170101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulasúlyú poliésztergyanták előállítására

9 170101 10 ható poliésztergyantákból készült szálakból e­lőállitott szálasanyagok szőhetők vagy hurkol­hatok kötések, bandázsok, stb. előállítására. 14. példa Ebben a példában összehasonlitó kísérleteket végzünk, éspedig polimereket állitunk elő Korshak és munkatársai Izvest, Akad. Nauk. SSSR Otdel Khim. Nauk, 1957 , 866-87o irodalmi helyen ismer­tetett módszere, valamint a találmány szerinti eljárás szerint. Először az ismert módszer szerint eljárva diglikolsavat átkristályositunk, hogy eltávo­lítsuk az esetleges szennyeződéseket, majd az igy kapott diglikolsavból és továbbá 1,4-bután­diolből ekvimoláris mennyiségeket mérünk be egy . alkalmas reakcióedénybe. Megjegyezzük, hogy a­zért használjuk a két komponenst ekvimoláris mennyiségekben, mert egyrészt az idézett szak­cikkben a szerzők nem tesznek emlitést a két komponens mólarányáról, másrészt viszont egy korábbi cikkükben /Bull.Acad. Sei. USSR 6, lo89 /1954/ / a poliészterezéshez a két vegyü­letet ekvimoláris mennyiségekben használták. A diglikolsav ée az 1,4-butándiol keverékét ezután nitrogén-párna alatt loo °C-on tartjuk 6 órán át, majd 12o °C-on hevitjük 2 órán át, ezután 14o C-on hevitjük 4 órán át és végül 17o °C-on hevitjük 8 órán át. Ezután, a reakcióelegyet 1-2 mmHg nyomás alá helyezzük, majd ezen a nyomáson először-17o °C-on 5 órán át, majd 2oo °C-on 16 órán át hevit­jük. Az igy kapott polimer belső viszkozitása 0,5 #-os koncentrációban 3o °C-on kloroform­ban mérve o,246 és átlagos molekulasúlya klo­roformban gőznyomás-ozmometria utján meghatá­rozva 43oo. A polimer ugyanakkor opak, pisz­kosszürke szinü, igen lágy, törékeny és kézzel könnyen darabokra törhető. Kisérletet végeztünk a polimerből film kép­zésére ugy, hogy két üveglap közé ömledékré­reget öntöttünk. Az igy kapott anyag azonban tul rideg, illetve törékeny ahhoz, hogy az ü­veglapról el lehessen távolitani, vagyis eb-10 15 20 25 30 bői a polimerből nem lehet önhordó filmet ké­szíteni. Megjegyezzük, hogy az ismert módszer­rel összhangban a poliészterezéshez semmiféle katalizátort nem használtunk. Megismételjük ezután a 8, példában ismer­tétett eljárást, vagyis 26,8 sulyrész /o,2 jnól/ diglikolsavból, o,o4o sulyrész antimon­-trioxidból és 36,o sulyrész /o,4 mól/ fris­sen desztillált 1,4-butándiolból indulunk ki, és a 8. példában részletesen ismertetett ke­zelést hajtjuk végre. Az igy kapott polimer belső viszkozitása o,5 %-oe koncentrációban 3o °C-on kloroformban mérve o,56 /vagyis né­mileg eltérő a 8, példában megadottól, ez a­zonban csak a viszkozitásmérés pontatlansá­gából ered/, mig molekulasúlya legalább I4000. Az igy kapott polimer ugyanakkor kemény és i­gen nehéz széttörni, de mégis könnyen önhordó filmmé alakitható. Szabadalmi igénypont Javított eljárás biológiai célokra felhasz­nálható olyan poliésztergyanták előállítására, amelyek molekulasúlya legalább 14ooo és belső viszkozitásuk hexafluor-aceton-szeszkvihidrát­ban o,5 #-os koncentrációban 30 °C-on mérve legalább o,4o, ahol diglikolsavat, egy térbe­lileg nem gátolt, 2-8 szénatomos glikolt és adott esetben a reakcióban résztvevő dikarbon­savak összmólszámára számitva legfeljebb 25 mől#, előnyösen legfeljebb lo m61% mennyiség­ben vett legalább egy -etilénszerüen telí­tetlen, 4-6 szénatomos dikarbonsavat 125 °C és 25o °C közötti hőmérsékleten.legalább két lépésben reagáltatunk, és a lépések közül az elsőt atmoszférikus nyomáson, az utolsót o,2 és 0,8 mmHg közötti nyomáson hajtjuk végre, azzal jellemezve, hogy a reakcióban résztvevő dikarbonsavak összmólszámára vonat­koztatva a glikolt Ho-250 mól5É mennyiségben használiuk. a d 1 &~\ -í \mi aa-u <=m"i-wá-r^a o,3áinitva A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 770171, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom