170160. lajstromszámú szabadalom • Léghűtéses hűtőtorony

3 170160 4 Ennek megfelelően a találmánnyal azt a feladatot kell megoldanunk, hogy a léghűtéses hűtőtorony blztositsa a következő körülményeket: - a hűtőtorony télviz-idején is megbízhatóan működjék, amikor a fagypont alatti levegő hőmérsékletek hatása alatt a csőalaku hütőelemekben a viz aláhül és megfagy, ami a csőalaku hütőelemek repedéséhez vezet; - a felületeken a fagyást a leghatásosabb mechanikus eljárások utján meg kell akadályozni és ehhez a rezgések hatását érintkezés utján át kell vinni a hűtőtorony védendő felületére; - végül egyszerű és viszonylag megbizható üzemű berendezésekről kell gondoskodni hoszszabb munkaciklusra szánt rezgések gerjesztéséhez. A kitűzött feladatot azzal oldjuk meg, hogy a léghűtéses hűtőtornyot, amelynek csőfallal csoportosan összefogott csőalaku hütőelemekben keringő vizet be- és elvezető csővezetékekből álló rendszere, valamint szívóhatással hütőlevégőt keringtető toronyrésze van, a találmány értelmében rezgéskeltő berendezéssel látjuk el, amelynek állitószerve és ehhez csatlakoztatott rezgéskeltő áramforrása van, amikoris a rezgések az állltószerven át kontaktpályán közvetlenül a csőalaku elemek felületére és/vagy a hütendő viz utján adódnak át. A léghűtéses hűtőtorony ilyen kialakításánál a csőalaku elemek vagy a hütendő közeg felületének rezgéseit a határrétegre /Stauzone/ visszük át, amely a.falmenti.rétegben a hütőelemek csövein belül alakul ki. Kis mechanikai behatás elegendő ahhoz, hogy a csőalaku elemek falai mentén a- jégkristályképződés folyamatát megzavarjuk. A zavaró rezgések amplitúdójának és ismétlődő frekvenciájának optimális értékeinál a hütőelemekből álló oszlopok csöveinek felülete mentén a fagyást tökéletesen megakadályozhatjuk. A csőalaku elemek felületén a rezgéseket olyan berendezéssel kelthetjük, amelynek állitó szerve rudalaku hullámvezető. Ennek egyik vége a hűtött csőalaku elem csőfalán van rögzitve. A berendezés további része szolenoid, amelynek mozgathatóan elrendezett ferromágneses magja ütőelemként van kialakítva. Ennek esévéje a hullámvezető másik végén van rögzitve és áramimpulzus forrással van összekötve. Célszerű, ha a rudalaku hullámvezető meg van hajlítva és a szolenoid csévével összekötött vége függőleges. Ez az ütőelemmel központosán van elrendezve és a szolenoidba ér. A hullámvezető vége és az ütőelem közötti távolság szabályozásához a szolenoid csévéjével összekötött hullámvezető vég és a csévetartó célszerűen csavarmenettel van ellátva. A hullámvezető alsó vége célszerűen nem-mágneses anyagból van, nehogy maradó mágnesség hatása folytán az ütőelem a hullámvezetőn függve maradjon. Rezgéskeltésre olyan berendezést is alkalmazhatunk, amely folyadékban foganatosított elektrohidraulikus ütések hatásának kihasználásán alapul. E berendezés állitó szerve a találmány értelmében sugárzó szerkezet, amelynek tokjában az áramimpulzus forrásra csatlakoztatott elektródák, valamint hullámvezetők vannak elrendezve. A tok alakja paraboloid, amelynek a csőfal felé néző sik fala van és amely valamilyen folyadékkal van töltve. A sugárzó szerkezet tokjának sik fala tömített dugattyúként van kialakítva, a hullámvezető szerepét pedig a dugatytyu rúdja látja el, amely a dugattyút a hűtött csőalaku elem csőfalával mereven össze-, köti. A sugárzó szerkezet.stabil üzemének biztosítása végett házán a sugárzó szerkezetet automatikusan tápláló edény van elrendezve, amely a sugárzó szerkezet belső terével közlekedik. Az edény fedelében gázelvezető nyilas van, amelyen át.a sugárzó szerkezet házában képződő gázok eltávozhatnak. A sugárzó szerkezet házát megtöltő folyadékként telitett vizes sóoldatot alkalmazunk. Ezzel biztosítjuk a viz alacsony fagypontját g és ugyanakkor nagy villamos vezető képességót. A csőalaku elemek felületének rezgéseit azonban olyan berendezéssel is kelthetjük, amely mozgó test által kifejtett jelentős tehetetlenségi erő felhasználásával dolgozik. Ez a tehetetlenségi erő a házra átvive az 10 utóbbit rezgésbe hozza. A rezgéskeltő berendezés állitó szerveként olyan hullámvezetőt alkalmazunk, amelynek egyik vége a hűtött csőalaku elem csőfalán, másik vége viszont olyan foglalaton van rögzitve, amelynek gyürüalaku belső futópályája van. Ezen golyó 1(. helyezkedik el, amelyet az a nyomólevegő >** hoz mozgásba, amely a foglalat belső oldalán elhelyezett legalább egy fúvókán át érkezik. Ugyanekkor a hullámvezető a fúvókával azonos sikba esik. Ha a foglalatban több fúvóka van, ezek köriv mentén egyenletesen eloszthatók. 20 * sugárzó szerkezet zavaró frekvenciájának növelése végett célszerű, ha a golyó üregesen van kialakitva. Az előbbiekben ismertetett berendezésen kivül, amelyek a rezgéseket közvetlenül a csőalaku elemek acélszerkezetére viszik át, olyan berendezést is alkalmazhatunk, amely 25 a rezgéseket magában a hűtött közegben gerjeszti. Az ilyen berendezésben az állitószervnek elektródái vannak, amelyek elosztó csővezetéken belül vannak elrendezve és villamos vezetékek utján áramimpulzus forráshoz vannak csatlakoztatva. A villamos QQ vezetékek az elosztó vezeték falain szigetelten vannak keresztülvezetve. A keringtető szivattyú forgó kerekére ható zavaró impulzusok befolyásának csökkentése végett az elektrohidraulikus hatást létrehozó elektródák azon a lefolyó vezetéken vannak elrendezve, amelyen át a hűtött viz a hütőto-35 ronyból távozik. Időben állandó nagyságú energia biztosítása végett az elektródák egymással párhuzamosan vannak elrendezve. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti léghűtéses hűtőtorony néhány példakénti kivi-40 teli alakját tüntettük föl. A rajzon: Az 1. ábra példakénti kiviteli alak /vázlatos/ oldalnézete. A 2. ábra az 1. ábra II-II vonala mentén vett metszet A részlettel. A 3. ábra az A részlet oldalnézete. .c A 4. ábra az 1. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet B részlettel. Az 5. ábra olyan rezgéskeltő berendezés példakénti kiviteli alakjának metszete, amelynek állitószerve a találmány értelmében hullámvezetőből és ütőelemes szolenoidból áll, a szolenoid tekercse pedig áramimpulzus 50 forrással van összekötve. A 6. ábra az áramimpulzus forrásként alkalmazott villamos impulzusgenerátor kapcsolási vázlata. A 7. ábra a rezgéskeltő berendezés olyan példakénti kiviteli alakjának részben metszett nézete, amelynél az állitószerv a ta-55 lálmány értelmében folyadékkal töltött sugárzó szerkezet, a sugárzó szerkezet házában pedig áramimpulzus forráshoz csatlakoztatott elektródák vannak elrendezve. A 8. és 9. ábra rezgéskeltő berendezés más példakénti kiviteli alakját tünteti fel gQ két különböző irányból tekintve, amikoris a berendezés állitó szerve a találmány értelmében hullámvezetőből és olyan foglalatból van összeállítva, amelynek gyürüalaku belső terében fuvókából kiáramló nyomólevegővel hajtott golyó mozog. A lo. ábra a rezgéseket vizben keltő be-65 rendezés példakénti kiviteli alakjának részbeni metszete, ahol az állitó szerv a találmány értelmében elosztó vezetéken belül el-2