170023. lajstromszámú szabadalom • Robbantóeljárás, különösen építmények lebontásához
170023 A találmány szerinti robbantóeljárás segítségével az ismert megoldások hiányosságai elkerülhetők, és bármilyen építmény bontása robbantás útján biztosítható, mégpedig viszonylag csekély mennyiségű robbantóanyag felhasználásával, a robbantólyukak 5 készítésével járó kellemetlenségek elmaradása mellett, a környezet minden nemű szennyezése nélkül. A találmány szerinti robbantóeljárás azon a fel' ismerésen alapul, hogy ha a robbantóanyagtól a 10 robbantási objektum fala felületéig terjedő teret folyadék gyanánt viselkedő anyaggal vagy anyagokkal töltjük ki — mégpedig úgy, hogy az említett fal felületéhez folyadék gyanánt viselkedő anyag legyen helyezve és ebbe a folyadékba merüljön a 15 robbantótöltet. — akkor a robbantóanyag által keletkeztetett nagy erő a folyadék által viszonylag nagy felületen adódik át a megbontani szándékolt objektumra és kellő roncsolást eredményez. Ismeretes, hogy a kohézió-megbontást mint munkát 20 viszonylag nagy erőnek rövid útszakaszon való működése jellemez. A találmány szerinti robbantóeljárásnál, amikor tehát folyadék gyanánt viselkedő közeggel közvetítjük a robbanóanyag által kifejtett erőt a megbontandó objektum felületére, akkor 25 tulajdonképpen megnöveljük az erő támadási felületét és nagyfelületen kifejtett erőt rövid útszakaszon érvényesítünk. Tekintettel arra, hogy a folyadék a robbanási energiát lökőhullám formájában továbbítja, szükséges, hogy az optimális hatás el- 30 érése érdekében a robbanóanyag és a robbantási objektum fala közötti térbe iktatott láncolat minden eleme jó hullámvezető legyen, és az egyes elemek között ne legyen hézag. Más szóval úgy is lehet mondani, hogy a szóbanforgó láncolatban 35 maradéktalan legyen a hidrodinamikai kontinuitás. Előnyös, ha képlékeny robbanóanyagot használunk és a merevfalú PVC tokban, például csőben van elhelyezve, továbbá ha a folyadék közvetlenül 40 érintkezik a fallal. A robbanóanyag tokjaként előnyösen használható kemény PVC cső. A folyadéknak tömlőben való alkalmazása a romboló hatás szempontjából nem előnyös, így ilyen tömlőbe töltött folyadéknak a bontani szán- 45 dékolt helyre való illesztése más szempontok miatt lehet célszerű. Az elmondott körülmények miatt esetenként, az Összes körülmény figyelembevételével kell eldönteni, hogy szükséges-e tömlőbe töltve alkalmazni a folyadékot. 50 A találmány szempontjából folyadék gyanánt szóbajöhet víz, vagy valamüyen oldat, vagy gél és ezekhez hasonló anyag, általában olyan anyag, ami hidrodinamikai szempontokból folyadéknak fogható fel. Folyadéknak kell tekinteni olyan anyagokat is, 55 amelyek a robbanáskor folyadékként viselkednek. Ilyen anyag például a gipsz. A gipsz ugyanis — mint ismeretes — apró kristályokból képződött szilárd vázból továbbá kapilláris és kristályvízből áll. A kristály-váz a robbanáskor kapott ütés hatá- 60 sara összeroppan így az anyag megfolyósodik és a továbbiakban úgy viselkedik mint a folyadékok. A találmány szerinti robbantóeljárás lényege tehát, hogy a robbantási objektum falán kívül elhelyezett robbanóanyag és az említett fal közé 65 iktatott, a robbanóanyagot körülvevő, a robbanáskor folyadékként viselkedő nyomásközvetítő anyagot helyezünk a fal kijelölt támadási felületéhez. A robbanóanyagot célszerű keményfalú tokban elhelyezni és ezt a tokot kapcsolni az illető falhoz. A szóbanforgó tok közvetlenül a falra erősíthető, vagy úgy is elhelyezhető, hogy közte és a fal között hézag maradjon. A robbanóanyagot befogadó tok célszerűen cső alakú lehet és az anyagára nézve kemény PVG javasolható. A találmány szerinti eljárás részletesebben megismerhető a következő példa alapján. A feladat egy vasbeton héjszerkezetű hűtőtorony robbantása volt. A torony középtáján a külső felülethez egymás mellé helyezett peremes tálcákat rögzítettünk úgy, hogy egy-egy tálca a torony falával alulról és oldalról zárt teret alkosson. Az egymás mellett rögzített tálcák mintegy gyűrűt alkottak a torony kerülete mentén. Mindegyik ilyen térbe kemény PVC csőbén levő robbanóanyagot helyeztünk el, és ezt követően a szóbanforgő tereket vízzel töltöttük fel. A hűtőtorony falának olyan részénél, ahol a tálcákkal határolt terekből a víz a falon át elszökhetett volna, víz helyett gipsszel töltöttük fel az említett tálcákkal határolt tereket. A robbanóanyag berobbantását szolgáló gyutacsok villamos vezetékeit a szokásos módon robbantógéphez csatoltuk, majd a robbantást a szokásos módon végeztük el. A robbantást követően a műanyag tálcákból alkotott gyűrű mentén a vasbeton torony mintegy elnyíródott, és az említett gyűrű fölötti toronyrész a torony alsó, nagyobb átmérőjű palástján belüli térbe lezuhant. Általánosságban megjegyzendő, hogy a hidrodinamikai kontinuitás lényegesen megnöveli a robbantási teljesítményt és lehetővé teszi, hogy az energiatranszporthoz viszonylag vékony folyadékréteget alkalmazzunk. Például 10 cm vastagságú folyadékréteg elegendő ahhoz, hogy egy 16 mm átmérőjű töltetoszlop egy méter szélességű 20 cm • vastagságú vasbetonlapot teljesen összetörjön. Ehhez a hatáshoz m2 -ként mindössze 17 dkg szokásos robbanóanyag szükséges. Ha folyadék helyett gipszet alkalmazunk, akkor elhagyhatók a folyadék megtartását szolgáló tálcaszerű elemek vagy a folyadékot befogadó tömlők. A robbanóanyagot befogadó tok közvetlenül az elroncsolni szándékolt fal felületéhez rögzíthető, vagy ahhoz képest bizonyos távolság hagyásával kapcsolható. Mint már korábban említettük a lényeg az, hogy a robbanóanyag és a fal között a hidrodinamikai kontinuitás biztosítva legyen. A korábbi ismertetés valamint a példa alapján is látható, hogy a találmány szerinti robbantóeljárás lényegesen egyszerűbb, mint az ismert hasonló célú eljárások. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén nincs szükség robbantólyukak fúrására, elmaradhat' a kellemetlen munkát jelentő töltés, fojtás, gyutacskötözés, a villamos áramkör bonyolult ellenőrzése stb. Nagy mértékben csökken a baleseti veszélyforrások száma és ugyancsak lényegesen csökkenthető a robbantás során fellépő hanghatás 2
