170131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására savamidszármazékot tartalmazó készítményekkel
3 170131 4 mas hatóanyagként valamely I általános képletü savamid-származékot - ahol X-, és X? azonos vagy különböző, éspedig hidrogénatom vagy valamely egyenes szénláncu, legfeljebb 8 szénatomos alkil- vagy alkenil-csoport, X, és Z esetleges szubsztituens, ha a vegyületben jelen van, akkor X3 jelentése megegyezik X"L és X2 valamelyik jelentésével, Z szubsztituens valamely halogenid, nitrát-, acetát-, formiát-anion, R szubsztituens legalább lo szénatomot tartalmazó egyenes szénláncu alkil-, alkenil- vagy alk-dienil-csoport, végül m=l-6, n=0-6 mint hatóanyagot, szilárd vagy folyékony higitószert, adott esetben segédanyagot tartalmazó készítménnyel kezeljük. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott I általános képletü vegyületek az alábbi szakkönyvekben leirt ismert módszerekkel állíthatók elő: Schwarz, A.M. Perry J.'Í.Berch. 7. "Surface active agents and Detergents" Interscience Publ. New York 1958 Vol II.p. lo3-12o, p. 166-171; Schwarz, A.M. Perry J.W. "Surface Active A-gents and Detergents" Interscience Publ. New York, 1949 Vol. l.p. 151-2oo; Lindner, K. "Tenside, Textilhilfsmittel, Waschrohstoffe", wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, Band I /1964/, p. 965-lo25.p. lo58-lo61, Band III. /1971/ p. 2341-2371. Előnyösnek bizonyult egyes esetekben, hogy ha a kezelésre használt készítmények a hatóanyagokon kivül herbicid, fungicid, germicid és in8zekticid, továbbá talajfertőtlenitő szereket is tartalmaznak, illetve ha ezekkel egyszerre kerülnek kipermetezésre. A találmány szerinti kezelésnél a készítményeket szolubilizált vagy oldat alakban alkalmazzuk, s ilyenkor a permetlé koncentrációját o,oool g - 5o g hatóanyag/liter koncentrációértékekre állitjuk be, vagy a hatóanyagot szervetlen hordozóanyagra felvitt állapotban használjuk s ilyenkor a folyékony vagy folyékonnyá tett hatóanyagot egy ezzel szemben kémiailag közömbös vivőanyaggal telitjük, ügyelve arra, hogy a hordozó a hatóanyag biológiai hatását ne befolyásolja, a növényekre fitotoxikus hatást ne gyakoroljon. A hordozóanyag ismert módon lehet ásványi eredetű, mint perlit vagy diatomaföld, lehet a természetben található szerves anyag, mint favagy dióhéjtörmelés, lehet ipari termék vagy melléktermék, mint a különböző aktiv kovasavak, karbamid, stb. A kovasavak közül az Aerosilt, Ultrasilt emiitjük. A kovaföld, bentonit perlit vagy aktiv kovasav hordozóanyagokon ezek súlyára számítva 15-6o % hatóanyag vihető fel. A termék hatóanyagtartalmát finomra őrölt inert ásványi anyaggal, például talkummal higithatjuk. A találmány szerinti készítmények 15 % hatóanyagtartalom mellett például 15-35 i> aktiv kovasavat vagy kovaföldet, továbbá 5o-7o # higitószert, mint talkumot tartalmazhatnak . A találmány szerinti készítmények a növényekre gyakorolt hatásukat a talajbaktériumok működésének stimulálásán keresztül is kifejtik. A végleges eredmény kialakitása tehát öszszetett folyamat, melyben az egyes hatások szinergetikus módon összegeződnek. A talajok vízháztartásának kationos vagy azzá alakitható felületaktív anyagokkal olyan befolyásolása, mely a leirt komplex módon a növények növekedésének és terméshozamának növeléséhez vezet, féltétlenül uj eredménynek tekinthető. A találmány szerinti kezelésnél a készítményt vizes oldat alakjában a talaj felületére permetezhetjük és adott esetben azt a talajba beforgatjuk. Amennyiben a készitményt szerves vagy szervetlen vivőanyagokkal viszszük fel, akkor eljárhatunk akként, hogy a hatóanyagot a szilárd hordozóra felvitt állapotban beporzással vagy szuszpenzió alakjában permetezzük a talaj felületére és adott esetben