170025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás higromycin B antibiotikum és egy új hidrolitikus hatású enzim, valamint ilyen enzimet tartalmazó enzimkészítmények előállítására

170025 6 nagyméretűek, alakjuk lapos, míg a telepek peremén növekvő légmicéliumok színe szürkésfehér és sötétszürke között változik. A szubsztrátmicélium nem színeződik el. Az úgynevezett 2 számú Gauss-féle táptalajon, amely Hottinger-féle húslevessel készül és 21 mg%, amin formájában kötött nitrogént, 0,5% peptont, 0,5% nátrium-kloridot, 1% glükózt és 2,2% agar-agart tartalmaz (sterilizálása 0,5 at nyomáson 30 percen át tart a sterilizálás után pH-értéke 7,2) a telepek nagyméretűek, formájuk lapos, a légmicéliumok lisztszerűen fehérek, míg a szubsztrátmicélium sárgásbarna. Keményítőt és kukoricakivonatot tartalmazó táptalajon, amely 5g kukoricakivonatot, 4g aramónium-hidrogén-foszfátot, 2g kálium-dihidrogén-foszfátot, 0,25 g magnézium-szulfátot, 1 g kalcium-karbonátot, 20 g keményítőt, 20 g agar-agart, és 1 liter vizet tartalmaz (sterilizálása 0,8 at nyomáson 30 percen át tart, a sterilizálás után a pH-értéke 7,0-7,2), a növekedés nagymértékű, míg a légmicélium színe fehér és sötétszürke között váltakozik. Burgonyaszeleteken a növekedés nagymértékű, spóraképződés ugyanakkor nincs, míg a légmicélium színe fehér. Glükózt, ramnózt, d-fruktózt, d-mannitot, d-xilózt és raffinózt tartalmazó Pridham-Gottlieb-féle táptalajon a Actinomyces hygroscopicus VNIIA-997 gyorsan növekszik, míg a hasonló összetételű, de 1-arabinózt is tartalmazó táptalajon a növekedés kismértékű. A törzs szacharózt és 1-inozitot tartalmazó táptalajon nem növekszik. Cellulóztartalmú Van-Iterson-féle táptalajon, amely szűrőpapírra felvitt 0,05 g ammónium-nitrátot, 0,05 g kálium-dihidrogén-foszfátot és 100 ml vizet tartalmaz (sterilizálása 0,5 at nyomáson 30 percen át tart) a növekedés mérsékelt. A törzs a ^zselatint teljesen elfolyósítja, a nitrátokat redukálja, a tejet peptonizálja, a szacharózt nem invertálja, kénhidrogént nem képez és intenziven hidrolizálja a keményítőt. A törzs 50 C°-on és oxigén távollétében nem növekszik. A Hygromyzin B közepes antibiotikus aktivitása laboratóriumi körülmények között az Actinomyces hygroscopicus VNIIA-997 esetében az ismertetett táptalajokon 2600 + 200 AE/ml (aktivitásegység), míg a proteolitikus aktivitás 37 ± 8 PE/ml. Mint korábban említettük, a hidrolitikus hatású enzim proteolitikus aktivitást is mutat, és így légzőszervi megbetegedések, gennyes kelések, égési sebek kezelésére, továbbá Pleuraempyemen kezelésére és megelőzésére szolgáló gyógyszerek hatóanyagaként hasznosítható. Ezek a gyógyszerek általában l-50PE/mg mennyiségben hygrolytint, továbbá ballasztanyagként inaktív fehérjéket és szervetlen sókat tartalmaznak. A hygrolytint tartalmazó gyógyszerek helyi kezelésére formulázhatok por alakjában. Inhalációs, endotracheális, endobronchiális ' és intrapleurális beadás, valamint helyi kezelés céljára a gyógyszer formulázható úgy, hogy a hatóanyagot valamilyen a gyógyszergyártásban ismert oldószerrel, például sterilizált vízzel, nátrium-klorid izotóniás vagy hipertóniás oldatával vagy novokain 0,25—2%-os vizes oldatával kombináljuk. Az említett oldószerekkel készült készítményekben a hygrolytin koncentrációja rendszerint 5-50 PE/ml. Helyi kezelés esetén porkészítményként olyan 5 készítményt alkalmazunk, amely hygrolytint és a porkészítményekhez használt töltőanyagok közül keményítőt tartalmaz 500 PE/g töltőanyag arányában. In vivo kísérletekben meghatároztuk a hygro-10 lytint tartalmazó készítmények toxikus és még elviselhető dózisát. Az LD 50 értéke fehér egerek esetén intravénás beadással 260-300 PE/kg. Kísérletileg azt is kimutattuk, hogy a hygrolytin 50-100 PE/ml koncentrációban patkányoknak inhalálás út-15 ján beadva nem káros. Ugyanezt állapítottuk meg nyulakon helyi kezelés esetén is, azaz ebben az esetben is a hygrolytin említett koncentrációja nem káros a nyulak szervezetére. A hygrolytint tartalmazó készítmények helyi hatását égési sebek pörk-20 jeire nyulakon és patkányokon tanulmányoztuk úgy, hogy a készítményt egyrészt por alakjában az égési sebre felvittük, majd a sebet vagy nátrium-klorid-oldattal, vagy 0,25%-os novokain-oldattal megnedvesített kötszerrel kötöttük át, vagy más-25 részt a készítményt punkció útján a pörkök alá bevittük. Az első két esetben a hygrolytin dózisa 50-100 PE, míg punkció útján végzett beadás esetén a dózis 5-10 PE/ml volt. Mindhárom alkalmazási mód esetén a pörk felü-30 leti rétege elfolyósodott és letaszítódott a sebről. A hygrolytin nekrózisos szöveteket feloldó hatását in vitro életképtelen, nekrózisban szenvedő tüdőszöveteken - amelyeket beteg emberek operá-35 ciója során vágtak ki,- vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a hygrolytin életképtelen szöveteket hidrolizálni képes anélkül, hogy ugyanakkor hatását egészséges szövetre kifejtené. 40 Az in vitro kísérletek során azt is megállapítottuk, hogy a hygrolytint tartalmazó készítmények betegek sűrűnfolyó köpeteit képesek elfolyósítani. A hygrolytint tartalmazó készítmények hatását 45 klinikai kísérletek során 267 betegen tanulmányoztuk. Légzőszervi megbetegedések esetén a készítményt inhalálásra alkalmas aeroszol formájában alkalmaztuk, amikor is az aeroszol készítéséhez használt nátrium-kloridos oldat 25 PE/ml víz dózisban 50 tartalmazott hygrolytint. Az egyszeri dózis 75--125 PE volt. A betegek 5-7 napon át naponta egyszer vagy kétszer inhaláltak. Endotrachiális beadás esetén a készítmény izotóniás nátrium-kloridoldattal készült oldatát — a dózis ez esetben 55 8-10 PE/ml volt- használtuk legfeljebb 5 ml térfogatban, amikor is az említett oldatot katéterrel vittük be a tracheába. Tüdőóperáció után jelentkező pleuraempyema 60 megelőzésére az operáció végén a beteg mellhártyaüregébe bevittük a készítményt 50 ml steril oldószerrel készült oldatát -dózisa 250 PE-, majd a mellhártyaüreget váladékkivezetés nélkül bevarrtuk. Az ezt követő napokban az exsudátum eltávolítása 65 után 5-7 tJunkcióban 250 PE dózisban hygrolytint 3