170047. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés villamos hurokáramkörök paramétereinek mérésére
15 170047 16 a vizsgálandó villamos áramkör Cx kapacitásértéke alapján határozható meg: TCx =4R 2 C 2 Cx_ Co A vizsgálandó villamos áramkör 48 ellenállásának Rx ellenállásérték mérésénél a fent leírtakhoz hasonló módon indulunk ki, azonban a 4 10 műveleti erősítő kimenőfeszültsége valamint a 22 műveleti erősítő kimenőfeszültsége t2 és t^ kom- -ponenseket nem tartalmaz. Az 1 műveleti erősítő kimenetén megjelenő im- 15 pulzus TRx ismétlődési frekvenciája a következőképpen számolható TR =4R2 C 2 RQ Rx 20 ill. az R x ellenállásértéktől lineárisan függő impulzus FR ismétlődési frekvencia 25 1 Ro í ^x(P) \ Vlö ,>-V l( ,)|l + _} (3) 5 ahol Zx (p) az 53 ellenállás, az 54 tekercs és az 55 kondenzátor alkotta Rx L x C x impedancia értékét adja. Az RX L X C X kapcsolási elemekből alkotott soros áramágakban levő 54 tekercs LX induktivitásértékének mérése a négypólusból átalakított háromszögkapcsolás egyik ágában a következőképp megy végbe: A mérőberendezés bekapcsolása után az 1 műveleti erősítő kimenetén -E0 feszültség jelenik meg. A 4 műveleti erősítő kimenőfeszültségének időbeli lefutása (3) függvény alapján megy végbe: V, = +E 0 —- + E, LQ Rx^ Lo t + E0 2L0 C X Ez a feszültség a 16 műveleti erősítő bemenetén hat. A 16 műveleti erősítő kimenőfeszültsége a következőképpen írható le: A 49 tekercs Lx induktivitásértékének mérésénél 30 a 4 műveleti erősítő kimenőfeszültségének t, ti és t2 , ti összetevői nincsenek. A 16 műveleti erősítő kimenőfeszültsége megközelítően nulla értékű és a kapcsolás által létrehozott fL ismétlődési frekvenciája a következő: % 35 fL, 1 Lx 4R2 C 2 L 0 40 Az 1 műveleti erősítő kimenőjele a 2 frekvencia- és periódusmérő bemenetére jut. A méréssel a vizsgálandó villamos áramkör meghatározandó paraméterének értékét kapjuk. 45 RLC kapcsolási elemekből alkotott soroskapcsolások paramétereinek mérésénél — amelyek négypólusból átalakított háromszögkapcsolás vizsgálandó villamos ágaiban vannak — az 1 műveleti erősítő kimenőjelét (lásd 3. ábra) a 3 fázisváltón át a 4 50 műveleti erősítő vissza nem csatolt bemenetére adjuk. A 4 műveleti erősítőt vissza nem csatolt mértékegység-átalakító szervként használjuk fel. A feszültségkövető kapcsolásként működtetett 24 műveleti erősítő a két, vizsgálat tárgyát nem képező 55 56 és 57 villamos ágak közös sarkán olyan feszültségetjelentet meg, amely feszültség a 4 műveleti erősítő visszacsatolt bemenetén levő feszültséggel azonos értékű. Az 56 villamos ág ebben az esetben villamosan le van választva, az 57 villamos ág pedig 60 a 4 műveleti erősítő és a 24 műveleti erősítő közé van beiktatva. A 4 és 24 műveleti erősítő kimenőfeszültségét most már a vizsgálatból kizárt 56 és 57 villamos ágak nem befolyásolják. Ilyen módon a kimenőfeszültség értéke: 65 Rx V3 = -E 0 — Tg Lo 1 LQLX V A 22 műveleti erősítő kimenőfeszültségét a (2) függvény figyelembevételével a következőképpen írhatjuk fel: V4 =-E 0 -^+E 0 1 K2 C 2 Ebből következik, hogy to — R2C2 L* A 22 műveleti erősítő kimenőfeszültségének nulla átmeneténél az 1 műveleti erősítő kimenőfeszültsége előjelet vált. Ebben az esetben a 4 műveleti erősítő kimenőfeszültségére, ha figyelembevesszük a t0 idő eltelte után a 4 műveleti erősítő bemenetén létrejött előjelváltáskor a maradék feszültséget, felírható: V,=-E0 1 + + E„ Rx L0 R2 C 2 L0 -1, + + -rV R * c 4ir) +2R 2 c 2 i^- t t -t 2 x j 2LX C 0 ^ VL0 J L0 J A 16 műveleti erősítő kimenőfeszültsége az idő függvényében a következőképpen változik: 8
