169994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrofob kelátképző szerves és komplexképző szervetlen analitikai reagensek rögzítésére nyíltcellás polimerhabokban nyomelemek és radioizotópok kimutatásához, elválasztásához és dúsításához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 26. (EO-312) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169994 Nemzetközi osztályozás: C08J 9/36 Feltalálók: dr. Szabó Zoltán oki. vegyész, egyetemi tanár 10%, dr. Braun Tibor oki. vegyész, tudományos fó'munkatárs 65%, dr. Haklits István oki. vegyészmérnök, tudományos munkatárs 25%, Budapest Tulajdonos: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Eljárás hidrofób kelátképző szerves és komplexképző szervetlen analitikai reagensek rögzítésére nyíltceüás polimerhabokban nyomelemek és radioizotópok kimutatásához, elválasztásához és dúsításához 1 A találmány tárgya új eljárás hidrofób szerves és szervetlen analitikai reagensek rögzítésére nyíltcellás polimerhabokban nyomelemek kimutatásához, elválasztásához és dúsításához. Folyadék-folyadék extrakcióban különböző szer- 5 ves kelátképző reagensek (így például ditizon, oxin vagy acetilaceton) hosszabb ideje használatosak nyomelemek és radioizotópok kimutatására, dúsítására és elválasztására (lásd: Zolotov, Yu. A. és Kuzmin. N. M., Extraktsonnoje kontsentrirovannie, Izd. 10 Khimia. Moszkva (1971), Ruzicka, J. és Stary,J., Substoichiometry in Radiochemical Analysis, Pergamon Press. Oxford (1968), Freiser. H., Anal. Chem.. 40 522R (1968), és De, A. K., Khopkar, S. M. és Chalmers. R. A., Solvent extraction of 15 metals. Van Nostrand, Reinhold (1970)]. Ezek a reagensek nagy választékban állnak rendelkezésre és kiváló szelektivitásuk, amely az extrakciós körülmények gondos beállításával érhető el, nagyhatásfokú dúsítást, elválasztást és kimutatást tesz 20 lehetővé. Már régebben felismerték azonban, hogy jelentős előny származna egy olyan eljárásból, amely az ismert és használt egylépcsős, szakaszos (úgynevezett batch) folyadék-folyadék extrakciós technikát 25 oly módon változtatná meg. hogy a hidrofób szerves vagy szervetlen reagenst valamilyen megfelelő hordozón rögzítve folyamatos, többlépcsős — kvázikromatográfiás — oszlopon átáramoltatós munkamódszert tegyen lehetővé. Egy ilyen, rögzített hid- 30 rofób reagenseket alkalmazó megvalósítási mód akkor lenne sikeres, ha a reagenseket a megfelelő hordozón eléggé stabilan lehetne rögzíteni ahhoz, hogy a rögzített reagenssel töltött oszlopon keresztül áramló (és a dúsítandó, kimutatandó vagy < elválasztandó nyomelemeket vagy radioizotópokat tartalmazó) vizes oldat a hidrofób reagenst ne moshassa le. Elsőként Carritt [Anal. Chem., 25 1927 (1953)] • alkalmazott cellulóz granulátumra mint hordozóra rögzített ditizont tengervíz nehézfémion nyomainak dúsítására. Ettől kezdve számos munka foglalkozott különböző hordozószemcsékre különbözőképpen rögzített hidrofób reagensek előállításával és alkalmazásával [lásd: Pierce, T. B. és Peck, P. F., AERE Report 4969 (1966). Bauman, A. J., Weetall. H. H. és Weliky, N., Anal. Chem. 39, 932 (1967), Ueno, K., Yane, T. és Kojima,T., Anal Letters, 5, 439 (1972). és Sekizuka, Y., Kojima, T., Yano.T. és Ueno, K., Talanta, 20, 979 (1973)]. Ezeknek az anyagoknak a kémiai tulajdonságai kedvezőek voltak, de kis kapacitásuk és lassú anyagátadási kinetikájuk komoly hátrányt jelentett az oszloptechnikát alkalmazó, folyamatos áramoltatós módon való felhasználásban. Vizsgálataink szerint ezeknek äz anyagoknak a hátrányai és korlátozott felhasználhatóságuk geometriai formájukból következik. A granulátum, tömör vagy pórusos szemcsés vagy gyöngy geometriai forma nem képes teljesen 169994