170192. lajstromszámú szabadalom • Szemveszteségmérő berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. IX. 13. (ME-1772) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170192 Nemzetközi osztályozás: G 08 C 15/d0 Feltalálók: BALOGH Barnabás villamosmérnök, 50% RUSZ Vazul gépésztechnikus, Budapest 30% FÁBIÁN Zsolt Villamosmérnök, Gödöllő, 10% Dr. FEKETE András gépészmérnök, 10% Budapest Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Gödöllő Szemveszteségmérő berendezés . 1 A találmány tárgya szemveszteségmérő berendezés betakarító gépekhez, a betakarítási művelet alatti fajlagos szemveszteség mérésére, amely szondába épí­tett piezoelektromos érzékelőből, ehhez kapcsolt jelformáló áramkörből és kijelző eszközből áll. 5 A ma- használatos kombájnok mindig bizonyos szemveszteséggel üzemelnek. A szemveszteség jelen­tős része a szalmarázóval és a rostaszekrénynél jelent­kezik. Nagysága függ a gép áteresztőképességétől, a ter­mény érettségi fokától, a vetés egyenletességétől stb. ; 10 Betakarításkor nagyon fontos a kombájn áteresztő­képességének maximális kihasználása, azaz a gép optimális szemveszteség melletti üzemeltetése. A szemveszteséget jelző műszerek ismert típusai tájékoz­tatják a vezetőt a veszteség nagyságáról. Ha a veszte- is ség csökken, akkor a vezető fokozhatja a gép sebessé­gét, ezáltal növelve a gép terhelését. A veszteség túlzott növekedése a gép túlterhelésére mutat, ekkor a vezető csökkenti a haladási sebességet, így a gépterhelés kisebb lesz, a veszteség pedig visszaáll a 20 megengedett értékre. Az ismert szemveszteségjelző műszerek a szalma­rázó és rostaszekrény mögött elhelyezett szonda érzékelőjére hulló szemek által keltett villamos fe­szültség átlagát analóg áramkörrel mérik. Ebből kö- 25 vetkezik, hogy ha több szem esik az érzékelőre, akkor megnő a műszer kitérése, de megnő a kitérés akkor is, ha nehezebbek, pl. nedvesebbek a magok. Ha a termény szárazabb, csökken a kitérés. Tehát az ismert műszerek (Agrocomga, Claas stb.) kitérését befolyá- 30 solja a szemek nedvességtartalma, illetve súlya, ezért ezek a megoldások a veszteséggel többé-kevésbé ará­nyosjelet mutatnak, ezért nem alkalmasak á veszteség abszolút értékének mérésére, csak tájékoztató jelzést adnak. Tekintve, hogy nagyon érzékenyek a mag súlyára, érzékenységüket több kezelőgombbal kell beállítani (pl. fajta szerint, vagy nedvességtartalom szerint), ami a kezelésüket nehézkessé teszi A találmány szerinti cél az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szem­veszteség tényleges mértékét a szondára hulló szemek darabszámának meghatározása útján lehet a zavaró tényezők kiküszöbölésével meghatározni. A feladat találmány szerinti megoldásában a szem­veszteségmérő berendezésnek kettő, vagy több — célszerűen tizenhat — piezoelektromos érzékelője van, amelyek kimenetére egy-egy - meghatározott hosszú­ságú impulzust adó — jelformáló áramkör csatlakozik, amely jelformáló áramkörök kimenete impulzusszám­láló áramkör bemeneteire van kötve. Az impulzus­számláló áramkör nullázó bemenetére impulzusgene­rátor, kimenetére pedig kijelző egység van csatlakoz­tatva. Előnyösen az impulzusszámláló áramkör a szon­dába épített multiplexer áramkörből, a multiplexer áramkör címző bemeneteire kapcsolt címző számláló­láncból, a számlálólánc bemenetére és a multiplexer áramkör további bemenetére kapcsolt impulzusgene­rátorból, továbbá a multiplex áramkör kimenetére 170192 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom