is kell kristályosítani [The 5 Configuration of Heterocycic Compounds. Part VI. 35 (1938)]. A J. Gen. Chem [Zsurnal Obcsej Himii 6, 1043-1056. (1936)] oly eljárást ismertet, amely szerint tömény kénsav és nátrium-nitrát elegyében 40 °C-on 10 állítják elő a terméket. Kitermelés 82%, olvadáspont 178 °C. A módszert reprodukálva 174-177 °C-on olvadó terméket kaptunk Boetius készülékkel. Az eljárás hiánya az alacsony kitermelés és olvadáspont mellett a savregenerálás üzemi megoldása. 15 A 2 126210 lajstromszámú NSzK-beli nyilvánosságra hozatali irat (1971)' szerint első lépésben a p-klór-benzoil-kloridból metanollal metilésztert készítenek és ehhez adagolnak keverés közben 25% salétromsavat és 17% szabad kéntrioxidot tartalmazó 20 nitrálósavat. A beadagolást 1 órán át 35—50 °C-on végzik, majd 30 perces utóreakciót tartanak. Az így kapott homogén reakcióelegyet vízbe öntik. A nitrált észtert, amely külön fázist képez, a hulladéksavtól elválasztják, majd 50%-os vizes nátrium-hidroxid-25 oldattal hidroüzálják és a homogén oldatot kénsawal megsavanyítják. Ennek hatására a 3-nitro-4-klórbenzoesav az oldatból kiválik, 178-180 °C-on olvadó terméket kapnak - a leírás szerint — majdnem mennyiségi kitermeléssel. Az eljárás kétségtelen elő-30 nye, hogy a nitrálás homogén közegben végezhető, a 170206 1