170133. lajstromszámú szabadalom • Tárolt programmal vezérelt rendszer, különösen távbeszélőközpont

3 170133 4 sitás-oszlop feldolgozásakör az első utasí­tást a berendezés megoimezi, kiolvassa és feldolgozza, majd utolsó lépésként az alkal­mazott clm számértékét egy összeadóegység eggyel megnöveli. Ezáltal a folyamat átlép az oszlophoz tartozó következő utasitás vég­rehajtására. Az ilyen normális lebonyolítás mellett un. ugró utasitások /másnéven vezér­lésátadó utasításokat/ is alkalmazhatók, a­melyek a lépésenként történő cimnövelés he­lyett egy tetszőleges cimre való ugrás révén valósulnak meg. Egy ilyen utasitás végrehaj­tása után esetleg újból szabályosan növekvő oimeken tárolt utasitások kerülnek végrehaj­tásra. Az adattárolóban, amint már emiitettük, úgynevezett változók vannak elraktározva, a­melyek oimeket, állandókat vagy állapotinfor­mációkat jelképeznek. Az állandó számú bináris bitből álló utasításokkal ellentétben az em­iitett változók különböző számú egymást köve­tő bitből állnak. Az adattároló szavakat tá­rol, amelyek közül mindegyik az adattároló számára választott állandó számú bináris bit­ből áll, és minden szóhoz egy-egy Cimet jelen­tő szám van rendelve. A változók közül egye­sek csak egy szótöredéket, mások egy teljes szót foglalnak magukba, és olyanok is akadnak, amelyek egy szónál nagyobb terjedelműek. Egy meghatározott változó összeállítása a vezérlő­egység feladata. Ha például azonos szervek ál­lapotinformációiról van szó, akkor az egyes szerveket futó indexszámokkal különböztetik meg, ugyanannak a szervnek a változói pedig egy összefüggő változócsoportot képeznek az adattárolóban. Az adattárolóban egy meghatá­rozott szerv valamely változójához akkor le­het hozzáférni, ha annak a szónak a cime, a­mely a csoport első változójának kezdetét tar­talmazza, továbbá a csoportban levő változók állandó bitszáma, valamint az említett szerv indexszáma mind ismeretesek. Egy változóhoz való hozzáférésnek ismert módszerét egy példa segítségével világitjuk meg. Tételezzük fel, hogy az adattárolóba irt szavak mindegyike 16 bitből áll, továbbá egy 256 darab 4-bites változóból álló változócsoport kezdőcime le­gyen a 3o22 szám, és végül a I-tó}. 255-ig fu­tó indexszámu szervek közül a 45 indexszámu szerv változóival kell müveletet végezni. A O-tól 44-ig futó indexszámu szervek változóit alkotó 4x45=18o bit lefoglal 11 teljes szót és a változócsoport 12. szavából is még 4 bi­tet /18o=llxl6+4/. A keresett változó tehát a 3o33 számú cim 12. szavának második szónegye­dét tölti ki. A vezérlőegységben van egy ön­magában ismert átszámitó szerv, amely a kivánt változóhoz való hozzáférést elősegítő számí­tásokat elvégzi. Az ismert programvezérelt rendszereknél az előbb tárgyalt oimeket jelentő számok, ame­lyek az utasításoknak az utasitástárolón be­lüli, a szavaknak pedig az adattárolón belüli megjelölésére szolgálnak, az utasitások illet­ve a változók részét képezik. Emiatt az adat­feldolgozás "átfüzötté" válik, és a hagyomá­nyos rendszerek funkcionális egységekre való tagolása teljesen elmosódik. Egy programvezé­relt rendszer esetén a eimek emiitett átfüzé­se önmagában még nem járna semmi hátránnyal, ha az adatfeldolgozó berendezést mindjárt az első alkalommal tökéletesen üzembe lehetne helyezni, ha az állandóan hibátlanul működne, és ha a rendszeren semmit sem kellene változ­tatni. Ugyanis az utóbbi feltétel szerint a végrehajtószervek száma nem változhat, és az eredeti szerveket később nem lehet műszakilag tökéletesebb, de más állapotinformációkkal és más változókészlettel rendelkező ujabb szer­vekre kicserélni. A szakemberek számára nyil­vánvaló, hogy az emiitett átfüzés mindaddig nem hátrányos, amig a programvezérelt rend­szerbe nem kell valamilyen okból beavatkozni. A tapasztalat szerint azonban már az üzembe­helyezéskor kiderül, hogy az alkalmazott a­datfeldolgozó módszerek türik-e a beavatko­zást vagy nem. Az ismert programvezérelt rendszerek üzembehelyezésekor fellépő össz­költség túlnyomó részét a beavatkozási költ­ségek teszik ki. Márpedig, ha a programvezé­relt rendszerek gazdaságosságát biztosítani kívánjuk a hagyományos rendszerekhez képest, akkor az emiitett beavatkozási költségeket nemcsak az üzembehelyezéskor, hanem üzem köz-5 ben is, valamint a rendszer továbbépítésekor is csökkenteni kell. A találmánnyal az volt a célunk, hogy o­lyan beavatkozástürő programvezérelt rend­szert alkossunk, amelynél a funkcionális egy­ségekre való felosztás az adatfeldolgozás fo­lyamán sem tűnik el, és amelynél az emiitett 10 cimátfüzés ki van küszöbölve. A javasolt rend­szer a különböző szervi és adatfeldolgozó feladatok ellátására első tipusu funkcionális egységeket tartalmaz, ezek mindegyikének fela­data a többi egység feladatától el van hatá­rolva. Ezek a funkcionális egységek végrehaj-15 tószervekből, p}.. egy automata távbeszélőköz­pont választófokozataiból, vagy egy adatfel­dolgozó berendezés bemeneti/kimeneti készülé­keiből, valamint ezeket a végrehajtószerveket irányító vezérlőszervekből állnak. A rendszer tartalmaz második tipusu funkcionális egysé­geket is. Ezek mindegyike csak vezérlőszer-20 vekből áll, amelyek olyan vezérlőfunkciókat töltenek be, mint pl. egy lehetséges távbe­szélőösszeköttetés utvonalának kiválasztása és az elsőbbségi besorolás a feladatok végre­hajtásánál. Mindkét tipusu funkcionális egy­ségek vezérlőszervei egyúttal az adatfeldol-25 gozó berendezésnek is részeit alkotják. Az egész rendszer vezérlésének ellátására lega­lább egy központi vezérlőegység van beépítve, amely a funkcionális egységek vezérlőszervei­hez csatlakozik. Mindegyik funkcionális egy­ség a hozzátartozó egységszámmal van meghatá­rozva. Az emiitett funkcionális egységek 30 mindegyike egy-egy, a vezérlőszervek részére adott vezérlőinformációk tárolására alkalmas utasitás- és adattárolóval rendelkezik, ame­lyeknek beiró- és kiolvasócsatlakozásai a központi vezérlőegységben levő információre­giszterrel vannak összekötve, és amelyeknek „,- cimezőbemenetei egy cimdekóderen keresztül •" egy, csak a szóbanforgó funkcionális egység­hez rendelt cimgenerálószervhez kapcsolódnak. Végül van még a rendszerben egy elosztószerv is, amely az emiitett és az egységszámregisz­terben tárolt egységszámok egyike által meg­határozott állásba kapcsolódik, és ezáltal az 40 egységszámhoz tartozó funkcionális egység cimgenerálószervét összeköti a központi ve­zérlőegységgel, amely utóbbi a cimezőszerv segítségével vezérli a beirást ill. kiolva­sást az emiitett utasitás- és adattárolókban. A találmányt a továbbiakban az ábrákon szemléltetett előnyös kiviteli alakok alapján 45 részletesen ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti rendszer egyszerűsített tömbvázlatát a 2. ábra a találmány szerinti rendszer vezérlőrészének részletesebb tömbvázlatát, a 3. és 4. ábrák a találmány szerinti 50 rendszer olyan kiviteli alakjait mutatják, a­melyeknél a funkcionális egységek adat- és u­tasitástárolói egyetlen rendszertárolóban vannak megvalósitva. Az 1. ábrán szemléltetett programvezérelt rendszerben a bevezető során emiitett mindkét tipusu funkcionális egység előfordul. Az első 55 tipusu FBI és FB3 funkcionális egységben elő­fizetőfigyelő LAH áramkörök, ill. TLN válasz­tófokozatok mint végrehajtószervek, és LAS és TIS vezérlőszervek találhatók. Ezzel szemben az PB2 funkcionális egység a második tipushoz sorolható, és egy összeköttetési utvonalkere­__ ső PA vezérlőszervet tartalmaz. Az eddig em-OU litett PB1, FB2 és FB3 funkcionális egységek­ből már felépíthető egy hagyományos automata távbeszélőközpont. Az emiitett végrehajtó­szervek és az 1. ábrán csak részben feltünte­tett D adatfeldolgozó berendezés, amely utób­bihoz az LAS, PA és TLS vezérlőszerveken ki-65 vül egy központi CPÜ vezérlőegység és két to­vábbi FB4 és PB5 funkcionális egység is tar­tozik, együttesen alkotják a teljes program-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom