170019. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

7 170019 8 A berendezést a 36 gáztartóból, a 37 sűrített levegő tápforrásból (tartály és/vagy vezeték), a 34 és 35 gáznyomásszabályzókból, és szükség esetén a 30 gázkeverőből álló tápegység a 29 vezérművön keresztül táplálja. A 29 vezérmű tartalmazza a 4. ábra szerinti (21-27 alkatrészekből álló) im­pulzusképző elemet, és vezérli a 39 gyújtóberen­dezést. A gyújtóberendezés bármely ismert megol­dású lehet, így adott esetben a 38 telep áramával működtetett transzformátoros-megszakítós gyújtó­berendezés, de lehet piezzoelektromos gyújtó­berendezés is. A gyújtóáramot a 31 vezeték továb­bítja a 28' harangban elhelyezett 32 gyújtógyer­tyához. Az így szerkesztett szivattyúnál összenyomható folyadék helyett gázt és/vagy gáz-levegő elegyet nyomunk a nyomókamra 28' harangjába, amelyet ott elrobbantunk. A keletkezett nyomáshullám az összenyomhatatlan folyadékot a szelepen keresztül a nyomócsőbe kényszeríti. Az 1 nyomókamra felső és oldalsó határoló felületein, - amennyiben a nyo­mókamra jó hővezető anyagból készül, - a robban­tással nyert gáz jobb hasznosítása érdekében a 33 hőszigetelést helyezzük el. A 39 gyújtóberendezés helyett folyamatos szik­ragyújtó is alkalmazható. 4. példa A találmány szerinti szivattyúnak folyadéksugár előállítására szolgáló változatát a 6. ábra tünteti fel. Az itt alkalmazott különleges alakú 1 nyomókamra ferde helyzetben úgy van elhelyezve az 51 folya­dékfelszín alatt, hogy annak felső pontján harang képződjék. Az 1 nyomókamra felső élén a 40 kúpos folyadékbevezető szelep foglal helyet, amely a 41 tartóra erősített 41/a húzórugó hatására nyu­galmi helyzetében nyitott állapotban van; és az 1 nyomókamra támasztó bakjaira fekszik fel. Az áb­rán a 40 szelepet zárt helyzetben ábrázoltuk. Az 1 nyomókamrát az alsó végén a 42 kúpos szelep zárja le, amely a 43 tartóra erősített 43/a húzó­rugó hatására zárt helyzetet foglal el, és amelynek elmozdulását nyitott helyzetébén az 52 támasztó­bak(ok) határolja(ák). Az 1 nyomókamra felső, ha­rangot képező részén helyezkedik el a 44 csőhöz csatlakozó gázbevezető, és a 32 gyújtógyertya. A 29, 30, 34-39, alkatrészek és azok rendeltetése megegyezik az előző 3. példában írottakkal. Az 1 nyomókamrába csatlakozik a 45 vezeték, amely a 46 folyadékkamrához vezet. A 46 folyadékkam­rában összenyomhatatlan folyadék foglal helyet. Az e feletti, a légtérrel a 47 visszacsapószeleppel össze­kötött teret, a 49 visszacsapószelepen keresztül, a 48 vezeték a 37 sűrített levegő tartállyal köti össze. A 29 vezérlőegység, a 39 gyújtóberendezést az 50 vezeték útján vezérli. Az így szerkesztett szivattyút az összenyomha­tatlan folyadék 51 szintje alá merítve a nyitott 40 szelepen keresztül a folyadék mindaddig beáramlik az 1 nyomókamrába, ameddig annak felső határoló felületén képzett harang kivételével az folyadékkal megtelik. Ekkor a 29 vezérmű útján a 44 gázbe­vezető csövön át a 3. példában említett gázt illetve gáz-levegő-elegyet vezetve a harangba, a keletkezett túlnyomástól a 40 szelep lezár, (a 41/a húzórugó húzóereje ellenében). A gázbevezetést követően a 5 32 gyújtógyertya segítségével elrobbantva az ele­gyet, a nyomáshullám a folyadékot a 42 szelepnek a 43/a rugó húzóereje ellenében történő nyitásával a szelep hézagán keresztül nagy erővel és nagy sebességgel kifecskendezi az 1 nyomókamrából. Az 10 így beállott nyomásegyensúlyt követően nyílik újra a 40 szelep, és a folyamat előröl kezdődik. A nyomáshullám azonban a 45 vezetéken ke­resztül megemeli a 46 folyadékkamrában levő fo­lyadék szintjét, aminek következtében a felette 15 levő levegő a 49 visszacsapószelepen és a 48 csö­vön keresztül a 37 tartályba jut. A nyomáshullám megszűntekor a 46 folyadékkamrában a folyadék szintje ismét leszáll, és a felette levő légtér a 47 visszacsapószelepen keresztül a környezet légteréből 2o levegővel ismét feltöltődik. így a berendezés a saját üzeméhez szükséges sűrített levegőt folyamatosan előállítja és biztosítja. A 45-49 alkatrészek a 3. példában írt megol­dásnál is alkalmazhatók. 25 Az így szerkesztett szivattyú, amelyet az ábra a robbanást megelőző időpillanatban csukott szele­pekkel ábrázol, kiválóan alkalmas nagy mennyiségű folyadéknak kis nyomómagassággal történő emelé­sére, ha az 52 határoló támasztóbak megfelelő 30 elhelyezésével a 42 szelepnek elég nagy átömlési keresztmetszetet biztosítunk, mégpedig nyomó-, és szívócső alkalmazása nélkül. Ez esetben használható a vízgazdálkodásban árvíz-, és belvízvédelmi át­emelő szivattyúként, vagy öntözőművek vízkivételi 35 pontjain. Ugyanakkor alkalmas kisebb folyadék­mennyiségek nagyobb emelőmagasságra történő emelésére, és sugárszerű szétszórására, ha az 52 támasztóbak elhelyezésével a 42 szelep átömlési keresztmetszete kisebb. Ez esetben öntözőhajók 40 szivattyú-vízágyújának szerepét, vagy más hasonló feladatot tölthet be. Az 1 nyomókamra alakját, és ezzel a 42 szelep kiömlési irányát a feladatnak megfelelően kell ki­alakítani. 45 A 45—49 alkatrészek a 3. példában írt megol­dásnál is alkalmazhatók. A fentiek szerint szerkesztett szivattyú sűrített levegő, inertgáz, vagy gőzüzem mellett, illetve szén­hidrogén gáz(keverékek) alkalmazásával jó hatá's-50 fokú, gazdaságos, intenzív folyadékemelést biztosít, agresszív, iszapos folyadékok, szennyvizek esetén is, illetve lehetővé teszi nagy energiájú folyadék sugár előállítását is. 55» Szabadalmi igénypontok: 1. Szivattyú, amelynek a folyadékszint alá me­rített nyomókamrája, ennek alsó részében elhelye­ző zett visszacsapószelepe felső részéhez csatlakozó, végén visszacsapószeleppel ellátott nyomócsöve, és a működtető gáznemű közeg bevezetésére szolgáló bevezetőcsöve (9) van, azzal jellemezve, hogy a nyomókamra (1) belső terébe bocsátott gáznemű 65 működtető közeggel négy szögimpulzusokat közlő, á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom