170132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primer 3- karbamoil- oximetil-cef-3-em-4-karbonsav-származékok előállítására

11 170132 12 hez a szobahőmérsékleten kevertetett oldat­hoz o,35 ml /4 mmol/ kloroszulfonil-izocia­nátot adunk. A reakcióelegy világosvörösből rögtön világossárgára változik, vékonyréteg-Sromatográfia megmutatja, hogy nem maradt ki­indulási anyag a reakciókévérekben. Az elegy­ből elpárologtatjuk a metilénkloridot, a ma­radékot pedig etilaoetátból átkristályositva 1,6 g 7-/D/-/-»i-/terc-butoxikarbamido7-fe­nilacetamido/-3-/N-kloroszulfonil/-karbamoil» oximetil-3-cefem-/-karbonsav-benzhidrilész­tert kapunk. A kristályos klórszulfonil-származék kö­rülbelül 35o°mg-ját körülbelül 5o ml tetra­hidrofuránban szuszpendáljuk. A keveréket kö­rülbelül szobahómérsékleten tartjuk és 1 ml oldatot adunk hozzá, amely lo g 9 mól kris­tályvizet tartalmazó nátriumszulfit 4o ml vizben való feloldásával készül. A kapott ke­veréket körülbelül 15 percig keverjük, eza­latt annak szine világossárgából sötét na­rancsszinre változik. Ezután elpárologtatjuk az oldószert és a maradékot kloroformban old­juk. A kloroformos oldatot lo ^-os nátrium­klorid oldattal mossuk, nátriumszulfát fe­lett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, igy 21o mg szilárd anyagot kapunk, ami TLC és NMR analízisekkel bizonyítva 7-/b/-/-<-/ /terc-butoxikarbamido7-fenilacetamido/-3--karbamoiloximetil-3-cefem-4-karbonsav-benz­hidrilészter. 8. példa 7-amino-3-karbamoiloximetil-3-cefem-4--karbonsav-készitése Körülbelül 5 g /2o mmól, 93 % tisztaságú/ 7-amino-3-hidroximetil-3-cefem-4-karbonsavat 8o ml hideg bizben oldunk, amelyhez 2o ml 1 n nátriumhidroxidot adtunk, ezzel az elegy pH-ját 8,5 érték alatt tartjuk. Körülbelül 3o ml tetrahidrofuránt adunk hozzá és csep­penként körülbelül 5o ml, 4,35 g o-nitrofe­nilszulfenilkloridot tartalmazó tetrahidro­furánt. Az elegy pH-ját 8,o és 8,5 értékek között tartjuk, 1 n nátriumhidroxid hozzáa­dásával. Amikor az adagolást befejeztük, a kapott elegyet jégfürdőben körülbelül 2 órá­ig kevertetjük. Ezután az elegy pH-ját körül­belül 2,5 értékre csökkentjük 1 n kénsav hoz­záadásával, majd 1,5 liter etilacetáttal ki­extraháljuk. Az etilacetátos kivonatot lo %­os vizes nátriumklorid oldattal mossuk, nát­riumszulfát felett száritjuk és körülbelül 5oo ml térfogatra bepároljuk. A koncentrátu­mot nátriumszulfát felett újra száritjuk, szűrjük és az oldószereket elpárologtatjuk. A maradékot ezután kétszer feloldjuk dioxán­ban és a dioxánt elpárologtatjuk, amely el­viszi a maradék vizet. A kapott nyers 7-/2-nitrofenil/-szulféna­mid-3-hidroximetil-3-cefem-4-karbonsavat 25o ml, 2,8 ml /2o mmól/ trietilamint tartalmazó metilénkloridban oldjuk. A kapott elegyet nitrogénatmoszférában tartjuk és jégfürdőben hűtjük. Körülbelül 5o ml, 3 ml triklóracetil­-izoeianátot tartalmazó metilénkloridot adunk hozzá cseppenként. Amikor az izocianát hozzá­adását befejeztük, az elegyet még további 2o percig kevertetjük. Ezután elpárologtatjuk belőle a metilénkloridot, s a maradékot 5oo ml, 5 g nátriumhidrogénkarbonátot tartalmazó vizben feloldjuk. Az oldatot etilacetáttal mossuk, ezáltal egy nehezen szétválasztható emulzió keletkezik. Az etilacetátot elvá­lasztjuk és elpárologtatjuk, a kapott maradé­kot pedig telitett vizes nátriumhidrogénkar­bonát oldatban oldjuk, amelyet összeöntünk az eredeti vizes oldattal.. Az elegy pH-ját 8,5 értékre állitjuk be, higitott kénsav hozzáa­dásával, majd az elegyet egy éjszakán át szo­bahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a hidro­génkarbonátos oldatot lehűtjük és 5oo ml e­tilacetátot adunk hozzá. Az elegy pH-ját 2,5 értékre csökkentjük, 1 n kénsav hozzáadásá­val. Az etilacetátos fázist elválasztjuk a vizes fázistól, a vizes fázist további etil­acetáttal kétszer kimossuk. A szerves fáziso­kat egyesitjük és lo #-os vizes nátriumklorid oldattal mossuk. A szerves réteget ezután nátriumszulfát felett száritjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot dioxánban újra fel­oldjuk és bepároljuk, hogy eltávozzék a ma­radék viz. 7,2 g, 7-/2-nitrofenil/-szulféna­mid-3-karbamoiloximetil-3-eefem-4-karbonsavat tartalmazó maradékot kapunk. Ezt a maradékot 3o ml trifluorecetsavban 5 oldjuk, a kapott oldatot körülbélül 2 órán át jégfürdőben tartva kevertetjük. Benzolt adunk az elegyhez, és az egészet maradékig bepárol­juk. A maradékot 3 #-os vizes sósav és etil­acetát keverékében újra feloldjuk. A savas oldat pH-ja /teljes térfogat 7oo ml/ 0,9. A savas oldatot elválasztjuk az etilacetátos 10 rétegtől és további etilacetáttal háromszor kimossuk, majd a savas oldat pH-ját 1,5 ér­tékre állítjuk be, koncentrált ammóniumhidr­oxid hűtés közbeni hozzáadásával. A kapott e­legyet körülbelül 3oo ml-re bepároljuk. Kö­rülbelül 2oo ml metilalkoholt adunk hozzá és ._ a pH-t 3,7 értékre állitjuk be, koncentrált 10 ammóniumhidroxid hűtés közbeni hozzáadásával. A kapott elegyet lehűtjük, ezalatt a termék kikristályosodik az oldatból. Szűrés után megkapjuk a 7-amino-3-karbamoiloximetil-3-ce­fem-4-karbonsavat /1,96 g/. 9. példa 20 7-amino-3-karbamoiíoximetil-3-cefem-4--karbonsav készitése Körülbelül 5 g /2o mmól, 93 % tisztaságú/ 7-amino-3-hidroximetil-3-cefem-4-karbonsavat feloldunk 8o ml vizben, körülbelül 2o ml 1 n nátriumhidroxid hozzáadásával. A kapott elégj __ pH-ja 8-9 értékű. Amikor kész az oldat, kö­" rülbelül 3o ml tetrahidrofuránt adunk hozzá. A kapott oldathoz 5o ml, 3,79 g o-nitrofenil­szulfenilkloridot tartalmazó tetrahidrofurán! adunk cseppenként. A reakcióelegy pH-ját 8,0-8,5 értéken tartjuk, 1 n nátriumhidroxid hozzáadásával. Az adagolás végeztével az ele-30 gyet jágfürdőben körülbelül 2 óráig kevertet­jük. Ezután 2oo ml vizet, 1 liter etilacetá­tot és annyi 1 n kénsavat, hogy az elegy pH-ja 2,5 értékre csökkenjen. A kapott szerves fázist elválasztjuk a vizes fázistól. A vi­zes fázist háromszor kimossuk, mindig 6oo ml etilacetáttal, ezeket a szerves fázishoz ad-35 juk. Ezután a szerves fázist vizes lo ^-os nátriumkloriddal mossuk, nátriumszulfát fe-. lett száritjuk és bepároljuk. A 7-/2-nitrofenil/-szulfénamid-3-hidroxi­metil-3-cefem-4-karbonsavat tartalmazó mara­dékot dioxánban feloldjuk és az oldatot be­.„ pároljuk, hogy eltávozzék a maradék viz. A HU maradékot 3oo ml dioxán-tetrahidrofurán ke­verékben újra feloldjuk. Keverés közben kö­rülbelül loo ml, 4,o g /2o mmól/ difenildia­zometánt tartalmazó dioxánt adunk hozzá. Az oldószert elpárologtatjuk az elegyből, igy 7-/2-nitrofenil/-szulfénamid-3-hi'droximetil-45 -3-cefem-4-karbonsav-benzhidrilésztert, va­lamint a difenildiazometán feleslegét tartal­mazó maradékot kapunk. A maradékot metilénkloridban feloldjuk, a kapott oldathoz jégfürdőben való kevergetés közben 4 ml triklóracetil-izocianátot adunk. A kapott elegyet egy éjszakán át hűtve tá-50 roljuk. Ezalatt csapadék képződik a metilén­klorid oldatban, amelyet szűréssel eltávolí­tunk. A szürletet bepároljuk, igy kapjuk a 7-/2-nitrofenil/-szulfénamid-3-/N-triklóra­cetil/-karbamoiloximetil-3-cefem-4-karbonsav­-benzhidrilésztert tartalmazó maradékot. 55 A maradékot metilalkohol és tetrahidrofu­rán 2:1 arányú keverékében feloldjuk. Körül­belül 2oo mg nátriumkarbonátot adunk hozzá és az oldatot szobahőmérsékleten körülbelül 2 óra hosszat kevertetjük, amely idő alatt a nátriumkarbonát feloldódik. További loo mg nátriumkarbonátot adunk hozzá. Az oldatot to-60 vábbi 2 óráig kevertetjük, ezalatt a nátrium­karbonát feloldódik. Még további loo mg nát­riumkarbonátot adunk hozzá és további 4 óra hosszat kevertetjük. Ezután a reakcióelegyből elpárologtatjuk az oldószereket, kapunk egy maradékot, amelyet etilénacetátban oldunk és pp- 1 #-ós vizes kénsavval, majd vizes nátrium-00 kloriddal mosunk. Ezután az etilacetátos ol­datot nátriumszulfát felett száritjuk és be­pároljuk, igy 16,5 g nyers habot kapunk, a-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom