170088. lajstromszámú szabadalom • Csőalakú ózonizátor hűtött belső elektróddal
3 170088 4 középső elektródtéren át áramlik megfeleljen a hűtőfolyadék, míg a falakon a súrlódás következtében a hűtőfolyadék áramlási sebessége lényegesen kisebb, az elektrédoső végein pedig holt terek vannak, amelyekben a hűtőfolyadék nyugalmi állapotban van és a hőcsere csak a hűtőfolyadék viszonylag vastag rétegén keresztül történik. Ennek következtében az üvegcsőben feszültségek keletkeznek, amelyek különösen a kiván.atos vékonyfalu dielektrikum-csöveknél könynyen okoznak hajszálrepedéseket. A bizonyos helyeken fellépő erős kisülési áramokat - amint már emiitettük - mindenekelőtt az elektródoknál előforduld élek és hegyes részek okozeák, de hozzájárulnak ehhez a kisülési térben levő fémrészek is, mint például a központosító rugék. Feladatul tűztük ki, hogy a találmány tárgyával olyan cső alakú ózonizátort alakitsunk ki, amely kevésszámú, gazdaságosan előállítható és rövid idő alatt könnyen szerelhető alkatrészekből áll, amelynél a dielektrikum-cső egyenletes melegedését és a kisülési térben egyenletes térerősséget biztositunk, ugy hogy vékonyfalu dielektrikum-csövek alkalmazása esetén is a sérüléseket messzemenően el tudjuk kerülni. Feladatunkat a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a belső és külső elektród közötti körgyűrű alakú teret a dielektrikumcső külső kisülési térre és belső hűtőtérre osztja, és a kisülési tér, valamint a hűtőtér a lezáró sapkákban levő és egymástál elválasztott üregeken keresztül a lezáró sapkákon kiképzett vezetékcsatlakozásokkal vannak összekötve, amelyek a kisülési tér levegővel és a hűtőtér hűtőfolyadékkal való ellátását biztosítják. A találmány szerinti csőalaku ózorizátornál az ismert kivitelű ózonizátorokkal ellentérben a dielektrikum-csövet hűtőfolyadékkal hűtjük, mig a körgyűrű keresztmetszetű hűtőtér csak kis mélységű és sima belső falai vannak, amelyeken keresztül a hűtőfolyadék például 1...3 méter/ /perc áramlási sebességgel tud folyni, ugy, hogy a dielektrikum-csövön és a belső elektródon csak egészen vékony, kisebb sebességgel mozgó folyadékréteg alakul ki, amely azonban a dielektrikum-cső optimális hűtését nem befolyásolja. A dielektrikum-cső hosszabb lehet, mint a két elektród-cső és oly módon lehet a lezáró sapkákban elrendezve, hogy a hűtőtér hosszabb és mindkét végén túlnyúlik az elektródok által hosszirányban határolt kisülési téren, ugy hogy az elektródok szélein fellépő és adott esetben igen forró kisülések csak a dielektrikum-cső hűtött részeire jutnak és nem keletkezhetnek helyi felmelegedések. Ezen intézkedések alapján lehetővé válik, hogy dielektrikum-csőként az ózonizátor gazdaságos üzemét biztositő vékonyfalu üvegcsövet alkalmazzunk. Az ilyen vékonyfalu üvegcsövek kedvezőtlen körülmények között megsérülhetnek és ezáltal az ózonizátor hűtőtere szivárgóvá válik, ugy hogy a hűtőfolyadék a kisülési térbe beáramolhatna. Ez különösen akkor lenne rendkívül hátrányos, ha - amint szokásos - több ózonizátor van egyetlen készülékben egyesitve, Hogy egy ózonizátor szivárgóvá válásánál a készülék üzemének megszakítását elkerüljük, mindegyik lezáró sapkában a kisüléei teret a levegő-, illetőleg ózon-vezetékcsatlakozásokkal összekötő üregben, az üregbe beáramló hűtőfolyadék által működtetett szelepet rendezhetünk el, amely a vezetékcsatlakozást lezárja, ugy hogy a levegő-és ózonvezetékbe hűtőfolyadék nem juthat be. A találmány tárgyát az alábbiakban példakénti kiviteli alak kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti csőalaku ózonizátor tengely menti metszetét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra A-A vonala mentén vett metszetében mutatja az ózonizátor egyik lezáró sapkáját. A 3. ábra az 1. ábra B-B vonala mentén vett metszetben mutatja a lezáró sapka egy részét. A rajzon ábrázolt ózonizátor csőalaku belső 1 elektródból, csőalaku külső 2 elektródból, üvegből készült 3 dielektrikum-csőből és két azonos 4a, és 4b lezáró sapkából áll, amelyekben a csövek oly módon vannak koncentrikusan tartva, hogy a belső 1 elektród és a 3 dielektrikum-cső között 5 hűtőtér keletkezik, amelynek például 2 mm a sugárirányú mérete, mig a 3 dielektrikum-cső és a külső 2 elektród között 6 kisülési tér jön létre, amelynek sugárirányú mérete például 1,8 mm. A belső 1 elektród és a 5 külső 2 elektród előnyösen sima aluminiumcső, amelynek felülete eloxált lehet.. A 3 dielektrikum-cső sima, vékonyfalu üvegcső, amelynek belső fala 7 fémréteggel van bevonva. A két 4a és 4b lezáró sapka azonos kivitelű és lényegileg műanyagból, például PVC-ből van. ._ A 4a, ill. 4b' lezáró sapkának 8 sapkateste •" van, amely előnyösen hengeres 8a csappal és ezen elhelyezett 8b záróperemmel van ellátva és - például sárgarézből készült - átmenő 9 fémhüvelyt tartalmaz. A 9 fémhüvely egyik vége a 8a csap homloksikjában fekszik, mig a másik hüvelyvég egy kissé kinyúlik a 8b záróig peremből és rajta külső lo menet van. A 9 fémhüvely kinyúló vége képezi a 11 vezetékcsatlakozást a hűtőfolyadék be- illetőleg kivezetésére. Hűtőfolyadékként előnyösen hűtővizet használunk. Hogy a 9 fémhüvelyt biztosan rögzítsük a 8 sapkatestben, ezért a 8b záróperembe fémből levő 12 gyűrűs tárcsát öntünk be, 20 amelyre a 9 fémhüvelyen kiképzett körülfutó 13 váll felütközik. A 8 sapkatest 8b zárőperemének körtárcsa alakja van, oldalirányban elálló peremrésszel és ezen a levegő hozzávezetés és az ózonizált levegő elvezetés céljára 14 vezetékcsatlakozásként csőcsonkkal van ellátva. „,- A 8 sapkatest 8a csapján 15 központositó " hüvely helyezkedik el, amely hosszabb, mint a 8a csap és amelynek a csapon túlnyúló végét 15a alj zárja le és ezáltal a csap végén 16 üreget képez. Ezen üreghez csatlakozik a 9 fémhüvely ugy, hogy a 16 üreg a 11 vezetékceatlakozással kapcsolatban áll. A csap homloksikjá-3Q nak magasságában a 15 központositó hüvelyben négy sugárirányú 17 nyilas van. Ezek legjobban a 3. ábrán láthatók. A 17 nyilasok és a 15a alj között a 15 központositó hüvelyen több - a rajzon ábrázolt kiviteli példánál két - körülfutó 18 tümitőborda van, amelyeknek csak kissé nagyobb, mint a belső 1 elektród belső, átmérő-35 Je> u gy hogy amikor a 18 tömitőbordákrá rá van tolva a belső 1 elektród, ennek belső tere le van zárva és teljesen tömített. Hogy a betolás mélységét határoljuk, a 15 központositó hüvelyen a sugárirányú 17 nyilasok közelében 19 váll van, amelyre a belső 1 elektród rátolásnál ütközik. A 15 központositó hüvelynek a su-40 gárirányu 17 nyilasoktól a nyitott vég felé eső része ugyancsak több, például négy darab 20 tömitőbordával van ellátva és ezeknek átmérője valamivel nagyobb, mint a 3 dielektrikumcsŐ belső átmérője és a hüvely széle 21 peremként van kiképezve, amelynek 21a válla van, ._ ugy hogy a 2o tömitőbordákrá a 12a vállig fel-43 tolt 3 dielektrikum-csőnek biztos ülése van. A belső 1 elektród és a 3 dielektrikum-cső között levő 5 hűtőtér a 15 központositó hüvelyben kiképezett 17 nyilasokon keresztül összeköttetésben áll a 16 üreggel és a 9 fémhüvelyen keresztül a 11 vezetékcsatlakozással. A-5Q mikor rá van kapcsolva a hűtőrendszer, rajta hütőviz áramlik keresztül, mig a belső 1 elektród a 17 nyilasokban levő viz-hid utján villamosan össze van kötve a nagyfeszültségforrás egyik pólusára kapcsolható 9 fémhüvellyel, ugy hogy az 5 hűtőtérben levő hütőviz az ózonizátor egyik elektródájaként te-55 kinthető. Itt a négy darab 2o tömitőborda és a 21 váll az átütések elkerülésére a külső elektród felé elegendő hosszú szigetelő utat képez. A 15 központositó hüvely előnyösen valamivel lágyabb műanyagból készül, ugy hogy csak csekélyebb sugárirányú erők hatnak a dielektrikum-csőre és a belső elektródra és en-60 nek ellenére kielégitő tömítést kapunk. A külső 2 elektród rögzítésére és központosítására, illetőleg a távtartásra van alkalmazva a lezárósapka 22 palástja, amely gazdaságossági okokból előnyösen különálló darabként készül műanyagból és azután kötik össze a 8 Sapec katest 8b zárőperemével, például egy horonyba való beragasztás utján. A lezárósapka 22 palástja - amint azt a 2. ábrán látható - két körgyűrű-keresztmetszetű üreget zár körül. A 9 fémhü-2
