170175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivattyúzhatóm zagy előállítására viaszos kőolajból
3 170175 4 olyan olaj a vízben emulzió képzésével szállítják a viszkózus olajokat, amelyben a víz nemionos felületaktív anyagot tartalmaz. Á 3 468 986 számú USA szabadalmi leírás szerint gömb alakú részecskéket állítanak elő a viasz megöl- 5 vasztásával, ezután a viasz cseppeket azokat nem oldó folyadékban (pl. vízben) diszpergálják, mialatt a hőmérsékletet a viasz szilárdulási hőmérséklete feletti értéken tartják, azután a diszperziót lehűtik és így a diszpergált cseppeket diszkrét szemcsékké dermesz- 10 tik. A részecskék felületén finomra őrölt anyagból, mint pl. kalcium-karbonátból stb. bevonat képezhető. A leírás szerint a gyakorlatban jól ismert a viaszrészecskék diszpergálása olvasztással, prillezéssel, permet szárítással, extrudálással stb. 15 A 3 527 692 számú USA szabadalmi leírás szerint törtolajos palát szállítanak oldószeres zagyban. Az olajpalit először 140-325 mesh méretűre aprítják, majd oldószerben, mint pl. nyersolajban vagy annak egy frakciójában diszpergálják. 20 A 3 548 846 számú USA szabadalmi leírás szerint úgy szállítanak viszkózus nyersolajokat, hogy propánt vagy butánt visznek be a nyersolajba. A 3 618 624 számú USA szabadalmi leírás szerint úgy szállítanak viszkózus nyersolajokat, hogy velük 25 összeférhető gázt, pl. C02 -t, metánt, etánt stb. vezetnek a nyersolajba és így csökkentik annak viszkozitását. A gyakorlatban alkalmaznak továbbá a csővezeték mentén felállított nagy hőcserélőket, melyek segítse- 30 gével a nyersolajat dermedéspontja feletti hőmérsékleten tartják, így könnyítik meg annak szállítását. Az előzőekben ismertetett technológiák a hőcserélő rendszereket és a nyersolaj-víz szuszpenziós rendszereket kivéve általában nem bizonyultak gazda- 35 ságosnak. Olyan eljárást dolgoztunk ki viszkózus szénhidrogén elegyek szállítására, amelynek során először a szénhidrogén elegyet legalább két frakcióra választjuk szét. Az egyik frakció dermedéspontja viszonylag 40 magas, a másiké viszonylag alacsony. Ezután a viszonylag magas dermedéspontú frakciónak legalább egy részéf-dermesztjük, pl. prülezzük, és így olyan szilárd (előnyösen gömb alakú) részecskéket állítunk elő amelyek átlagos átmérője 0,05-20 mm, majd a 45 részecskéknek legalább egy hányadát diszpergáljuk az alacsonyabb dermedéspontú frakcióban, majd a kapott zagyot szállítjuk, előnyösen csővezetékben. Szállítás előtt a zagy részecskemérete tovább csökkenthető, centrifugáiszivattyún történő átszivattyúzás révén. Ez 59 a művelet akkor lehet előnyös, ha a zagyot csővezetéken szállítjuk. A csővezetéket célszerűen olyan hőmérsékleten tartjuk, amelyen a szállítás alatt a megdermedt frakcióból még nem oldódik vissza jelentékenyebb mennyiség. 55 Olyan szénhidrogén elegyekre, amelyek dermedéspontja a szállító rendszer évszaknak megfelelő üzemi hőmérséklete felett van, a jelen találmány különösen előnyösen alkalmazható. Ilyen szénhidrogén elegyek például a nyersolajat, palaolajat, fűtőolajat, gázolajat 60 tartalmazó, valamint két vagy több, azonos vagy különböző típusú szénhidrogént tartalmazó keverékek. Az eljárás különösen előnyösen alkalmazható nyers olajokra, elsősorban azokra, amelyeket „viaszos" nyersolajoknak neveznek. Ez utóbbira példa- 65 ként említhetők azok az olajok, amelyek külső megjelenése viaszos gél az évszaknak megfelelj környezeti hőmérsékleten, és amelyek 1-80% viaszt tartalmaznak (a „viasz" meghatározás alatt azt a csapadékot értjük, amely akkor képződik, amikor 1 rész nyersolajat 10 rész metil-etil ketonban oldunk kb. 80 °C-on és az elegyet -25°C-ra hűtjük le), és amelyek átlagos dermedéspontja a szállítórendszer átlagos minimális környezeti hőmérséklete felett van a szállítás során. A találmány szerinti eljárás például előnyösen alkalmazható azokra a nyersolajokra, amelyek dermedéspontja-25 és 95 °C között, előnyösen —18 és 65 °C között van, még előnyösebben azokra, amelyek dermedéspontja kb. 10 °C-nál magasabb. A szénhidrogén elegyet tehát először legalább két frakcióra választjuk szét, nevezetesen egy fejpárlatra, amelynek viszonylag alacsony a dermedéspontja (ez úgy is definiálható, hogy e frakció sűrűsége és viszkozitása egy adott hőmérsékleten kisebb, mint az eredeti szénhidrogén elegye) és egy fenékpárlatra, amelynek dermedéspontja viszonylag magas (ami úgy is definiálható, hogy e frakció sűrűsége és viszkozitása egy adott hőfokon nagyobb, mint az eredeti szénhidrogén elegye). A fenékfrakció az eredeti szénhidrogén elegy bármekkora hányada, lehet 1-80%, előnyösen 20-70%, még előnyösebben 30—60%, az eredeti szénhidrogén elegy súlyára vonatkoztatva. Megjegyezzük, hogy a fenékpárlaton és fejpárlaton kívül más frakciók is nyerhetők és ezek a frakciók más feldolgozás során alkalmazhatók. Ugyanakkor más frakciók, illetve azok egy hányada kombinálható a viszonylag magas dermedéspontú frakcióval, utóbbi megdermesztése előtt. A frakcionálás végezhető atmoszférikus, a feletti vagy az alatti nyomáson, magas és alacsony hőmérsékleten, például desztilláció, oldószeres extrakció, membrán frakcionálás, kristályosítás, vagy bármely más olyan eljárás segítségével, amely a szénhidrogén elegyek legalább két frakcióra való szétválasztására alkalmas. Tetszés szerint a magas dermedéspontú frakció 50%-a, előnyösen legfeljebb 42%-a, még előnyösebben legfeljebb 33%-a krakkolható (termikusan, hidrogénezve, katalitikusan vagyi,ezek:±ombinációjával) a frakcionálás alatt, vagy a dermesztés előtt. Az alacsony dermedéspontú frakció dermedéspontjának legalább 0,5 °C-kal, előnyösen legalább 2,5 C-kal, optimális esetben azonban legalább 5 °C-kal a szállítórendszer rninimális átlagos hőmérséklettartománya alatt kell lennie a szállítás során. A szállítórendszer lehet csővezeték, vagy csővezeték és tartálytelep kombinációja. A szénhidrogén elegy frakcionálása után a magas dermedéspontú frakciót, vagy annak egy részét (előnyösen legalább 50%-át) összegyűjtjük, megdermesztjük, majd aprítjuk, és így olyan szilárd részecskéket állítunk elő, amelyek átlagos átmérője kb. 0,05-20 mm, előnyösen 0,1-5 mm, célszerűen 0,5-3 mm. A részecskék alakja bármilyen lehet, így henger, gömb vagy szabálytalan, de előnyösen gömb alakúak, egyenletes, vagy véletlen eloszlás szerinti átmérőkkel. Az aprítás történhet prillezéssel, extrudálással, öntéssel, zúzással, nyírással és más, dermedt vagy meg nem dermedt anyagok diszpergálására és aprítására szolgáló módszerekkel. Ha törést vagy zúzást alkalmazunk, az aprítást előnyösen a dermesztés után végez-2
