170055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiazino-imidazo-piridin-származékok és savvaddiciós sóik előállítására

3 170055 4 atom a gyűrű valamelyik nitrogénjére megy át, a keletkező instabil tion-forma kétféleképpen alakul­hat vissza a stabilabb tiol-formává: az imidazol­-gyűrű bármelyik nitrogénatomjához kapcsolódó hidrogén átmehet a kénatomra. A két izomer ará- 5 nya a tautomer egyensúly függvénye. Egyszerűség. . kedvéért egy vegyületként, éspedig a szubsztituen­sek induktív effektusai alapján valószínűbb szerke­zetnek megfelelően tüntettük fel és neveztük el a (II) képletű vegyületeket. 10 A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foga­natosítási módja szerint a (II) képletű vegyületet 1,3-dihalogén-propánnal, célszerűen 1 -klór-3-bróm­-propánnal vagy 1,3-dibróm-propánnal stb., reagál­tatjuk. A kapott termék R helyén hidrogénatomot 15 tartalmaz. A találmány szerinti eljárás másik előnyös foga­natosítási módja szerint a (II) képletű vegyületet epihalohidrinnel, célszerűen epiklórhidrinnel vagy epibrómhidrinnel reagáltatjuk. Ez esetben a kapott 20 termék R helyén hidroxilcsoportot tartalmaz. A savmegkötőszer és az epihalohidrin vagy az 1,3-dihalogén-propán adagolását tetszés szerinti sor­rendben végezhetjük, célszerűen úgy járunk el, 25 hogy először a savmegkötőszerként alkalmazott bá­zist, majd ezt követően az epihalohidrint vagy az 1,3-dihalogén-propánt adjuk a reakcióelegyhez. A szervetlen vagy szerves bázist szilárd forrná- 30 ban, vizes oldatban vagy víz és szerves oldószer elegyében oldva vagy szuszpenzióban adagolhatjuk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foga­natosítási módja szerint a víz és a közömbös 35 szerves oldószer mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az a melléktermékként képződő haloidsót ne oldja, és ily módon a melléktermékként képződő haloidsótól az (1) általános képletű termék köny­nyen elkülöníthető legyen. 40 A reakciót általában emelt hőmérsékleten, cél­szerűen a reakcióelegy forráshőmérsékletén hajtjuk végre. A reakció végét a szervetlen haloidsó kivá­lásának befejeződése jelzi. Savmegkötőszerként alkálifém- vagy alkáliföld- 45 fémhidroxidot, célszerűen nátriumhidroxidot, ká­liumhidroxidot, mészoxidhidrátot stb. alkalmaz­hatunk. Az (I) általános képletű vegyületeket a mellék­termékként képződő haloidsótól például szűréssel 50 vagy centrifugálással elválasztjuk, majd az oldó­szertől való elkülönítés után - mely célszerűen csökkentett nyomáson történő szárazra párlással történhet - a főterméket kinyerjük. Az így kapott bázist kívánt esetben átkristályosítással, célszerűen 55 valamely közömbös szerves oldószerből, például al­koholból, acetonból, éterből stb. végzett átkris­tályosítással, tisztítjuk. Az (I) általános képletű bázisok bármelyikét 60 önmagában ismert módszerekkel, valamely szervet­len vagy szerves savval reagáltatva az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit nyerjük. A savaddíciós só képzését kívánt esetben közvet­lenül a reakcióelegyben is végezhetjük. 6-A találmány szerinti új vegyületek a szokásos vivőanyagokkal elkészített gyógyszerkészítmények alakjában kerülhetnek felhasználásra a gyógyászat­ban. Vivőanyagként oly szerves- vagy szervetlen anyagok jönnek tekintetbe, amelyek parenterális vagy enterális beadásra alkalmasak, és amelyek az új vegyületekkel nem lépnek reakcióba. A találmány szerinti új vegyületek alkalmazha­tók önmagukban, vagy más ismert hatóanyagokkal kombinálva gyógyászati készítményekben. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények adott esetben sterilizál­hatok, továbbá egyéb segédanyagokat, mint például oldásközvetítőket, konzerváló és antioxidáns sze­reket vagy puffer-anyagokat is tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy igényünket a példákra korlátoznánk. 1. példa 3,4-Dihidro-2H-(l,3)tiazino[3\2' : l,2]imidazo­[ 5,4-b]piridin-diklórhidrát 1,51 g (0,01 mól) 2-merkapto-7-aza-benzimida­zolt 10 ml etilalkoholban oldunk. Az oldathoz 5 ml vízben oldott 1,12 g (0,02 mól) káliumhidr­oxidot, majd 1,57 g (0,01 mól) 1-klór-3-bróm-pro­pánt adunk. A reakcióelegyet 3 órán át visszafo­lyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd szoba­hőmérsékletre hűtjük. A kivált haloidsót kiszűrjük, a szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot etanol és aceton elegyé­ben feloldjuk és az oldathoz pH 3-érték eléréséig tömény sósavoldatot adunk. A kapott savaddíciós sót szűrjük, mossuk, szárítjuk. Kitermelés: 1,97 g (74%) cím szerinti vegyület. Op.: 182-183 C°J4C°Jperc. Elemanalízis a C9 H 9 N 3 S • 2HC1 összegképlet alapján (Ms = 267,17): számított: C = 40,93%, H = 4,19%, N = 15,91%, S = 12,12%, Cl = 26,84%, talált: C =40,40%, H = 4,40%, N =16,03%, S =12,32%, Cl = 26,48%. MMR színkép (D2 O-ban): 7.45 , (2H/m, N-CH2 CH 2 -CH 2 -S-), 6.46 (2H/m, N-CH2 -CH 2 -CH 2 -S-), 5,50 (2H/m, N-CH2 -CH 2 -CH 2 -S-), 1,50-2,50 (3H piridin). 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom