170111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 4-hidroxi- benzimidazol bázisosan helyettesített származékainak előállítására

5 170111 6 A táblázat adatai azt mutatják, hogy a ta­lálmány szerinti vegyületek már sokkal kisebb adagban hatásosak, mint az ismert vegyületek ás gyógyászati alkalmazhatóságuk is sokkal nagyobb, mint ez a táblázatban feltüntetett LDc és DE?50 értékek arányából megállapítha­tó. Látható, hogy a találmány szerinti vegyü­letek igen nagy biztonsági ráhagyást biztosí­tanak, miután az egerekre nézve halálos adag és a tachikardiát gátló adag között igen nagy különbség van, sokkal nagyobb, mint az ismert vegyületek esetében. így az a dózis, amelynél a vizsgált vegyület az izoprenalinnal előidé­zett szívverés frekvencia növekedést 25o sziv­verés/perc-re korlátozza /interpolálással meg­határozott érték, a táblázatban DE25o~ként jelölve/ az LDc0 dózishoz viszonyitva lega­lább 17o és általában 4oo feletti, mig ez az arány az ismert vegyületeknél csak 28 és 42. A halálos adag tehát olyan sokkal haladja meg a hatásos tachikardia gátláshoz szükséges mennyiséget, hogy a találmány szerinti vegyü­letek teljesen egyértelműen lényegesen biz­tonságosabbak az ismert vegyületeknél. A találmány szerinti vegyületek a technika jelenlegi állásához képest elóre nem várt jó hatással rendelkeznek. A találmány szerinti uj vegyületek alkal­mazott dózisa függ az életkortól, súlytól és a kezelt beteg általános állapotától. Általá­ban felnőtteknek előnyösen adagolható aktiv hatóanyag mennyiség - megfelelő gyógyszeré­szeti higitóanyaggal vagy csusztatóanyaggal alkalmazva - l-4o mg, négyszer naponta. Az orálisan alkalmazott dózis 2o-4o mg, az int­ravénás adag pedig általában 1-5 mg, naponta négyszer. A találmányt a következő példákon szemlé­letesen is bemutatjuk. 1. példa 2-metll-4-/3-terc-butllamino-2-hldroxi-prop­oxl/-benzlmldazol 7 g l--tere-butilamlno-2-hidroxi-3-/2-ami­no-3-nitrofenoxi/-propánt alkoholban oldunk és platina-/IV/-oxid jelenlétében a hidrogén­felvétel befejeződéséig légköri nyomáson hid­rogénezünk. Ezután a reakcióoldatot a katali­zátorról leszivatjuk, az oldatot higitott só­savval megsavanyitjuk és szárazra pároljuk. Az Így kapott nyers l-terc-butilamlno-2--hidroxi-3-/2,3-diaminofenoxi/-propán-hidro­kloridot lo ml jégecettel 6 óra hosszat visz­szafolyatás közben forraljuk és utána a fe­lesleges jégecetet csökkentett nyomáson eltá­volítjuk. A maradékot vizben oldjuk, azrolda­tot 1 n nátriummetilát-oldattal gyengén meg­lugositjuk és 1 óra hosszat szobahőmérsékle­ten állni hagyjuk. Ezt követően az oldatot higitott sósavval megsavanyitjuk és bepárol­juk. A maradékot kevés forró alkoholban old­juk és az oldatot aktivszén hozzáadása után szűrjük. A szürlethez lehűlés után étert a­dunk és jeges fürdőben kikristályosodni hagy­juk. A nátriumklorid utolsó nyomainak az el­távolítása érdekében a kristályos anyagot al­kohol/éter-elegyből adott esetben ismételten átkristályositjuk. Ilymódon 4,3 g 2-metil-4--/3-terc-butilamino-2-hldroxi-propoxi/-ben­zimidazolt kapunk di-hidroklorid alakjában, amelynek az olvadáspontja 2o4-2o6 C°. A kiindulási anyagként alkalmazott 1-terc­-butilamino-2-hidroxi-3-/2-amino-3-nitrofen­oxi/-propánt a következő módon állítjuk elő: 15,1 g 2-amino-3-nitrofenol és 5o g epi­klórhidrin elegyéhez, amelyet 75 C°-ra mele­gítünk, 25 ml 4n nátriumhidroxid-oldatot a­dunk és az elegyet még 2 óra hosszat 75 C°-on tartjuk. A reakcióelegyet 6oo ml vizzel hi­gitjuk, kloroformmal többször extraháljuk és a kloroformos oldatot nátriumszulfát felett szárítjuk, majd szárazra pároljuk. A szilárd maradékot hideg alkohollal eldörzsöljük és leszivatjuk. Ilymódon 17,5 g l-/2-amino-3--nitrofenoxi/-2,3-epoxipropánt kapunk, amely­nek az olvadáspontja 8o-82 C°. lo,5 ilymódon előállított l-/2-amino-3--nitrofenoxi/-2,3-epoxi-propánt 35 g terc­-butilaminnal és loo ml alkohollal 3o óra hosszat együtt keverünk szobahőmérsékleten. Ezt követően a reakcióelegyet szárazra párol­juk, a maradékot2oo ml 2 n sósavban oldjuk /egy kis oldhatatlan részt leszivatással el­különítünk/ és a sósavas oldatot kloroformmal többször kirázzuk. Ezután a vizes, savas ol­dathoz loo ml lo n nátriumhidroxid-oldatot a­dunk és az elegyet éterrel többször extrahál-5 juk. Az éteres kivonatot nátriumszulfát fe­lett száritjuk .és körülbelül loo ml-re betö­ményitjük. A bázis /jéghütés mellett/ finom kristálydaraként ezután kiválik. Ilymódon lo,5 g l-terc-butilamino-2-hidroxi-3-/2-ami­no-3-nitrofenoxl/-propánt kapunk. n m Op. 75-77 C°. IU 2. példa 4_/3-terc-butilamino-2-hldroxi-propoxl/-ben­zimldazőT Az 1. példában leirt módon 1-terc-butila­mino-2-hidroxi-3-/2,3-diamino-fenoxi/-propán­-hidrokloridból lo ml /loo lí-os/ hangyasav 15 felhasználásával /lo ml jégecet helyett/ 3,9 g 4-/3-terc-butilamlno-2-hidroxi-propiloxi/­-benzimidazolt állítunk elő dl-hidroklorld a­lakjában. Op. 2o3-2o5 C . " 3. példa 20 2-metll-4-/3-lzopropilamino-2-hldroxi-propoxl / /-benzimldazol lo,ö g l-izopropilaraino-2-hidroxi-3-/2-a­mino-3-nitro-fenoxi/-propánt alkoholban ol­dunk és platina-/IV/-oxld jelenlétében a hid­rogénfelvétel befejeződéséig légköri nyomáson hidrogénezünk. Ezután az oldatot a katallzá-25 torról leszivatjuk, higitott sósavval megsa­vanyitjuk és szárazra pároljuk. Az igy kapott nyers l-izopropilamino-2-hidroxi-3-/2,3-dia­mino-fenoxi/-propán-hidrokloridot 15 ml jég­ecettel együtt 6 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük és a reakcióelegyet ezt kö-3Q vetően az 1. példában ismertetett módon fel­dolgozzuk. Ilymódon 5,3 g 2-metil-4-/3-izo­propilamino-2-hidroxi-propiloxl/-benzimidazolt kapunk di-hidroklorid alakjában. Op. 2o8-21o C°. A kiindulási anyagként alkalmazott 1-J.zo­propilamlno-2-hidroxi-3-/2-amino-3-nitro-fen-35 oxi/-propánt, amelynek az olvadáspontja lo8--llo C°, az 1. példában leirt módon állítjuk elő l-/2-amino-3-nitrofenoxi/-2,3-epoxi-pro­pánból 35 g izopropilamin felhasználásával /35 g terc-butilamin helyett/. 4. példa 4-/3-lzoprö"pllamlno-2-hldroxl-propoxi/-ben-40 zlmldazoí A3, példában leirt módon 1-izopropilami­no-2-hldroxi-3-/2,3-diamino-fenoxi/-propán­-hidroklorldból 15 ml /loo fí-os/ hangyasav felhasználásával /15 ml jégeeet helyett/ 5,6 g 4-/3-izopropilamino-2-hidroxi-propiloxi/­•c -benzimidazolt állítunk elő di-hidroklorid a-4S lakjában. Op. 2o2-2o3 C°. 50 SZA3ADALMI IGÉNYPONTOK 1. eljárás az /!/ általános képletü 4--hidroxi-benzimidazol bázisosan helyettesített származékainak és farmakológiailag elfogadha­tó tó sóinak az előállítására - e képletben Rj^ valamely egyenes vagy elágazó 1-6 szén -atomos előnyösen 1-4 széntatomos alkll­gyököt és R~ hidrogénatomot vagy rövidszénláncz alkll­gyököt jelent - azzal jellemezbe, gO hogy valamely/IV/ általános képletü vegyületet, ahol Rx a fent megadott jelentésű, egy /T/ ál­talános képletü vegyülettel, ahol R2 a fentle­ket jelenti, reagáltatunk, és adott esetben az igy kapott /I/ általános képletü vegyületeket farmakológiailag elfogad-65 ható sóikká alakítjuk. 2. Az 1. Igénypont szerinti eljárás tovább­fejlesztése ß -recep-torblokkolő hatású gyógy-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom