170104. lajstromszámú szabadalom • Zárófedél fémből készült dobozokhoz, valamint eljárás és berendezés a zárófedél kialakítására

170104 15 16 teggel, mely a két szerszám között alakul ki anélkül, hogy a törésvonalban bárhol szakadás •jönne létre még akkor is, hogy ha a 132 fémlemez vékonyabb, mint a névleges lemezvastagság. Ha a kiegészíti 134 sajtolószerszámon nincs borda, és a fémlemezt ilymódon alakítjuk, akkor a két szerszám összenyomódásakor ,a közöttük egyvonalban kialakuló lemezben mind annak felső, mind alsó felületén nemkívánatos repedések, hibák keletkezhetnek a törésvonalban. Megjegyezzük,'hogy a 14« ábrán csupán a törésvonal egyik oldalán történi domboritási müveletet látjuk. Nyilvánvaló, hogy a szakma- 10 bar, járatos emberek előtt egyértelmű, hogy a törésvonal ellenkező oldalán Í3 lehet a bordával történő domborítást megvalósítani, ennélfogva a szakemberek előtt nem szorul külön magyarázatra az, hogy a második 13o sajtolószerszámon is lehet kiugrást vagy bordát képezni, s p. ennek a kiugrásnak vagy bordának bármilyen, a 1ö céli-a alkalmas profilja lehet. A törésvonal kialakításakor a 142 felület és 144 vízszintes felület, illetve 152 és 154 vízszintes felületek közötti tartományban van hely ahhoz, hogy a megfolyósodott fém kinyomódhat, így tovább is csökken a lemezben ébredő olyan 20 feszültség, amely a törésvonal elnyiródását segítené elő. A találmány szerinti megoldást megelőzően hagyományos eljárás mellett a fémanyagnak derékszögben történő kinyomását és a fém folyatását hasonlóképpen kialakított 14o külső nyomófelülettel, illetve 15o belső nyomófelület-__ tel rendelkező alsó és felső szerszámokkal ol- ^° dották meg, a különbség azonban igen lényeges, mert a korábbi megoldásnak megfelelően kialakított szerszámokban e két felület 45-os szöget zár be a vízszintessel, és így a szerszámok a fémlemez teljes lemezvastagsagán áthaladhat azon a helyen, ahol a törésvonal kialakult. Az 3Q első és második 13o sajtolószerszámon kiképzett felületek azonban a találmány szerinti megoldásnak megfelelően csökkentik a fém anyagának megfolyósodását, tehát csökkentik a lemezben ébredő feszültségeket is, s igy a törésvonalban létrejövő maradó feszültségek minimálisak lesznek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően 35 az első 128, a második 13o, és a kiegészítő 134 sajtolószerszám együttes nyomómunkája révén a tárolódoboz tetején levő zárófedél homorú alakot vesz fél. Amikor ezen a zárófedélen alakítjuk ki a törésvonalat, akkor a fémlemez felülete megnő, tekintve, hogy a fém elvékonyodik a .^ törésvonal mellett levő tartományban. Amint fentebb már megállapítottuk, a zárőlemeznek ez a homorú kialakitása olyan tároló fémdobozokhoz alkalmas, amelyek a külső atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomáson tárolják a bennün levő fofolyadékot. A homorú terület ugyanis lényegesen nagyobb 45 ellenállást tanusit a belső nyomással szemben, megakadályozva a törésvonal könnyűszerrel történő felszakadását, de elősegíti azt, hogy a zárófedélre kivülrŐ] ható erő következtében a törésvonal mentén a zárólemez felszakadjon. A szakmában járatos emberek előtt világos, hogy domború alakú zárólemez is kialakítható a saj- oO tolószerszámok segítségével. A 15. és 16. ábrák különböző kiviteli példákat mutatnak be, amelyek szerint a sajtolószerszámokat ki lehet alakítani a találmány szerinti fémlemezből készült tárolódobozokon levő törésvonal, illetve zárőlemez elkészité- 55 séhez. A 13. és 14. ábrákon látható kiegészítő szerszámok - példánkban a kiegészítő 134 sajtolószerszám - előnyösen a 15. és 16. ábrákon nincs szigorú kikötés, fontos csupán az, hogy a lemez fémanyaga a kiegészítő 134 sajtolószerszámon levő 156 kiugrásnál és az első 128 sajtolószerszámon levő 14o külső nyomófe- 60 lületnél csak kis ellenállással, vagy anélkül folyósodjék meg. A 144 vízszintes felület és a kiegészítő 134 sajtolószerszámon levő 158 ferde felület között lényegében bizonyos távolságban a 136 alapfelület felett - esetleg egyáltalán nincs rés - ami a szerszámok mü- gg ködésével kapcsolatban egyáltalán szerephez jut. Ennek a kiviteli példának egyik jellemzője az, hogy a 14o külső nyomófelület, valamint a I50 első nyomófelület függőleges irányban mérve a lemezvastagság fél-méretét teszik ki. Ebben a tartományban kell ugyanis a törésvonalat kialakítani. Azzal, hogy a 14o külső nyomófelület és 15o belső nyomófelület magassági méretét megközelítően a lemezvastagság felére korlátozzuk, és ezzel a 14o külső nyomófelület., és a 156 kiugrás közötti tartományban csökkentettük a fém anyagának összenyomását, azt értük el, hogy a törésvonal kialakulása alkalmával ébredő feszültségeket a minimálisra csökkentettük, ugyanakkor pedig a törésvonalnak a fémlemezben történő kialakítását megkönnyítettük, tekintve, hogy a fémlemezek a bemutatott tárcsákkal együtt alkalmazhatók, de ezt külön nem ábrázoltuk. A 15. ábrán látható első 16o és második 162 sajtolószerszámon megtalálhatók a 163 nyomófelület, a második 174 felület, a I65 és 166 nyomófelületek, melyek hasonlóak a 13. és 14. ábrákból megismert szerszámokon kimunkált felületekhez. Az első 16o és második 162 sajtolószerszámon találjuk még a 167 és 168 felületeket, melyek a függőlegesen megközelítően lo°-os szöget zárnak be. A I60 sajtolószerszámon kimunkált 169 felület -mely megközelítően 45°-os szöget zár be a vízszintessel - lényegében a 16o sajtolószerszám 163 felületé felett bizonyos távolságban van, és lehetővé teszi azt, hogy a fémlemez anyaga a törésvonal és a nyomófelületek között, ebben a tartományban megfolyósodjék. A 17o és 172 sajtolószerszámokon /lásd a 16. -ábrát/ vannak kimunkálva a 174 és 176 felületek, amelyek a 178 illetve 18o felületekhez görbülettel csatlakoznak. A szakmában járatos szakemberek előtt azonban világos, hogy más alakú nyomófelületek is kimunkálhatok ahhoz, hogy a találmány szerinti fémlemezből készítendő doboz zárófedelén a zárólemez törésvonalát ki lehessen képezni. Csak példaképpen említjük, hogy a 182 és 184 sarkokat kis rádiusszal is ki lehet alakitani, de lehet ugy is, amint a 14. és 15. ábrákon látható. A 17. ábrán a találmány szerinti megoldásnak megfelelő további kiviteli példát látunk. E kiviteli példa szerint a szerszám egy első 186 és egy második 188 sajtolószerszámból áll. Van ezenkivül egy 19o sajtolószerszámja, amely a törésvonal közvetlen szomszédságában levő fémanyag alakítását végzi. A 19o sajtolószerszám 194 nyomófelülete sikfelület, amely párhuzamos a 188 sajtolószerszám 192 felület-évei. E két sikfelület a vízszintessel 15°-os szöget zár be, tehát a fémlemez a két sikfelület között 15°-os dőlésszögben alakul. A 186 és a 19o sajtolószerszám - amint a rajzon is látjuk - egymással nincsenek összeszerelve, de lehetnek ugy is kialakítva, hogy egy egységet képeznek. Amikor a három szerszám zárt pozícióban van, akkor a 194 felülete és a 192 felület egymástól olyan távolságban vannak, amely kb. megfelel a lemez vastagságának. A 19o és 199 sajtolószerszám zárható annyira is, hogy a 194 nyomófelület és 192 felület között a fém elvékonyodjék. Ha e két felületet még jobban közelitjük egymáshoz, akkor a fém megfolyik a törésvonal irányában. A fém anyagának ilyen módon történő összepréselése révén a fém belső kristályos szerkezetében ébredő feszültségeket annyira lehet szabályozni, hogy a törésvonal kialakulásakor a zárólemez nem tud felszakadni, a törésvonalat pedig változó vastagságú lemezben is ki tudjuk formálni. Jóllehet a fenti leirásban csupán néhány előnyös kiviteli példát irtunk le, nyilvánvalónak tartjuk, hogy a szakmában járatos emberek különböző módosításokat hajtanak végre mind az eljárás technológiai lépéseinek változtatása, mind a prósszerszámok kialakitása tekintetében. Lehetséges például az, hogy a préseléshez felhasznált szerszámok - mint a présszerszám egység - nem mozognak el a fémlemez irányában a törésvonal kialakitása érdekében. E-8