170074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cementliszt kalcinálására

11 170074 12 köti össze egymással. Ebben a kiviteli példában a fluidizált réteg a kamrán belül van elosztva, és a tüzelőanyag, valamint a nyers cementliszt összekeverése már a nyers cementlisztet szállító csővezetékben zajlik le, ezekből lehet egy, kettő, vagy kör alakban három is kialakítva. A 9. ábrán kettőt látunk belőlük. A fűtőanyagot közvetlenül az egyes csöveken keresztül szállítjuk. A 9. ábrán látható kiviteli példában egy 14 szállítócsigát is láthatunk, amely a jobboldali csővezetékbe szénport szállít, míg a baloldali csővezetékbe egymás mellett több, szeleppel elzárható 7 tápvezeték csatlakozik, melyeken keresztül fűtőolaj, vagy gáz áramlik a rendszerbe. Annak ellenére, hogy ez a szerkezeti kialakítás sokkal egyszerűbb, mint az eddig ismertetett megoldások, a nyers cementliszt és a tüzelőanyag elkeveredése sokkal jobb hatásfokkal zajlik le. A gázból és nyers cementlisztből álló szuszpenzió folyamatosan jut a 4 csövekbe, majd innen a 15 aknába, amelynek belsejében azután felfelé áramlik a kamra belsejében. A szuszpenzió ebben a kamrában is örvénylő mozgást végez. Az örvénylést a 19 nyilakkal ábrázoltuk. E görbe vonalak menti áramlás folytán a kalcinálás igen gyorsan zajlik le, azon a viszonylag alacsony hőmérsékleten, amely az oxigént tartalmazó gáz-árammal történő érintkezés alkalmával fejlődik. Amint a korábban már ismertetett kiviteli példákból is láttuk, a kalcinálás után az anyag részecskéit az áramló gáz magával ragadja és az 1 csatorna felső tartományába viszi, majd innen a 28 porleválasztó ciklonba jutnak el. A 10. ábra szerinti kiviteli példának megfelelő berendezés csupán annyiban különbözik a 9. ábra szerinti kiviteli példán látható berendezéstől, hogy a nyers cementlisztet szállító 4 cső V-alakú. A 10. ábrán a 9. ábrabeli 4 csőnek megfelelő csőnek egy felszálló ágat alkotó 4A csöve és egy 4B keverőtere van. A tüzelőanyagot a cső 4B keverőterébe vezetjük be és a gáznemű tüzelőanyag szükség esetén neméghető gázzal együtt a 8 csővezetéken keresztül jut el a V-alakú cső legalsó pontjához, majd a csővezeték 4B keverőtérben a nyers cementlisztet fluidizált állapotba hozza. A nyers cementliszt a 4A csőben lerakódik és az 1. ábrán látott berendezéshez hasonlóan - a mamutszivattyú hatás révén a nyers cementliszt és a tüzelőanyag keveréke a 4B keverőtérben felfelé halad, a kalcinációs kamra aljába. E kiviteli példának megfelelő berendezésben is azok az előnyök mutatkoznak, mint a korábban megismertek, vagyis a nyers cementliszt a fűtőanyaggal igen jól tud elkeveredni, majd az ezt követő kalcinációs folyamat — mely viszonylag alacsony hőmérsékleten megy végbe —, azzal a különleges előnnyel is párosul, hogy a 4 csövön keresztül igen gyors anyagbetáplálás biztosítható és ezáltal a berendezés magassági méreteit csökkenteni lehetett. A 11. és 12. ábrákon látható módosított kivitel abban különbözik a 1,0. ábrán látott kiviteli példától, hogy a nyers cementlisztet szállító csővezetékbe beépített 4B keverőtér pontosan a kalcinációs folyamathoz szükséges 15 akna alsó részének középpontjában csatlakozik be oly módon, hogy ezt a becsatlakozó csövet a 15 akna arjához csatlakozó, oxigén-tartalmú gázt szállító 17 csatorna veszi körül. Ebben az esetben is, - amennyiben erre szükség van - a tüzelőanyag némi nem éghető gázzal keverve jut el a 7 5 tápvezetékben, valamint a 8 csővezetéken keresztül a 4B keverőtérbe. Ebben a kiviteli példában az oxigén-tartalmú gáz betáplálása oldalról történik a 17A csövön keresztül, amely vízszintes irányban a 17B kiöblösödéséhez vezet, ahol az áramló gáz 10 örvénylő mozgásba jut, s ezzel az örvénylő mozgással halad tovább a 15 aknába, amint a nyilakkal jelzett görbe vonallal ábrázoltuk (lásd a 11. ábrát). Ebben az esetben az az örvénylő mozgás, 15 amelyet a korábbi kiviteli példákat szemléltető ábrákon 19 nyilakkal ábrázoltunk, - nem alakul ki, mindazonáltal a csigavonal alakban haladó örvénylő mozgás, melyet a gáz végez a kamrában —, ugyanazon hatással jár, mint az örvénylő 20 mozgás, jóllehet forgástengelyük ebben az esetben függőleges, - szemben a korábbi kiviteli példáknak megfelelő vízszintes forgástengellyel. A 13 és 14. ábrákon bemutatott kiviteli példákban a kalcináláshoz szükséges zárt teret alkotó 25 kamra hasonló a 9-12. ábrákból korábban 'már megismert kamrákhoz. Nevezetesen itt is kialakul a kamra alján a fluidizált réteg, melyhez szükséges anyag a 4 csövön keresztül jut a kamrába. Mivel pedig a kamra alsó része kúpos kialakítású a 18 30 csőszakasz és a kamra alsó részéhez csatlakozó 17 csatorna 20 szája beletorkollik a kamra alsó részébe és így a 6. ábrán látható 11 peremnek megfelelő elrendezés jön létre. Ennélfogva a fluidizált rétegnek háromszög alakú keresztmetszete 35 van. Ez igen előnyös és igen jó hatásfokú üzemelést biztosító szerkezeti elrendezés, melynek révén lehetővé válik az, hogy a kalcinálódási folyamat alacsony hőfokon menjen végbe, anélkül, hogy járulékosan nem-éghető gázt kelljen adagolni, 40 amely a fluidizáláshoz szükséges, továbbá az is igen előnyös, hogy egyetlen, a kamra aljára gyűrűs kiképzés útján csatlakozó 7 tápvezetéket kell csatlakoztatni, melyen keresztül a folyékony és gázosítandó tüzelőanyagot ' tápláljuk be, amely 45 mind a fluidizáláshoz mind az égéshez szükséges. További lényeges előny az, hogy viszonylag kis mennyiségű fluidizált anyag fenntartására van szükség a kalcináló-kamrában. 50 A 17 csatorna 20 szája teleszkópszerűen tologatható, így azt a 17 csatornán lefelé lehet eltolni. A 20 szájat a 15 akna felé a 21 csúszó tömítés és a kalcináló kamra felé pedig a 22 csúszó tömítés tömíti. Ez azzal az előnnyel jár, hogyha a 55 csővezeték 20 száját a kamrában lassan lejjebb toljuk, akkor a kamra alján levő fluidizált réteg csak részben alakul ki, mivel a fluidizált anyag folyamatosan visszacsorog a cső szájába, majd a csőben áramló, oxigént tartalmazó gázba, - ugyan-60 úgy, mint az 1-3. és 6. ábrákból megismert kiviteli példákban már láttuk. További előríye még ennek a szerkezeti elrendezésnek az, hogy a cső száját addig süllyesztve, amíg a 17 csatorna 20 szája egy szintbe kerül a 65 kamra aljával, - akkor fluidizált réteget alkotó 6