170052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas abszorptivitású és könnyen emészthető, elsősorban takarmánykiegészítésre alkalmas alapanyag, illetve készítmény előállítására

3 170052 4 probléma közül legfontosabb az, hogy a zsiradékot maximum 20—30 ju szemcseméretben és vivőtakarmányban egyenletesen elosztva szükséges feldolgozni, mert egyébként az állatok szervezetében nem értékesül megfelelően. Egyik javasolt eljárás szerint (125 755 sz. magyar szabadalmi leírás) takarmánymagvakat száraz hőhatásnak tesznek ki, az így saját víztartalma (gőze) által puffasztott magvakat zsiradékkal keverik. Az eljárás legfőbb hátránya az, hogy a keményítőtartalmú magféleségek nagyrésze száraz hőhatásra csupán megreped, megpörkölődik, s így zsírfelvevőképességük a 20%-ot sem éri el. Megfelelő mértékben csupán az ún. pattogatni való kukorica expandálható az eljárással, ez viszont csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, s előállítási, termelési költsége is előnytelenül magas, így az eljárás nem került alkalmazásra. Takarmánymagvak, pl. rizs, búza, szójabab puffasztására, fellazítására ismert más eljárás szerint a magokat megfelelő folyadékban, célszerűen hideg vagy meleg vízben duzzasztják, majd a felvett folyadékot magasabb hőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson hirtelen elpárologtatják, s a vízzel fellazított térfogatot ily módon rögzítik. Más ismert eljárás szerint a magvakat pörkölés és tisztító műveletek után magas, 18-20 atmoszférás nyomáson gőztérben tartják egy ideig, majd a nyomást hirtelen lecsökkentik. Az irodalom nagyrésze a műveletekre alkalmas készülékek-berendezé, sek különféle változatait ismerteti [660 117, 649 985, 714 246, 706 402, 641344, 626 405, 713 621 és 906 535 sz. német, 1 065 258 sz. NSzK-beli, 1377 125, 2 414 185 és 2 946 407 sz. USA-beli szabadalmi leírások Dairy Sei. 45 1962, 657. old., Schormüller, J.: Die Erhaltung der Lebensmittel, 491., Ullmans Encyklopadie Bd. 8. 58. old., Getreide, Mehl und Brot, 1949, No 19/20, 193-194]. A duzzasztó eljárás csak alacsony keményítőtartalmú magok esetén alkalmazható, a magas hőmérsékletű eljárás pedig bonyolult, nehezen biztosítható eljárási feltételeket, s ezzel arányosan komplikált és költséges berendezéseket igényel, emellett utóbbinál a kapott pelyhesített termék' minősége -jelentős porlási veszteség mellett - messzemenően nem megfelelő, s nem megfelelő ízű sem. Ujabban találkoztunk utóbbi eljárással készült tötbé-kevésbé megfelelő holland eredetű kukoricapehellyel, az eljárás és az alkalmazásával készült termék azonban mégsem elégíti ki a korszerű követelményeket. Zsírfelvevő-képessége nem éri el az 50%-ot, keményítőtartalma bontási foka csekély mértékű, színe sötét, karamellizálódott. Takarmánymagvak, vagy belőlük készült dara zsírral dúsítására újabban találkozunk próbálkozásokkal. Egyik ilyen eljárás szerint felmelegített, előnyösen 60-90 C° hőmérsékletű nyers növényi olajhoz vagy állati zsiradékhoz 1-5% súlymennyiségben nagyfelületű szemcsés, az állatok által emészthető szerves anyagot, előnyösen terményből készült dafát kevernek, amelyet esetleg kémiai úton felületkezelnek, majd az így beáztatott anyagot az ezzel tisztított meleg zsiradékból szűréssel vagy centrifugálással különítik el [NO-173a. sz. magyar szabadalmi leírás, Szab. Közlöny, 79 1974, 541. oldal]. E zsírtisztítás hasz-5 nált adszorbensét szárítva, esetleg friss darával keverve takarmányozásra használják fel. Megjegyezzük, hogy a kémiai úton, savval felületkezelt, takarmányozásra régóta széles körben alkalmazott darák zsírfelvevőképessége legfeljebb 15%-ot ér el. 10 A teljesség kedvéért magemlítjük, hogy hántolt búza fellazításával készült termékből drazsírozott cukorkát is készítenek [129 206 sz. -magyar szabadalmi leírás]. Hántolt cirokmag puffasztásával 15 foglalkozó irodalmat is találtunk [138 862 sz. magyar szabadalmi leírás]. Ezen édesipari célokra megfelelő anyagot úgy készítik, hogy a hántolt búza-, és cirokmag-anyagot fűtött forgóhengerben 4-8 percig saját gőzében melegítik, majd a henger-20 be 12-13 atmoszféra nyomású gőzt vezetnek 3-6 percig, végül a nyomást hirtelen megszüntetik. Az így készült termék zárt pórusos szerkezetű, s csak a felületén kötődik meg a felvitelre szánt anyag, azaz minimális mennyiségű színezett cukor. 25 A célkitűzésünknek megfelelő termék gyártására nem alkalmas, mert zsírmegkötő-képessége a zárt pórusos szerkezet következtében nem haladja meg a 20-30%ot. 30 Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a magvakat, vagy a belőlük készült lisztet vagy szemcsés anyagokat a szokásos előpörkölés teljes mellőzésével, 20—40 atmoszféra nyomású gőzzel zárt munkatérben 2-40 másodpercig oly módon 35 kezelve, hogy a kezelendő anyag és gőz térfogataránya 12 ± 5% : 8 legyen, olyan nyitott mikropórusos szerkezetű terméket kapunk, amelynek pórusátmérője 20—30 M közötti, s olyan nagyszámú mikropórus képződik, amely a szerkezet megfelelő 40 rögzítése esetén rendkívül abszorptivitású, zsiradékból pl. 50-60 súly% közötti mennyiséget képes inkludálni, s a nyitott mikropórusok bezáródása, kapszulálódása következtében tartósan megtartani. Utóbbi annak köszönhető, hogy a zsiradék kb. 1% 45 nedvességtartalmú, s ez a pórusok falába hatolva a falat meglágyítja, s így a megtelt mikropórusok visszazáródnak eredeti állapotukba. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az 50 előtisztított nyers vagy száraz, keményítőtartalmú növényi anyag —célszerűen ép maganyag— 12 térfogat ±5% mennyiségét a szokásos előpörkölés mellőzésével 8 térfogatmennyiségben adott 20-40 atmoszféra nyomású telített vagy túlhevített vízgőz-55 zel kezeljük 2-40 másodpercen át, s az ily módon nyitott mikropórusos szerkezetűvé alakított anyag szárítását, s egyben szerkezete rögzítését a nyomás hirtelen, pillanatszerűen atmoszférikusra csökkentésével, s ezt követő 75—80 C° hőmérsékletű levegő-60 árammal végzett szárítás útján végezzük. A munkatérbe töltés-gőzkezelés-nyömáscsökkentés folyamatai során a kezelő munkatér falát közel azonos hőmérsékleten tartjuk. Kívánt és lehetséges esetbén az anyagot aprítjuk. Az ugyancsak kívánt esetben 65 továbbfeldolgozás során az anyagba takarmányzsírt 2