170134. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás vinblasztin-dez-n-metil-vinblasztin és vinkrisztin tisztítására

5 170134 6 A megmaradt oldat pH-ját 4,2-re állítjuk be, 3 #-os alkoholos kénsav oldattal. A megmaradt alkaloidok szulfát-sói azon­nal tükristályként kiválnak - a kristályosí­tást még két napon keresztül folytatjuk. A kivált kristályokat centrifugálással elkülö­nítjük, etanollal mossuk és szárítjuk. A ki­termelés 241 rag vinblasztin-szulfát- és vin­krisztin-szulfát só elegye, mely még kis mennyiségű leurozin-szulfátot is tartalmaz. A sókat a vonatkozó szabad bázisokká ala­kítjuk oly módon, hogy a sókat vizben fel­oldjuk. A vizes oldat pH-ját 8,o-ra állítjuk be 14 n ammónium-hidroxld hozzáadásával, majd a vizben nem oldódó bázisokat metilén-klorid­dal extraháljuk. A metilén-kloridos extrák­tot leszűrjük és az oldószert vákuum-bepár­lással eltávolítjuk. Az igy nyert maradékot 4oo g aluminiumoxi­don /aktivitás: III, 2oo rf/g/ kromatografál­juk, metil-aoetát - metilén-klorid - viz /48:51:1/ oldószer elegyet használva eluens­ként. A kromatografálást rozsdamentes acél kolon­nában végezzük, melynek átméróje 8 mm, magas­sága 7 m, a nyomás 18-23 kg/cnf. Az aluminium­oxid-töltet arány megközelítőleg 2ooo/l. Az eluátum ellenőrzését 254 m ,u hullámhossznál végezzük és a frakciók elkslönitése a csú­csoknak az ultraibolya tartományban történő megfigyelésén alapul. A túlnyomórésztüeurozint, vinblasztint, dez-N-metil-vinblasztint és vinkrisztint tar­talmazó frakciók azonositása vékonyrétegkro­matográfiával történik. A vinkrisztint tar­talmazó frakciókat összegyűjtés után száraz­ra pároljuk, s ily módon 18,7 mg alkaloidot kapunk. Ezt a bepárlási maradékot 2o ml abszolút alkoholban feloldjuk, a nem oldódó részt centrifugálással elkülönítjük. Az oldat pH-ját 3 #-os alkoholos kénsav oldattal 4,2-re állitjuk be, s igy vinkrisztin-szulfátot ka­punk. A kristályosodó elegyet szobahőfokon állni hagyjuk két napig. A vinkrisztin-szul­fátot centrifugálással elkülönítjük. Az igy nyert anyagot etanollal mossuk, majd szárít­juk. A termék 95 1> tisztaságú. Op: 273-281 0°, / /_ = +8,5°. Az igy nyert vinkrisztin mennyisége: 12,3 mg /ez 14,1 mg/kg extrahált ievél - mennyiség­gel egyenértékű/. Az igy előállított vinkrisz­tin-szulfát tulajdonságai az irodalomban le­írttal azonosak. Egy másik eljárásváltozat szerint: lo g VRA-t 5 térfogatrész abszolút alkoholban ol­dunk fel. Az oldat pH-ját 4,2-re állitjuk be, 3 í-os alkoholos kénsav oldattal. A szulfát­só elegyet beoltjuk vinblasztin-szulfátra. A kristályosodó elegyet 48 óráig állni hagyjuk, majd a dimer alkaloid-szulfát elegyet centri­fugálással elkülönítjük. Ezután a fent leír­tak szerint járunk el és a gélkiszoritásos kromatografiát követően, dezaktivált alumini­umoxidon végzett nagynyomású kromatográfiai alkalmazunk. Ily módon 2o,6 mg vinkrisztint nyerünk, mely 11,8 mgAg extrahált levél-meny­nyiséggel egyenértékű. Aluminiumoxidon végzett nagynyomású kroma­tográfia alkalmazása révén az eluátum egyes alkaloidban gazdag frakcióiból hasonló módon állitható elő vinblasztin, leurozin, vinkro­zidin, dez-N-metil-vinblasztin és a többi di­mer alkaloid, szabad bázis vagy szulfát-só a­lakjában. 2. példa Vinblasztin tisztítása Az 1. példában leirtak szerint járunk el. Az aluminiumoxidon végzett nagynyomású kroma­tográfoszlopról lejövő frakciók közül vékony­rétegkromatográfiával azonositjuk azokat, a­melyek túlnyomórészt vinblasztint tartalmaz­nak. A frakciókat összegyűjtjük, majd ezeket vákuumban szárazra pároljuk. A kapott maradék túlnyomó részt vinblasztint és kis mennyiség­ben leuroziht tartalmaz. Ezt a maradékot meta­nol-etanol /1:1/ elegyben oldjuk. A leurozin oldhatatlan ebben az oldószer elegyben, s igy kiválik. A leurozint centrifugálással elkülö­nítjük. A megmaradt oldat tartalmazza a vin­blasztint. Ennek pH-ját alkoholos kénsav ol­dattal 4 és 5 közöttire állítjuk be. Ily mó­don a vinblasztin és a többi jelenlevő dimer g alkaloid szulfát sóvá alakul. A szulfát sókat szűréssel elkülönitjük, a szürletet eltávolítjuk. Ezután a szulfátokat a szokásos módon szabad bázissá alakítjuk. A szabad bázisokat- aluminiumoxidon /akti­vitás: 111/ újra kromatografáljuk. Az alumi­niumoxid-töltet súlyarány 6o:l, mozgó fázis-10 ként benzol-kloroform /1:1/ elegyet használunk. A kapott frakciók csupán vinblasztint tartal­maznak, egyéb dimer alkaloid nélkül /az azono­sítás vékonyrétegkromatográfiával történik/. A vinblasztint tartalmazó frakciókat egyesit­jük és az oldószert ezekből vákuumban eltávo­«c lit juk. A maradék vinblasztint metanolos ol­datból ujrakristályositjuk. Ily módon tisztí­tott vinblasztint nyerünk, melyet etanolban feloldunk és az oldatból alkoholos kénsav hozzáadásával a szulfát sóját állitjuk elő. Tisztasága: 94 *. Op. 284-285 C° /bomlás/, / /|5 = _28°. 20 Az igy nyert vinblasztin-szulfát a vékonyré­tegkromatográfoh jellemző foltként jelentke­zik. 3. példa Dez-N-metil-vinblasztin átalakítása vln­krisztlhné . Kétszázhetven kilogramm száraz Catharan­thus roseus levelet az 1. példában leirtak szerint kezelünk. 30 A nagynyomású kromatográfiás lépésben kapott frakciók közül azokat, amelyek dez-N-metil­-vinblasztint tartalmaznak vékonyrétegkroma­tográfia segítségével azonositjuk. Ezeket a frakciókat vákuumban szárazra pároljuk. Az igy kapott 7,73 gramm nyers dez-N-metil-vin­or blasztint a Gorman által ismertetett módszer J0 szerint /3 354 163 számú USA szabadalmi lei­rás/ vinkrisztinné alakitunk. Ugy járunk el, hogy az anyagot hozzáadjuk 927 ml 98 5í-os hangyasavat és 154 ml ecetsavanhidridet tar­talmazó oldathoz. Miután a. reakció - melyet vékonyrétegkromatográfiával követünk - teljes 40 mértékben lejátszódott, a reakcióelegyet vá­kuumban szirupsürüségig bepároljuk. A kon­centrátumot loo ml vizben oldjuk fel. Az al­kaloidokat szabad bázissá alakitjuk oly mó­don, hogy a vizes oldatot 5,8 pH értéken me­tilén-kloriddal háromszor extraháljuk. Az összegyűjtött metilén-kloridos extraktokat 4o vákuumban bepároljuk. Ily módon 7,84 gramm vinkrisztint kapunk szabad bázis alakjában. A szabad bázist tovább tisztítjuk nagy­nyomású /14,3-21,4 kg/cnf/ folyadék kromatog­ráfiával, 2,5x73o cm méretű rozsdamentes a­cél kolonnát használva, 32oo g III-IV-es ak-50 tivitásu neutrális alumíniumoxid adszorbens alkalmazása mellett. A mozgó fázis etil-ace­tát: metilén-klorid: viz /25:75:o,4/ elegye. Azoknak a frakcióknak a szárazra párolása u­tán, amelyek túlnyomó részt vinkrisztint tar­' talmaznak - 2,64 g anyagot nyerünk. Ezt azu­tán etanolos oldatból kétszer kristályosit-55 _juk, majd újra kromatografáljuk - metil-ace­tát: metilén-klorid: viz /48:51:1/ elegyet alkalmazva mozgó fázisként. Ezután metanolos oldatból kikristályositjuk, majd etanolos ol­datban szulfát sóvá alakitjuk. Igy 1,4 g vin­krisztin-szulfátot kapunk, mely 5,3 mg/kg 60 extrahált levélmennyiséggel egyenértékű. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás dimer indol alkaloidok - vin­krisztin, dez-N-metil-vinblasztin és vinblasz­tin - tisztítására, melynek során a fenti al­kaloidokat tartalmazó növényt savval extra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom