170014. lajstromszámú szabadalom • Szeleprúd, különösen habszifonokhoz

3 170014 4 Ezek az okok vezettek a hatvanas évek elején azoknak a szeleprudaknak a megjelenéséhez, amelyek ugyan tömörek voltak, de nem volt a tömítőgyűrű mechanikusan rögzítve hozzájuk, hanem szabadon felcsúszhatott rajtuk, majd egy - a szeleprúd hossztengelyével párhuzamos — félhold alakú bemarás fokozatosan megnyitva a tartályt, nyomást vezetett a tömítőgyűrű másik oldalára és így lehetővé tette annak fokozatos leválását a szeleptestről. Ennek a rendszernek előnyei annyira nyilvánvalóvá váltak, hogy rövid idő alatt az egész világon elterjedt ennek a megoldásnak a használata. Főként a műanyag habszifonfejek megjelenése okozta, hogy a széles körben elterjedt, beváltnak mondható, csúszótömítőgyűrűs tömör szeleprudak az utóbbi években mégis korszerűtlenné váltak. Ezeknél megjelentek ugyanis a központi kiömlésű szeleprudak, amelyeknek nyilvánvaló előnye a tömör szeleprudakkal szemben az, hogy elmarad a külön kiömlő csonk, így egyszerűbbé válik a gyártáshoz szükséges öntőszerszám, a felhasználó részéről pedig ismét elmarad egy tisztítandó rész, ami ez esetben nagyon lényeges előny. Ezért világszerte egyre többen térnek át erre a megoldásra, a műanyag fejtömbök alkalmazásával egyidejűleg. Ez az átállás ezideig két ponton volt prolematikus. E megoldásnál egyrészt nehezen alkalmazható a tömítőgyűrű-leválasztás hagyományos módja, a félhold alakú bemarás, mivel ez indokolatlan átmérőnövekedést eredményez, és külön gépen elvégzendő műveletként jelentkezik. A -másik problémája az üreges szeleprúdnak az, hogy minősége csak akkor kifogástalan, ha rozsdamentes acélból készül. Az alumíniumból vagy teljesen műanyagból készült szeleprudak minőségileg sok kívánnivalót hagynak maguk után. Ismeretes továbbá az 514 496 számú svájci szabadalmi leírásból egy olyan szeleprúd, amely központi furattal van ellátva és a folyadék adagolása a központi furatra merőleges több furaton keresztül történik. Ennél a szerkezetnél a tömítőgyűrű nyitás közben egyáltalán nem ér hozzá a szeleprúdhoz, így ez esetben a furatok csak összekötő szerepet játszanak, „résvezérlést" egyáltalán nem szolgálnak. A svájci megoldásnál több tengelyre merőleges furat van, de ezek mind egy magasságban vannak elhelyezve, egyszerre nyitnak, így csupán egy olyan furat helyettesítésére, szolgálnak, amelynek felülete megegyezne ezek összfelületével, de amelyet a szükséges nagy átmérő miatt csak több részre osztva lehet alkalmazni. Annak érdekében, hogy a viszonylag bonyolult szeleprúd gyártását egyszerűbbé tegyék, a szeleprudat több részből is le lehet gyártani és az egyes alkatrészek csavarmenettel erősíthetők össze. E célszerűnek látszó megoldás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a csavarmeneten kötés kezelése nehézségeket okoz a használónak, azonkívül elkerülhetetlen, hogy a menetek közé nehezen eltávolítható szennyeződés kerüljön. A találmány elé kitűzött cél az, hogy az előzőekben ismertetett hátrányokat kiküszöböljék és olyan szeleprudat i hozzunk létre, amely alkalmas arra, hogy nyomástartó edényből, így elsősorban habszifonból folyadékot és gázt, esetleg gáz és por keverékét üzembiztosan adagoljon ki, amelett kivitele könnyű, tömeges előállítása egyszerű és nem hordoz olyan mélyedéseket, illetve horonyszerű kimunkálásokat, amelyek a tisztítást nehézkessé te-5 szik. A találmány elé kitűzött célnak olyan szeleprúddal teszünk eleget, amelyet műanyagból, előnyösen fröccsöntés útján alakítunk ki. E szeleprudak központi kiömlést biztosító furata van, 10 amely központi furat körül a megfelelő szilárdságot, ellenállóképességet és csatlakozási lehetőséget biztosító fémcső van elhelyezve. A szeleprúd külső felületét úgyszintén megfelelő átmérőjű fémcsőből készült betétdarabok alkotják. A befelé nyíló sze-15 lep tömítő gyűrűjének leválasztása - a célból, hogy a tömítőgyűrűnek a szeleptömbhöz való bizonytalan helyzetét kiküszöböljük— a központi furathoz többszinten csatlakozó és kiviteli példáinkban bővebben megmagyarázott kialakítású furatokkal, il-20 letőleg egyetlen átmenő és megfelelő szögben elhelyezkedő furat útján történik. Találmányunk tehát szeleprúdra vonatkozik, nyomástartó edényhez, különösen habszifonhoz, és azzal jellemezhető, hogy a szeleptesten a szeleprúd 25 hossztengelyének irányában egymáshoz képest eltolt furatok vannak, amelyek a szeleptesten keresztül a fémcsővel vannak összeköttetésben. A műanyag betéttestek fém védőpalásttal rendelkeznek. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 30 szeleptesten kialakított furatok középvonala a szeleptest szimmetriatengelyéhez képest 90°-tói eltérő szögben helyezkednek el, lehetnek továbbá a szeleptest központi furatába torkolló, ahhoz képest merőleges furatokként is kialakítva. A furatok da-35 rabszáma legalább kettő, természetesen több furattal is megvalósítható a találmányunk szerinti szeleprúd. Találmányunkat részletesen rajzmellékleten előnyös kiviteli példák kapcsán ismertetjük, ahol az 40 1. ábra a szeleprúd szerkezeti kialakítását, valamint egy hozzákapcsolódó alkatrészt, a 2. ábra a szeleprúd egy további lehetséges kialakítását, a 3/a. ábra az l.ábra szerinti szeleprúd nyugalmi 45 helyzetben való elhelyezkedését, a 3/b. ábra ugyancsak az l.ábra szerinti szeleprudat üzemi helyzetben mutatja be. Az 1. ábra szerinti szeleprúdnál a fémből, elő-50 nyösen korrózióálló acélból készült 2 cső mintegy gerinctartóját képezi a szeleprúdnak, egyben meghatározza az 1 központi furat és kiömlőcsőnek elhelyezkedéséi A 2 cső köré műanyagból' előállított 3 betéttesteket és úgyszintén műanyagból 55 - előnyösen fröccsöntés útján előállított - 3/a szeleptestet erősítünk. Annak érdekében, hogy a szeleprúd erősen igénybevett részei kellően kopásállóak legyenek, azokat 4 védőpalásttal látjuk el. A 4 védőpalástok anyaga célszerűen a 2 cső anyagá-50 val megegyezik. Az előzőekben ismertetett megoldással olyan szeleprudat hoztunk létre, amely egyesíti magában a fém-, műanyag kombináció előnyeit és a hagyományos szeleprudaknál könnyebb, ugyanakkor tö-65 meges előállítása egyszerűbb és mindazon felületei, 2