170023. lajstromszámú szabadalom • Robbantóeljárás, különösen építmények lebontásához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. IV. 11. (KO-2645) Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1977. XX 30. 170023 Nemzetközi osztályozás: F42D 3/02 dr. Kóta József oki. bányamérnök, Tatabánya Robbantóeljárás, különösen építmények lebontásához 10 1 A találmány tárgya robbantóeljárás, amely különösen építmények, például lakóépületek, kémények, vasbetonból készült héj szerkezetek és hasonlók lebontásánál alkalmazható előnyösen. Felhasználható még a találmány szerinti eljárás különféle testek, pl. medencékben képződött, lerakódások szétroncsolására, továbbá nyílások képzésére, lemezkivágásokra, stb. összefoglalóan robbantási objektumnak nevezhető az a fal vagy építmény, vagy gerenda, stb. amit robbantással kívánunk szétroncsolni. Az épületek robbantással történő lebontásánál alkalmazott ismert megoldásoknál az épület falaiba nagyszámú — néha többezer,— robbantólyukat kell telepíteni. E lyukak fúrása, betöltése, lefojtása és a 15 villamos gyutacs-vezetékek összekapcsolása rendkívül hosszadalmas, költséges eljárást jelent. Az ismert megoldások a következményeik szempontjából is hátrányosak, ugyanis robbantás esetén jelentős mennyiségű törmelék repül szét és ez a környezetre nézve komoly veszélyt jelent. E veszély csökkentése illetve elkerülése érdekében a lebontani szándékolt épület köré védőpalánkot szoktak építeni, ami az ismert megoldások költségeit tovább fokozza. További hátrány még az 25 ismert megoldásoknál, hogy a nagyszámú gyutacs összekapcsolásánál fokozott valószínűséggel fordulhatnak elő tévedések, illetve hibák, s ennek következtében valamint hibás gyutacsok beépítése folytán a robbantólyukak egy része „állva marad" ami 30 20 nemcsak gazdasági szempontból hátrányos, hanem nagyfokú balesetveszélyt is jelent, a munka továbbfolytatása idejére. Jelentős még az ismert megoldásnál az a hátrány is, ami a légszennyezésben nyilvánul meg. A hagyományos robbantások esetében ugyanis a robbantással érintett falakról -főleg a vakolat és a habarcs elporlasztott részei által alkotott — tekintélyes mennyiségű por kerül a levegőbe, ami mind a légszennyezés szempontjából, mind a későbbi leülepedéssel érintett helyeken okoz kellemetlenséget. Az ismertetett hagyományos robbantóeljárások sok esetben nem is voltak alkalmazhatók. így például a vasbeton héjszerkezetű építmények esetében nem lehetett az építmény falában robbantólyukakat telepíteni az építmény csekély falvastagsága miatt. Belátható, hogy a csekély vastagságú falakkal csaknem lehetetlen robbantólyukakat telepíteni, vagy ha mégis megkísérelnék akkor szinte perforálási sűrűséggel kellene a falat furatokkal ellátni. Ez aztán oda vezetne, hogy az egyszerre indítandó gyutacsok száma méginkább megnőne és a korábban már említett hátrányok fokozottabban lépnének fel. A rövid robbantólyukak gyakorlatilag folytásnélkülieknek tekinthetők. Emiatt megnövekszik a szóróhatás és a léglökés is. Ilyen hátrányok miatt általában nem robbantással bontják le a héjszerkezetű építményeket, hanem inkább vállalják a pneumatikus bontókalapáccsal vagy más kézieszközzel való bontás kellemetlenségeit. 170023