169998. lajstromszámú szabadalom • Komplex vízkezelő berendezés

5 169998 6 el. A gáztalanítás hatékonyságát az biztosítja, hogy a gáztalanító egység építőszekrényszerűen tetszés szerinti számú szintből állítható össze, ami annyit jelent, hogy a szintenként beépített fizikai akadály legyőzésére annyiszor késztetjük a gáztalanítandó folyadékot hogy a gázkiválás valóban a kívánt mértékig bekövetkezhessek. Javítja a gáztalanítás hatásfokát, hogy a fizikai akadályok legyőzésén túlmenően a tisztítandó vizet ellenáramú levegőn való keresztülhaladásra is kényszerítjük.. A közműhálózatokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások megszabják, hogy a hálózatba kerülő vízben mennyi lehet a metán, ami a leginkább robbanásveszélyes gáznak számít. A jelenleg érvényes előírások szerint köbméterenként 0,8 liternél több nem lehet az elnyelt metán mennyisége. Ennek érdekében a gázmentesítő egység szintjeinek a számát a gázszennyeződés mértéke szerint úgy választhatjuk meg, hogy a gáztalanítás után valóban az előírt határértéken belül maradjon a szennyeződés. Műszaki előny, az is, hogy ha kompresszorral termeljük ki a gáztartalmú vizet, akkor a gázkiválás már a kútban megindul, és így a gáztalanító egységnek már csupán csökkentett mennyiséget kell a vízből eltávolítania. Gazdasági előnynek tekinthető, hogy nem kell külön „átemelni" a gáztalanított vizet a gáztalanítóból a vízkezelőbe, mert az általunk kefejlesztett aggregát már eleve egybeépítetten tartalmazza a gáztalanító egységet és a kezelőegységet egyaránt. A berendezés szerkezeti felépítéséből adódó előny, hogy a vízszintes tengelyű tartályként kialakított és szűrőbetéttel ellátott kezelőegység lehetővé teszi oly nagy aktív szűrőfelületű töltetmennyiség elhelyezését, hogy az egyetlen kezelőegységhez akár több gázmentesítő egységet is lehessen társítani. Ily módon az egész aggregát fajlagos költsége számottevően csökkenthető, teljesítőképessége pedig jelentős mértékben fokozható. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon a találmány szerinti komplex vízkezelő berendezés vázlatos elrendezéseit mutatjuk be. Ezek közül az 1. ábra ún. egyesített gázos vizet kezelő berendezést mutat, a 2. ábrán a komplex vízkezelő berendezésnél a víznyerés légnyomásos módszerrel történik, míg a 3. ábra azt az esetet mutatja, amikor a vízkezelő berendezés közvetlenül a víznyerő kút mellé van telepítve. Az 1. ábrán látszik a komplex vízkezelő berendezés II gáztalanító egysége. Ill összekötő tere, IV 55 kezelőegysége és V átemelő egysége. Nem tüntettük föl az I betápláló egységet, mivel annak konkrét adottságai megoldásunktól elvileg függetlenek. Az I betápláló egységtől - amely több részből 60 is állhat - különálló 4a. 4b, 4c részvezetéken érkezik a kezelendő víz a berendezéshez. A 4a, 4b, 4c részvezetékek a berendezés közelében egyetlen 4 szállító vezetékké vannak egyesítve. Ebbe szükség esetén a 4d keverő is be lehet iktatva. 65 A 4 szállító vezetékből a víz a II gáztalanító egység 9 permetező tornyába, annak fölső részén jut be. A 9 permetező torony az ábrán bemutatott esetben három részből, a 9a, 9b, és 9c szintekből 5 van összeállítva. A szintek száma a gáztartalom, illetve a gáztalanítási igény szerint választható meg. A szintek fölött a 9d fölső záróelem foglal helyet, amelynek egy vagy több 9e kifúvónyílása van annak érdekében, hogy a 9 permetező toronyba 10 alulról bevezetett öblítő levegő el tudjon távozni. A 9 permetező torony belsejében foglalnak helyet a 10 csepegtető tagok, amelyek mindegyike egy ferdehelyzetű 10a terítőtálcából és az alatta 15 elhelyezkedő vízszintes 10b csepegtető tálcából áll. A 10a terítőtálca magasabban elhelyezkedő széle a lOd zárófal útján összeköttetésben áll a 10b csepegtető tálcával, míg az alacsonyabb helyzetű széle és a 10b csepegtető tálca között a 10c átfolyó 20 nyílás szabadon marad. Ily módon a 10a térítőtálcára ráhullott víz annak ferde felületén szétoszlik, és lefolyik a 10c átfolyó nyíláshoz, majd azon keresztül a 10b csepegtető tálcára jut. Ennek túloldalán lefolyni nem tud, mert útját a lOd zárófal 25 elrekeszti. E 10 csepegtető tagokból legalább annyi darab helyezkedik el a 9 permetező toronyban, ahány szintből a 9 permetező torony össze van állítva. Jól látszik a rajzon az is, hogy a 10 csepegtető 30 tagok váltakozva vannak a 9 permetező torony palástfelületének egyik és másik oldalához hozzáerősítve. Ez azt teszi lehetővé, hogy a 9' permetező toronyban alulról fölfelé áramló öblítő levegő minden újabb és újabb S-kanyarokat leírva, az egyes 35 szintek között lefelé hulló vízfüggönyökön való áthaladásra kényszerüljön. Miután a víz a legalsó, az ábrán 9c-vel jelzett szintet, illetve annak 10b csepegtető tálcáját elhagyta, bejut a 9 permetező torony aljánál elhe-40 lyezkedő 11 gyűjtőtérbe. A 11 gyűjtőtérben el van helyezve, a 12 csőszifon, amely az előbbiekben már gáztalanított vizet a III összekötő tér 13 tároló részébe továbbítja, és ugyanakkor gondoskodik arról, hogy all gyűjtőtérben a már gáztala-45 nított víz mindig állandó szinten maradjon. A III összekötő tér alatt helyezkedik el a IV kezelő egység, amelynek befogadó eleme a 14 tartály. A 14 tartály fölső 14a érkező terében helyezkednek el a 15 vízelosztó szervek, amelyek a 50 H gáztalanító egység, illetve a III összekötő tér felől érkező vizet szétosztják a szűrő feladatot ellátó 16 töltet fölött. Az így elosztott gáztalanított víz gravitációs úton áthalad a 16 tölteten. A 16 töltetet helyzetében alulról a 17 szűrőlap támasztja meg, amely pl. perforált lemez lehet. A víz ezen is át tud haladni, és így jut a 14 tartály alsó 14b ürítőterében elhelyezkedő 18 vízgyűjtő szervekhez. A 18 vízgyűjtő szervek tartozékát képezi a 18a gyűjtővezeték, amelyen keresztül a víz a 14 tartályból a 19 elvezető vezeték felé folytathatja útját. A 19 elvezető vezetékbe célszerűen ugyancsak beiktatunk egy 19a csőszifont, amely a 14 tartályban levő víz szintjének szabályozására szolgál. A 19a csőszifon legmagasabb pontján el van helyezve a 19b légtelenítő szelep. 3