170133. lajstromszámú szabadalom • Tárolt programmal vezérelt rendszer, különösen távbeszélőközpont

7 170133 8 az előnnyel jár, hogy egy funkcionális egység felépítése vagy átépitése esetén az utasitásoszlop összetételétől függetlenül bekövetkezik a beadott ugrószámhoz tartozó müvelet. A funkcionális egység tehát végrehajtja feladatainak egyikét, és az semmit sem változtat, ha pl. egy átépités keretében ez a feladat uj sorszámot kap az utasitásoszlopban, amelyet a PS utasitástárolóba tápláltunk. A CPU vezérlőegység a beadott ugrószámot, mint a fentebb emiitett műveletiparaméterek egyikét, a müveletiparaméter OPR regisztercsoporthoz tartozó JNR ugrószámregiszterbe irja. Ennek kimenete egy JSD ugrószámelosztóhoz csatlakozik, amely utóbbi - aZ SD elosztószervhez tartozó többi elosztóhoz hasonlóan - a felhívott funkcionális egységhez vezető összeköttetést állítja be, és amely az ugrószámot a felhivott funkcionális egység AD cimgenerálószervéhez tartozó JDEC ugrószámdekóderbe vezeti. A JDEC ugrószámdekőder a JR ugrásregiszterekhez csatlakozik ugy, hogy a beérkezett ugrószámhoz rendelt ugrásregiszter kiolvasásra kerül. Az ugrásregiszterbe folyószámok vannak feljegyezve, amelyek közül mindegyik megadja a hozzátartozó utasitásoszlopban az első utasitás Cime, vagyis az úgynevezett oszlopcim .szám és az ugrószám által deffiniált beugrási hely Cime közti különbséget. Elvileg minden AD cimgenerálószerv összes JR ugrásregisztereinek kiolvasóvezetékei a cimkiszámitó ACU egységben levő arimetikai szervhez csatlakoznak. Ha azonban a 2. ábrán szemléltetett helyzet áll fenn, vagyis az oszlopcim mindegyik funkcionális egységben zérus, akkor a JR ugrásregiszterek közvetlenül az emiitett AR cimszámregiszterr,el kerülnek összeköttetésbe, amely utóbbihoz ezenkivül egy plusz egyet hozzáadó ADD4 öszszeadóáramkör van csatlakoztatva, Anélkül, hogy a CPU vezérlőegység által végzett egyes vezérlőlépésekre kitérnénk, belátható, hogy a JR cimregiszter az ugrószám révén azt a Cimet kapja meg és tárolja, ahová, miután a nyitott Gl kapu és az ASD cimelosztó a felhivott funkcionális egység ADEC cimdekóderéhez vezető összeköttetést létrehozta, az ugrószámhoz rendelt utasításnak el kell jutnia, és hogy a tárolt cim az utasitásoszlop normális sorrendben történő végrehajtása esetén lépésenként egy egységgel növekszik. Bár az úgynevezett lokális ugróutasítás esetén az utasitásoszlop normális végrehajtása ugyanúgy megszakad, de az ugrásnak ugyanazon oszlopon belül kell történnie. Az tisztán csak elvi jelentőségű, hogy lokális vagy globális ugróutasításról van-e szó. Az ugrószámok alkalmazásával járó fent leirt előny főleg a globális esetben mutatkozik meg. Mivel a programvezérelt rendszer beavatkozástürésére a lokális ugróutasitások semmilyen befolyást sem gyakorolnak, a lokális beugrási helyekhez nem szoktak ugrószámokat rendelni. Annak érdekében, hogy ne legyen szükség tul sok JR ugrásregiszterre, gyakran célszerű a lokális beugrási helyeket a bevezetőben leirt módon olyan elmekkel deffiniálni, amelyek a CPU vezérlőegységből közvetlenül az AR cimszámregiszterbe jutnak. A javasolt programvezérelt rendszernél egy a DS adattárolóban elvégzendő kiolvasási- ill. beirási műveletre szóló utasitás az egységszámon kivül egy müveletiparamétert is magában foglal, amely utóbbi az alkalmazandó változótipust, váltózócsoport esetén pedig a működésbe hozandó szerv indexszámát adja meg. Itt azonban a bevezetésben szereplő ismert rendszerekkel ellentétben a változó típusát nem a változócsoport kezdetét tartalmazó szó cime utján, hanem egy úgynevezett változószám segítségével adjuk meg. A változószámok hasznalata azzal az előnynyel jár, hogy a kiolvasási- illetve beirási műveletre szóló utasítások akkor is változatlanok maradnak, ha felhivott adattároló felosztása a szóbanforgő változókat tartalmazó részeinél megváltozik. Az ilyen felosztásbeli változások elkerülhetetlenek olyankor, amikor például a rendszert további szervekkel egészítjük ki, vagy bizonyos részeit modernebb szervekre cseréljük ki, amely utóbbi szervek állapotváltozói más bitszámu bitsorozatból állnak, mint az eddigi-5 ek. A CPU vezérlőegység a megkapott változószámot, mint a fentebb emiitett müveletiparaméterek egyikét, a müveletiparaméter OPR regisztercsoporthoz tartozó VNR változószámregiszterbe irja, amelynek kimenete a felhivott funkcionális egység felé irányuló VSD változószámelosztőhoz csatlakozik, amely a 10 változószámot a felhivott funkcionális egység AD cimgenerálószervében levő VDEC változó számdekóderbe táplálja. Ez a változószámdekóder a már emiitett számítási CDR adatregiszterekhez csatlakozik, és azokban kiolvasási műveletet idéz elő. Amint a bevezetőig ben már leirtuk, ezek az adatregiszterek tárolják az adattárolóban levő és változószám által meghatározott változócsoport kezdetét tartalmazó szó elmét, valamint azt a bitszámot, amelyből ezen csoport mindegyik változója fel van építve. A számítási CDR adatregiszter kiolvasott tartalma és egy DIR szerv-20 indexszámregiszter tartalma az emiitett TD átszámitőszervbe jut, amely a kiolvasandó ill. beírandó szó cimét az AR cimszámregiszterbe vezeti, és az IR információregiszterben tárolt illetékes változó bithelyzetét meghatározza. Az utóbbi müvelettel kapcsola-2g tos számitógéptechnikairészletekrenem szükséges kitérnünk, a 2. és 3. ábrán pedig csak a TD átszámitószervből az IR információregiszterhez húzott szaggatott hatásvonal jelképezi a bithelyzet-meghatározást. Az eddigi leírás alapján már nyilvánvaló, hogy a funkcionális egységek szerinti tagolt-30 ság az adatfeldolgozás során nem szűnik meg, mivel a CPU vezérlőegység elvileg csak annak a funkcionális egységnek az utasitásaihoz és változóihoz fér hozzá, amelynek egységszáma a BNR egységszámregiszterben fel van jegyezve. Másszóval ez azt jelenti, hogy pl. a felépités, a hibás rész cseréje vagy átépités •is esetén a javasolt programvezérelt rendszer mindegyik funkcionális egysége teljesen önállóan kezelhető, ha a megfelelő üzemi állapot be van irva az SR állapot kődregiszterébe. A javasolt rendszernek az ilyen beavatkozásokkal szemben tanúsított érzéketlensé-40 gét a leirás végén további példákkal fogjuk megvilágítani. A számitógéptechnika jelenlegi állapotában gazdaságosabb a sok kis tároló helyett kevesebb nagy tárolót beiktatni, emiatt azonban a funkcionális egységekre való teljes széttagolás fentebb leirt előnyeit nem szük-45 séges feladnunk. Tételezzük fel, hogy a funkcionális egységek összes tárolója egy közös SPS rendszer-utasitástárolóban és egy közös SDS rendszer-adattárolóban van megvalósítva, sőt az utóbbi kettő még egybe is van épitve, és egy központi rendszertárolót alkot, amint rn a 3. ábrán láthatjuk. Továbbá ennek a rendszertárolónak a cimezőbemenetei egy közös SADEC rendszer-cimdekóderhez csatlakoznak, a kiolvasó- és beirócsatlakozásai pedig egy közös vezetéken át a CPU vezérlőegységben levő IR információregiszterrel vannak összekötve. Ezáltal a 2. ábrával kapcsolatban leirt.ASD 55 cimelosztó feleslegessé vált, a Gl kapu kimenetének a SADEC rendszer-cimdekóder bemenetével való összekötésére egyetlen cimvezeték is elegendő. A funkcionális egységek utasitásoszlopai a rendszer egyik kiviteli alakjánál csak ak__ kor foglalhatók össze egy rendszertárolőban, DU ha mindegyik AD cimgenerálószerv, amelyből a 3. ábrán kettőt tüntettünk fel, magában foglal egy az APR cimezőparaméterregiszterekhez tartozó CAR oszlopcimregisztert. Ez az oszlopcimregiszter tárolja a hozzátartozó funkcionális egység oszlopclmét, és rá van kötve ß5 a CSD oszlopelosztóra, amely utóbbi az egységszámnak megfelelő állásba kapcsolódva a szóbanforgó oszlopcimet az aritmetikai ARU szervben levő ADD1 összeadóáramkör első ösz-4