170032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált aromás szénhidrogéneket tartalmazó párlat és pirolízis nehézgyanta előállítására

170032 8 3. táblázat folytatása Komponens összetétel, s% naftalinnál könnyebb 16 naftalin 10 2-metil-naftalin 5 1-metil-naftalin 4 di-metil-naftalinok 4 difenil, és származékai 3 fluorén és származékai 6 fenantrén és származékai 7 antracén 1 Egyéb 44 1. példa Az előmelegítőben 210C°-ra előmelegített alap­anyagot 810 kg|óra, a levegőt 55 Nm3 lóra betáp­lálási sebességgel folyamatosan vezetjük 2,5 m3 hasznos reaktortérfogatú autó cirkulációs oxidáló reaktorokba. A finoman eloszlatott levegő hatására lejátszódó exoterm folyamatok miatt a reaktorban a hőmér­séklet 255 C°-ra növekszik. A reaktorból távozó oxidációs aromás párlatnak, illetve pirolízis-nehéz­gyantának a betáplált alapanyagra vonatkoztatott hozama 40%, illetve 58 s%. pirolízis-nehézgyanta alapanyagra vonatkoztatott hozama 47 s% az aromás párlat hozama pedig a 2. példában keletkezett párlattal együtt 51 s%. 5 4. példa A 3. táblázatban jellemzett alapanyagot 195 C°-ra előmelegítjük és folyamatosan vezetjük 10 egy 2,5 liter hasznos reakciótérfogatú autocirkulá­ciós reaktorba. Külső fűtés - célszerűen a reaktor palástjára elhelyezett elektromos fűtőspirál - segít­ségével a reakció hőmérsékletet 245 C°-on tartjuk. Az alapanyag-betáplálási sebességét 0,58 kg/ó-ról 15 2,14 kg/órára, ezzel egyidejűleg a levegő mennyi­ségét az alapanyag kilogramjára vonatkoztatva 59 Nliter|óráról67 Nliter|órára növeljük, ekkor az oxidációs aromás párlat mennyisége a betáplált alapanyagra számított 23 s%-ról 38 s%-ra növekszik, 20 a pirolízis-nehézgyanta mennyisége pedig 77 s%-ról 62 s%-ra csökken. 25 5. példa 30 35 40 A 4. példában ismertetett autocirkulációs reak­torba 1,04 kg/ó betáplálási sebességgel 198C°-ra előmelegített alapanyagot folyamatosan vezetünk be. A levegő betáplálási sebességét az alapanyag kg-jára vonatkoztatva 67 Nliter/ó értéken tartjuk. A reaktor hőmérsékletét 245 C°-ról 260 C°-ra emel­jük, ekkor az oxidáció aromáspárlat mennyisége a betáplált alapanyagra számított 33 s%-ról 40,5 s%-ra növekszik, a pirolízis nehézgyanta mennyisége pe­dig 67 s%-ról, 59,5 s%-ra csökken. 6. példa 2. példa A 200C°-ra előmelegített alapanyagot 640 kg/ó és a levegőt 77 Nm3 /ó betáplálási sebességgel folya­matosan vezetjük be egy 2,5 m3 hasznos reaktor­térfogatú autocirkulációs oxidáló reaktorba. A reaktorban a hőmérséklet az exoterm reakció kö­vetkeztében 270 C°-ra növekszik. Az oxidációs aro­más párlat hozama 43 s%, a pirolízis-nehézgyanta hozama 56 s% a betáplált alapanyagra vonatkoz­tatva. 3. példa A 2. példában megadott műveleti paraméterek szerint dolgozunk, majd 100 óra után megszüntet­jük az alapanyag-betáplálást, míg a levegő betáplá­lási sebességét 85 Nm /órára növeljük és ilyen leve­gősebesség mellett még 3 óra hosszat dolgozunk. A Szakaszos üzemeltetésű 0,5 liter hasznos reaktor-45 térfogatú reaktorba beviszünk 0,5 kg alapanyagot. Az 1. táblázatban megadott műveleti körülmények mellett a termékek mennyisége az alapanyag súly­egységére vonatkoztatva az 5. táblázatban megadott megoszlás szerint alakul. 50 Az 1-6. példák szerint előállított oxidációs pár­latok főbb komponenseinek egymáshoz viszonyított 55 aránya közel azonos a 4. táblázatban megadot­takkal. A gyantaképzésre hajlamos komponenseket nem, vagy csak igen kis mennyiségben tartalmazó, továbbfeldolgozás szempontjából stabil oxidációs aromás párlat nagy (100 feletti) korrelációs indexe 60 révén koromgyártási alapanyagként hasznosítható vagy a hagyományos eljárásokkal kénmentes vagy kéntartalmú naftaliri, mono-metil-naftalinok, antra­cén, egyéb egyedi kondenzált aromás vegyületek és különböző forrási hőmérsékletű aromás olajok állít-65 hatók elő belőle. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom