170018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vándorrostélyos klinkerhűtők automatikus üzemeltetésének szabályozására

170018 3 4 Példaképpen a másodlagos levegőmennyiségnek a kemencefejnyomás függvényében történő szabályozással ill. ez utóbbi alapján történő követővezérlése önmagában nem képes optimális légviszonyt, s ezzel megfelelő égési viszonyokat biztosítani a csőkemencében, ha ugyanakkor és egyidejűleg nem ellenőrzik és változtatják meg szükséges esetben a távozó égéstermékek légviszonyát ill. összetételét. A hűtőlevegő mennyiségét állandó értékre szabályozó eljárás csupán bizonyos határok és feltételek mellett képes biztosítani az összes hűtőlevegőmennyiségnek az egyes rostálykamrákra való optimális elosztását, s ennek következtében a megengedett klinkerhőmérséklet tartása mellett nem érhető el optimális hőcsere ill. hővisszanyerés. Másrészt viszont rostélykocsik alatti nyomás szabályozásával sem biztosíthatók optimális hőcsereviszonyok a klinkerrétegben. A találmány célja a fenti ismert eljárások részben felsorolt hiányosságait kiküszöbölő olyan eljárás kialakítása, amelynél a hűtőberendezés elé kapcsolt csőkemencében történő kiégetéshez szükséges tüzelőanyag mennyisége a hűtőből távozó klinker hőtartalmának optimális visszanyerése és a másodlagos levegőnek történő átadása révén jelentősen csökkenthető, ugyanakkor a vándorrostélyos hűtőberendezés szerkezeti elemeinek maximális védelme és a távozó klinkervégtermék túlhevülésének elkerülése is egyidejűleg biztosított. A közvetlen célt olyan, vándorrostélyos klinkerhűtő automatikus üzemeltetésére alkalmas eljárás kialakítása képezi, amelynél a klinkerhűtő beavatkozószerveinek vezérlőjeleit megfelelő kapcsolások és kapcsolóelemek alkalmazásával műszeres úton úgy határozzuk meg, s ennek megfelelően automatikusan olyan folyamatvezérlést biztosítunk, hogy az eléje iktatott csőkemence mindenkori paramétereivel meghatározott ill. ezektől függő üzemi jellemzőket, paramétereket folyamatosan a másodlagos levegőmennyiségek optimális betáplálásának, ezen levegőmennyiségekkel meghatározott optimális hűtőmunkapontok tartásának, és különösen a klinker és a másodlagos levegő közötti optimális hőcsere folyamatos biztosításának értelmében módosítjuk ill. állítjuk be. A kitűzött célt a találmány szerinti eljárás értelmében oly módon érjük el, hogy a klinkerhűtő és a csőkemence meghatározott üzemi paramétereit sorrendben egymás után ciklikusan érzékeljük és műszeresen kiértékeljük, majd ezek függvényében a szükséges hűtőlevegőmennyiségeket és az egyes rostélykocsikon levő klinker rétegvastagságát a klinkerréteg fölötti nyomásesésváltozás figyelembevételével kapcsolóelemek segítségével közvetlenül vagy egymással szuperponált szabályozók alapértékeinek utánállításával automatikusan a csőkemencéből távozó klinker és a betáplált másodlagos levegő közötti mindenkor optimális hőcsere értelmében változtatjuk. Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti eljárás foganatosításánál ha a mindenkor szükséges betáplálandó hűtőlevegőmennyiségeket a kg nyersliszt/kg klinker töltéstényező figyelembevételével meghatározott mindenkori klinkeráram vagy a feladott nyersliszt áram, a kemence kiadagolóvégén mért klinkerhőmérséklet, a tüzelőanyagfogyasztás és/vagy a kemence betáplálóvégén mért légviszony és a hűtő kitáplálóvégén mért klinkerhőmérséklet értékeiből kiindulva matematikai és logikai össze-5 függések alapján műszeresen határozzuk meg és egymással szuperponált szabályozókon keresztül vagy közvetlenül a levegővezetékekbe beépített beavatkozószervek segítségével állítjuk be. Előnyös továbbá, ha az említett optimális hő-10 cserefeltételeket a mért bemenőmennyiségek függvényében mindenkor lehetséges legnagyobb klinkerrétegvastagság automatikus beállítása és tartása mellett érjük el, aholis a matematikai és logikai összefüggésekből számított vagy mért klinkerrétegvas-15 tagságot az elérhető legnagyobb vagy kritikus rétegvastagsággal hasonlítjuk össze óly módon, hogy a klinkeráram vagy a nyersliszt mennyiség, a kemence kitátáplálóvégén ill. a hűtő bemenővégén mért klinkerhőmérséklet, a tüzelőanyagfogyasztás, 20 az egyes rostélykamrákon átáramló hűtőlevegőmennyiségek, az első rostélykamrákon átáramló hűtőlevegőmennyiségek, az első rostélykamrában uralkodó nyomás, a forrókamra rostélyelőtolási sebessége és a hűtő kitáplálóvégén mért klinkerhőmér-25 séklet érzékelt és műszeresen feldolgozott értékeiből kapcsolóelemek segítségével ciklikusan és periodikusan megismételt számítási műveletsorozatokkal a hűtőlégfúvók nyomáslépcső-tartalékait meghatározzuk és/vagy különböző veszélyes üzem-30 állapotokat feltárva és azonosítva ez utóbbiak alapján egyrészt a klinkerrész szükséges vastagságát vagy közvetlenül a rostélyelőtolási sebesség, vagy pedig a rostély alatti nyomást vezérlő szabályozó alapértékének változtatásával, továbbá a forró ros-35 télykamrák hűtőlevegőjének kamránkénti kellő eloszlását módosítjuk ül. beállítjuk. A találmány szerinti eljárás és annak a fentiekben részletesen taglalt célszerű ill. előnyös foganatosítási módjai teljes mértékben lehetővé teszik a 40 hűtőlevegő mennyiségeknek a csőkemence időben változó eljárási feltételeihez történő folyamatos illesztését, a hűtőlevegőmennyiségek optimális hővisszanyerés érdekében szükséges mindenkori kamránkénti elosztásának biztosítását a mindenkor le-45 hetséges maximális klinkerrétegvastagság egyidejű tartása és beállítása mellett. A találmány szerinti eljárás lényegét az alábbiakban egy példaképpeni vándorrostélyos klinkerhűtő esetében előnyös foganatosítási mód kapcsán, az 50 említett hűtőberendezést elvi vázlatban a hozzárendelt szabályozó és kapcsolóelemek feltüntetésével bemutató elvi rajz alapján részletesen is ismertetjük. Az ismertetendő példaképpeni foganatosítási 55 mód esetében az egyes kapcsolóelemekben képzett beavatkozóparancsok érvényesítése egymással szuperponált szabályozókörök révén történik. A szintereit 2 cementklinker 1 csőkemencéből kerül a vándorrostélyos 3 hűtőberendezésbe, amelyen ke-6C resztül vándorrastélyok révén 4 törőberendezésbe, majd innét 5 szalagmérlegen át valamely tárolótérbe áramlik. 6 és 7 légfúvókkal az egymástól közfalakkal elválasztott 8, 9, 10, lí és 12 rostélykamrákba hűtőlevegőt áramoltatunk, amelynek 65 meghatározott hányadát 13 másodlagos levegőként 2