170115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(karbamoil-oxi-fenil) -karbaminsav-észterek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VII. 12. (CI-1490) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978.1.17. 170115 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 125/00 A 01 N 9/00 Feltaláló: dr. Tóth Géza, vegyészmérnök, dr. Szabó Gábor, vegyészmérnök, Kállay Tamás, vegyészmérnök, Hoffmann György, vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás N-(karbamoil-oxi-fenil)-karbaminsav-észterek előállítására 1 Jelen találmányunk tárgya eljárás /I/ általános képletü N-/karbamoil-oxi-fenil/-karbaminsav-észterek előállítására, azzal jellemezve, hogy /III/ általános képletü karbaminsav-észtert legalább ekvivalens mennyiségű bázis jelenlétében ekvivalens mennyiségű /II/ általános képletü észterrel aoilezünk, c - ahol az általános képletek mindegyikében Rl jelentése 1-4 szénatomszámu alkil-, 5-7 szénatomszámu cikloalkil- vagy kivánt esetben halogénnel vagy 1-4 szénatomszámu alkil-esoporttal szubsztituált fenil-csoport, Ro jelentése hidrogénatom, 10 R, jelentése 1-4 szénatomszámu alkil-osoport, A jelentése fenil-csoport, mely két vagy több halogénszubsztituenst tartalmaz. Ezen leírásban minden általános képletben változatlan a többféle csoportot jelző szubsztituensek jelentése és mindig azonos a fenti felsorolásban megadottal, ezért a jel- lo zések felsorolását nem ismételjük. Az /I/ általános képletü karbaminsavészterek előállítására számos ut ismeretes, melyek mindegyike a megfeleli N-hidroxifenil-karbaminsavészter savanyu hidroxil-csoportjának acilezésével alakítja ki a karbamoil- yn oxi-csoportot és acilező Ágensként valamilyen reakcióképes szénsav-származékot alkalmaz. Izocianátok alkalmazásával a célvegyületek addíciós reakcióban, egy lépésben bázis katalizátor jelenlétében állíthatók eló. /J.0rg.Chem.28, 658 /1963/; Helv.CJhim.A. 48, 25 2oo /1965/; T5"4.o47 sz. magyar szabadalmiTeirás. Előállíthatók továbbá szubsztituciós reakcióval - foszgénezéssel - két lépésben ugy, hogy először képezzük a megfelelő klór-hangyasav-észtert, majd a megfelelő aminnal re- ^n agáitatjuk, illetve az aminból előzetesen e- JU 170115 lőállitott karbaminsavkloridot reagáltatjuk a megfelelő N-hidroxifenil-karbaminsavészterrel. /Meth.der Org.Chem. 8, lol A952/; Chem.Pharm.Bull. 15, 2ol5 /19~67/; 154.o47 és 157.044 sz. magyar szabadalmi leirás/. A célvegyületek szubsztituciós reakcióval előállíthatók a klórhangyasav-észter, vagy a karbaminsavklorid előzetes elkéezitése nélkül, foszgénnek a megfelelő lí-hidroxifehilkarbaminsavészterek és a megfelelő aminnal történő egyidejű reagáltatásával is. /157.o44 sz. magyar szabadalmi leirás/. A peptidkémiából ismert az úgynevezett aktiv karbaminsavészterek acilezőszerként történő felhasználása /872.92o sz. francia szabadalmi leirás; Nature 175, 685 /1955/. Megállapítást nyert továbbá, hogy az alkil-karbaminsav-észterekhez képest előnyösebben alkalmazhatók a fenilészterek -fenlluretánok-, melyek aktivitása az aromás gyttrün elhelyezett elektronszivó szubsztituensek beépítésével nagymértékben tovább növelhető. Különösen előnyösek e célból a halogén-, karbonil-, és nitro-szubsztituensek - pl. triklór-, pentaklór- stb. -. /Helv.Chim. A. 46, 16o9 A963/. Ismeretes továbbá a nagy reaktivitásu karbaminsav-fenilészterek alkalmazása nitrogén acilezésére. /162.382 sz. magyar szabadalmi leirás/. Ismert tény továbbá, hogy acilezhetőség szempontjából az acilező ágenstől függetlenül reakciókészség! sorrend állitható fel a lecserélendő proton aktivitásától függően. 3-szerint az aminők igen könnyen reagálnak szénsav.származékokkal, ezután sorrendben az alkoholok következnek. A fenolok viszont a legaktívabb acilező szénsav-származékkal, a foszgénnel is csak extrém körülmények között /magas hőfok, poláros oldószer, stb./, az icocianátokkal pedig csak bázis alkalmazása-