170105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűrőkutak előállítására

3 170105 4 A 4. ábra a 2« ábra szerinti kut függőleges metszete. Az 1<. ábra a 2. ábra szerint a kut térfogatát hat» egy egyenes mentén elrendezett fúrólyuk alkotja. Ennél a megoldásnál pl. először a 2 és 3 jelzésű fúrólyukakat készitjük c el és töltjük fel szürőkaviccsal, ezután a 4 és 5 fúrólyukakat, mig végül az 1 és 6 fúrólyukakat és foglalásként kiosövezzük. Természetesen más sorrend is lehetséges pl. először a 4, 5 és azután a 2, 3 fúrólyukak készíthetők el. A foglalások is elhelyezhetők más fúrólyukakban. A mindenkori szomszédos 10 fúrólyukak az A keresztmetszetű felületen metszik egymást. A kut két F^ és 3?2 szürőesővel rendelkezik. A környező G talajból a B kavicságyba áramló talajviz Fi és Fj szürőcsövek belsejében talajviz oszlopot hoz létre, ahonnan az összegyűlt vizet ki._ szivattyúzzuk. 10 Mig az 1. ábra szerinti hasitott kivitelnél 1 fúrólyuk legfeljebb két másikat metsz, a hengeres elrendezésnél - mint ahogy a 2. ábra is mutatja - összesen hat fúrólyuk van, •amelyek a központi 7 furat által is metszve vannak. A térfogat B kavicságya átmenet nél-20 kül közvetlenül határos az azt körülvevő & talajjal. A központi 7 furatban van az F szürőcső elrendezve. A megfelelő sorrendben lemélyitett külső fúrólyukak KI szemcsézetü szürőkaviccsal vannak feltöltve, ahol a szemcsézet a szűrési analízisnek megfelelően van 25 megválasztva. A kavics a központi 7 furat készítésekor a metszési helyekről újra eltávolításra kerül. P szürőcső lehelyezése után a központi furatot durvább, K szemcsézetü szürőkaviccsal töltjük fel éspedig természetesen csak az P szürőcső és a központi fúrólyuk fala közötti gyürüs térben. 30 A találmány szerinti kut csillag elrendezése a 3. ábrán látható, ugyancsak alaprajzban ábrázolva. Először a csillag három karját alkotó fúrólyukakat mélyítjük le és utána készitjük el a központi fúrólyukat és helyezzük el benne az P szürőcsövet. _,- A hengeres keresztmetszetű kut hosszmetsze-Jö te mint ahogy azt a 4. ábra szemlélteti, függőleges irányban kicsinyített léptékben van ábrázolva. A kut teljes mélysége pl. 25 m, az P szürőcső d átmérője 9oo mm, a durva K2 szemcséjű kavicstöltet D átmérője megegyezően a fúrólyuk átmérővel 12oo mm. A szürőcső a ta-40 lajviz belépésére szolgáló S hasitékokkal 13 és 22 m közötti mélységben van elrendezve. A szürőcső rozsdamentes acélból vagy műanyagból készül és a hasitok szélessége kb. 5 mm. A szürőcső alatt fenékkel ellátott RÍ cső van elrendezve. A tulajdonképpeni szürőcső fölött R2 cső van, amely egészen A GOK talajfelszi-45 nig ér. A kutat felül A, B fedél zárja le. A rajz egyszerűsítése céljából a szivattyút nem ábrázoltuk. A RW nyugalmi vizszint 4 inén helyezkedik el, mig a süllyesztett GW talajviz szint kb. lo m-en van. Minden megadott méret természetesén felülről a talajfelszíntől CQ lefelé értendő. A gyakorlatban célszerűen mindegyik fúrólyukat azonos furószerszámmal készitjük, ami azonban nem zárja azt ki, hogy a furat átmérők különböző méretűek legyenek. re» Száraz fúrási eljárás alkalmazása révén mintegy 5o m-es fúrási mélység érhető el. Egy ilyen kut az ismert épitési módokkal szemben jelentősen nagyobb és a vizvezető réteggel határos köpenyfelülete révén lehetőséget nyújt minden növekvő igényhez való alkalmazkodásra. Számitások megmutatták, hogy a térfogat átmérőjének megháromszorozása a talajviz vezetőképességétől és a talaj áteresztőképességétől függően a kut kapacitását megkétszerezi vagy megháromszorozza, Emellett az előállítási költségek lényegesen kisebbek, mint pl. a vízszintes szürőkutaknál, mivel a száraz fúrási eljárás függőleges fúrólyukak és egymást metsző fúrólyukak előállításához a technika mai helyzetét figyelembevéve semmiféle nehézséget nem okoz. A technika mai helyzete szerint tömör betonfalakat lehet azáltal előállitani, hogy egymást metsző betonoszlopokat állitunk elő, amikoris először egy sor oszlopot egymáshoz képesti távolságokban készitünk és azután két-két szomszédos oszlopot egymást metsző fúrólyukkal állitunk elő, amelyeknek betonnal való kitöltése után zárt fal keletkezik. Ezen alapozásra szolgáló betonoszlop falak épitési módjának a kútépítési szektorban való alkalmazása és a függőleges szürőkut és az aknás kut kombinációja a tulajdonképpeni lényege a találmányunknak. További eljárási jellemzők abban vannak, hogy először a fúrólyukak egyik részét egymáshoz képesti legkisebb távolságban elhelyezkedő falakkal mélyitjük le, amely távolság kisebb, mint a következő lépésben lemélyitett fúrólyukak átmérői. Amellett célszerűen ugy járunk el, hogy először a fúrólyukak egy részét készitjük el és a csövezés egyidejű húzása mellett szürőkaviccsal töltjük fel és azután a második lépcsőben készülő fúrólyukakat mélyítjük le és töltjük fel szürőkaviccsal. Az ilyen kutak térfogatának keresztmetszete széles határok között variálható. Az egyik lehetőség abban van, hogy minden egyes fúrólyukat felülnézetben tekintve egy egyenes vagy egy hajlitott vonal mentén képezzük ki. További változat végül, hogy a fúrólyukak egy részét felülnézetben egy zárt vonal pl. kör vagy ellipszis mentén képezzük ki, mig a fúrólyukak egy másik részét a zárt vonal által határolt belső felületen mélyitjük le, ahol legalább ez a belső felület a fúrólyukak által teljes mértékben be van hálózva. A felsorolt lehetőségek alkalmazása révén hasiték vagy henger alakú kutak jönnek létre, mig a fúrólyukak egy középfurat körül köralakban vagy csillagalakban, vagy sugárirányban szétágazóan kerülnek lemélyítésre. A fúrólyukak különböző szemcsenagyságu, szürőkaviccsal vagy úgynevezett egységes betonszemcsével tölthetők ki. Amellett a szakember becslése alapján a szürőanyag szemcsenagysága legalább a térfogat széleinél a kutat körülvevő talajhoz igazitható és a szürőcső felé lépcsőzetesen változtatható, amikoris a szemcsézett, a szürőcsövet körülvevő közvetlen tartományban megközelítően azonos átereszitőképességü kell hogy legyen mint a szürőcsövön levő hasitékoké. Különlegesen előnyös, hogy a szürőkavics szemcsézetének változtatása fúrólyukanként lehetséges. Előnyös, hogy a találmány szeae-inti eljárás alkalmazásával a már kész függőleges szürőkutakat utólag lehet növelni, amennyiben a már meglevő kut térfogatával összefüggő furatokat készítünk. A felszini vizek szennyeződése elleni tömithetőség tekintetében a függőleges kutaknál szerzett tapasztalatok korlátlanul alkalmazhatók. A találmány egyes részleteit példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra egy kut sematikus alaprajza hasiték alakú térfogattal. A 2. ábra egy kut sematikus alaprajza hengeralaku térfogattal. A 3. ábra egy kut sematikus alaprajza csillagalaku térfogattal. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szürőkutak előállítására mélyítés alkalmazásával, különösen száraz fúró eljárással, ahol a szürőanyagot különösen szürőkavicsot legalább a termelő rétegbe helyezzük el, azzal j el lemé zve, hogy több, egész hosszukon egymást metsző fúrólyukakat vagy furóhasitékokat készitünk a megközelítően a szűrendő réteg aljáig és egy összefüggő, a kut térfogatát kitöltő szürőtestet hozunk létre. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy az egymást metsző fúrólyukak, illetve furóhasitékok külön-külön járulékosan lega-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2