170056. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó készítmények és eljárás az azok hatóanyagaként is alkalmazható piridilmetilkarbamátok előállítására
170056 15 5-karboxibenzofuroxánt Curtius átrendeződés útján (savazidból) 5 izocianátobenzofuroxánná alakítjuk, és ezt a 3-piridilkarbinollal reagáltatjuk. Valamely (I) általános képletű piridil-származék előállítására az egyik eljárási út szerint a 3-piridilkarbinolt a 4-izocianátopiridinnel reagáltatjuk. Ezt az utat a 2. reakcióegyenlet írja le. Ez alapvetően a 4-izocianáto-piridin előállítása izonikotinsav-azidból Curtius átrendeződéssel. A fenti izocianátot más szokásos eljárásokkal is 10 elkészíthetjük, például valamely amint (ezen esetben 4-aminopiridint) foszgénnel reagáltatunk, vagy valamely fémcianátot, például káliumcianátot egy halogén-piridinnel, például a 4-brómpiridinnel reagáltatunk. A találmány tárgyát képező eljárással előállított vegyületek rágcsálóirtó hatásúak. A vegyületeket rágcsálóirtó (rodenticid) készítményekké dolgozhatjuk fel, például csalétekké, nyomkereső porokká és porlasztó szerekké. A vegyület egyszeri dózisban 20 hatásos a rágcsálók ellen, és a rágcsálónak a méreghez való érzékenységétől és az általában elfogyasztott csalétek mennyiségétől függően, a vegyület koncentrációja a készítményben 0,05% - 95 súly% között lehet. A jellegzetes csalétek 0,5 súly% és 25 2,5 súly% közötti mennyiségben tartalmazhatja a mérget. Az alábbi példák a találmány szerinti vegyületek előállítását és felhasználását szemléltetik anélkül, hogy oltalmi igényüket azokra korlátoznánk. 1. példa 3-piridilmetil-5-benzofurazanil-karbamát-1-oxid előállítása A benzofuroxán szerkezetét NMR spektrummal bizonyítjuk. 5 2. példa 3-piridilmetil-N-(4-piridil)-karbamát előállítása Izonikotinsavból tionilkloriddal előállított 5,5 g izonikotinsav-kloridot (0,04 mól) 75 ml acetonban oldunk, és az oldathoz 30 perc alatt 3,3 g nátriumazid (0,05 mól) 15 ml vízzel és 15 ml acetonnal készült oldatát adjuk úgy, hogy a hőmérsékletet -5 C° és 0C° között tartjuk. Az így képződött szuszpenziót 2 órán keresztül 0 C°-bn keverjük, és ezután 100 ml vizet és 200 mi toluolt adunk hozzá. A toluolos fázist magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrlethez 7,25 g 3-piridil-karbinolt (0,07 mól) adunk. Az oldatot 18 órán keresztül forraljuk visszacsepegés mellett, majd hűtjük, és a szuszpenziót leszűrjük, így 0,3 g szilárd anyagot állitunk elő, amely toluolból történő átkristályosítás után 165-168 C°-on olvad. A toluolos átkristályosítás szűrletét feleslegben vett hexánra öntjük, így 2. generációt állítunk elő, amelynek súlya - toluolból való átkristályosítás után - 1,3 g, olvadáspontja 164,5 - 167,5 C°. Analíziseredmények a C^Hn^Oj összegképletre 30 35 3,4-dinitrobenzoesavból tionilkloriddal való reakcióval előállított 8,65 g 3,4-dinitrobenzoilkloridot (0,04 mól) 75 ml acetonban oldunk, és az oldathoz 3,25 g nátriumazid (0,05 mól) 15 ml aceton és 40 15 ml víz oldatát csepegtetjük, miközben a hőmérsékletet - 5 C° és 0C° között tartjuk. Az így előállított szuszpenziót 1 órán keresztül 0 C°-on keverjük, ezután 150 ml vizet és 100 ml toluolt adunk hozzá. Választótölcsérben történő rázás után 45 a toluolos fázist elválasztjuk, és vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk. A szárított, szűrt toluolos oldathoz 7,25 g 3-piridil-karbinolt (0,067 mól) adunk. 5 órán keresztül visszacsepegés mellett forraljuk, majd az oldatot egy éjszakán át szobahő- 50 mérsékleten állni hagyjuk. Az így előállított szuszpenziót szűrjük, így 2,5 g szilárd kristályos anyagot állítunk elő, amely 183-184 C°-on bomlás közben olvad. Az anyagot etanolból átkristályosítva 192C°-on bomlás közben olvadó szilárd anyagot 55 állítunk elő. Analíziseredmények a C13 H 10 N4O4 összegképletre 60 65 számított: C =62,9%, N = 18,3%, H =4,8%, talált: C =62,2%, N = 18,3%. H =4,8%, számított: C =54,6%, N = 19,6%, H = 3,5%, talált: C =54,5%, N = 19,9%. H = 3,5%, 3. példa Rágcsálóirtó (rodenticid) tulajdonságok Először a vegyületeknek azon képességét vizsgáltuk, hogyan pusztítják el az albino patkányokat (Rattus norvegicus) orálisan adagolva két patkánynak egyenként 50 mg/kg dózisban. A hatást a patkányokon 14 g után vizsgáltuk. Ha legalább az egyik patkány elpusztult, a vegyületet a következő vizsgálatnak is alávetettük. A legjellemzőbb második próba a páros-preferencia próbaként ismert standard próba. Ebben a próbában a rágcsálóknak szabad választásuk van a méreggel kezelt és a kezeletlen eleség között. Ez a próba közelíti meg legjobban a gyakorlati alkalmazás körülményeit. Az alaptáplálék adag a következő keverékből áll: 65 rész durván darált gabona, 25 rész durvára vagdalt zab, 5 rész porcukor és 5 rész növényi olaj. A vegyületet ezután az alap fejadaghoz keverjük, a csalétekben a kívánt aktív komponens százalékos aránya szerint meghatározott mennyiségben. A rágcsálókat egyenként ketrecbe zárjuk, a ketrecre kettős etető edényt és külön vizes itatót szerelünk fel. A napi táplálék-szükségletnél na-2