azt a talajba beforgatjuk. A talajkezelés végrehajtható továbbá oly módon is, hogy a szilárd hordozóanyagot, célszerűen a talajjavító komponenst, a talaj felületén szétterítjük, erre a hatóanyagot például emulzió alakjában rápermetezzük és a hordozóra felvitt hatóanyagot a talajba beforgatjuk. A talajkezelést végezhetjük a haszonnövé-5 nyék elvetése előtt és ilyenkor a készitményt a talajba beforgatjuk vagy a. készítménnyel gabonatermőtalajt preemergens vagy posztemergens módon termőstádiumban kezelünk. A találmány szerinti készítmények hatását az alábbi kiviteli példákban ismertetjük: 1. példa 10 85 % kvarcitot tartalmazó homokos talajon termőréteg 5o-7o cm, talajvízszint,1,5-2,o méter, a kísérleti parcella egyik felét 1 kg/ha cetiloil-trietilammóniumbromiddal kezeltük, a másik felét kezeletlenül hagytuk. A talajba Pierwoisnek fajtájú burgonyát ül-,- tettünk. Az átlagosnál magasabb tenyészhő'*' mérsékleten - átlagos hőmérséklet áprilisban lo,6, májusban 16,3, júniusban 19,6, júliusban 22,o, augusztusban 21,1 °C - összesen 127 mm csapadék hullott a területre. A kezelt parcellán a gumóképződés 8 nappal, a héjparásodás lo nappal, az érés 14 nappal korábban 20 következett be, mint a kontroll parcellán. A terméshozam a kontroll parcellához képest 45 <)í-kal emelhető. A termesztett növényeknél a gumóképződés 37,5 $-kal kevesebb, mint a kontroll parcellán, ugyanakkor az átlagosnál 132 |£-kal nagyobb tömegű gumó képződött. Ha 9c a vegyszert lo cm mélyre a talajba beforgatjuk, az előzőekhez képest számottevő eltérést nem tapasztaltunk. A burgonyatermesztési kísérleteket elvégeztük 1-izopropil-naftalin-4-szulfonsavas nátriummal, vagyis anionos tenziddel is. Az azonos körülmények között végzett termesztés-30 nél a kontroli-parcellához képest 13 illetve 9 $-kal nagyobb termés volt betakarítható. Figyelembe méltó az, hogy az 1-izopropil~naftalin-4-szulfonsavas nátrium a burgonyánál a gumóképződést 3 nappal, a héjparásodást 5 nappal, az érést 8 nappal megrövidítette a kontroli-parcellába elvetett burgonyához ké•35 pest. A megfigyelés szerint 44 $-kal több gumó képződött és a gumók átlagos tömege 32. #-kal volt kisebb, mint a kontroli-parcellán. 2. példa Az 1. példában megadott tenyésztési feltételek mellett lo kg/ha adagban 2/3 S-oleoil-4Q -áietiléntriamid és 1/3 lauroil-dietiléntriamid keverékét szórtunk a talajra. A hatóanyag keverékét 3oo liter vizben feloldtuk. A kontroli-parcellára 3oo liter/ha adagban csak tiszta vizet permeteztünk. A permetlevet mindkét parcellában 8-I0 cm mélységben fogas és egyirányú tárcsa segítségével a talajba 45 bedolgozzuk. Ugyancsak Pierwiosnek burgonyát vetettünk. A kezelt parcellán a gumóképződés 3 nappal, a héjparásodás 5 nappal, az érés 8 nappal megrövidült a kontroli-parcellához képest. A terméshozam 18 $-kal volt nagyobb, a gumók száma llo $-kal növekedett, tehát a __ gumók átlagos tömege a kontrollhoz viszonyit^" va 43 $-kal kisebb lett. A vegyszerkeverék tehát a tényészburgonya termesztésének kedvez. 3. példa 85 cm termőréteg vastagságú löszös agyagra épült szikes talajt alkalmaztunk az alan-55 ti növénytermesztési kísérletekhez. A talaj összetétele: kalciumkarbonát: 1,68 $, humusz: o,75 *, NH4: l,o7 %, N05 : 1,77 jí, fel• vehető P2 0 5 : 4,3 *, felvehető K 2 0: 17,8 %. A talajvízszint 18o-19o cm. Őszi mélyszántás és tavaszi kultivátoros gQ kezelés után négyzetes kézi vetőgéppel MV 62o fajtájú kukoricát vetettünk. Vetés után a talajra permetezőgéppel 1 kg/ha adagban 300 liter/ha vizben oldva a következő keveréket permeteztük: 6/I0 ré.sz oleoil-dietiléntriamid, 4/lo rész lauroil-dietiléntriamid. A kontroli-parcellát 65 tiszta vizzel permeteztük. A permetlevet fogasléccel 8-I0 cm mélyre a talajba beforgattuk. 2
