169986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására, főként növények terméshozamának növelésére
3 169986 4 A kationos detergensek növények növekedését befolyásoló hatására vonatkozó adatok kifejezetten negatív irányúak, és a szerek legfeljebb mint segédanyagok terjedtek el más típusú hatóanyagok talajban való eloszlatása, vagy növényekre való szétpermetezése során. Nem végeztek azonban semmi fajta kísérletet arra vonatkozóan, hogy miként lehet kationaktív, vagy azzá átalakítható detergenseket növények serkentésére felhasználni. Meglepő módon azt találtuk, hogy a növények növekedésének serkentése egyes piridinium-származékokkal a talajon keresztül elérhető. A felsorolt vegyületeket adott esetben egyéb, a talajra vagy a növényre ható szerekkel, illetve hígítószerekkel együttesen felhasználva a talajra permetezve alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás termőtalajok kondicionálására, főként növények terméshozamának növelése céljából, azzal jellemezhető, hogy a termőtalajt 0,1 -50 kg/ha hatóanyagadagban valamely I általános képletű piridinium-származékot- ahol R 10—24 szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkil- vagy alkenilcsoport, Xx, X 2 és X 3 hidrogénatom, esetleg Xi, X2 vagy X 3 páronként -CH=CH-CH=CH-csoport, Yj és Y2 szubsztituens hidrogénatom vagy metil csoport, A oxigénatom vagy -NH-csoport, m=l-4, n = 0-2, p = 0-2-mint hatóanyagot, szilárd vagy folyékony hígítószert, adott esetben segédanyagot tartalmazó készítménnyel kezeljük. A készítményt vizes oldat vagy emulzió alakjában a talaj felületére permetezzük és azt adott esetben a talajba beforgatjuk. A készítmény szilárd hordozóanyagként előnyösen szerves trágyát, szervetlen anyagot, főleg talajkomponenseket, így mészkőlisztet, kvarclisztet, diatomaföldet, szilikátokat, szilikagélt, bentonitot, továbbá szerves vivőanyagokat, így enyvet vagy karbamidot alkalmazunk. A hatóanyagot kívánt esetben szilárd anyagra felvitt állapotban porozással visszük a talaj felületére, vagy azt szuszpenzió alakjában permetezzük. A kezelést úgy is végezhetjük, hogy a szilárd hordozóanyagot célszerűen talajameliorálóanyagot, mint a mészkőlisztet, vagy szerves trágyát a talaj felületén szétterítjük, erre a hatóanyagot oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában rápermetezzük, és a hordozóra ekként felvitt hatóanyagot a talajba beforgatjuk. A talajkezelést vagy a haszonnövények elvetése előtt végezzük és ezt követően a készítményt a talajba beforgatjuk vagy a készítménnyel gabonatermőtalajt, preemergens, posztemergens stádiumban, gyümölcstermőtalajt pedig termőstádiumban kezelünk. ' A találmány szerinti készítményekben szereplő vegyületek az alábbi szakkönyvekben leírt ismert módszerekkel állíthatók elő: Schwarz, A. M. Perry J.W. Berch7. „Surface active agents and Detergents" Interscience Publ. New York 1958 Vol II. p. 103-120, p: 166-171, Schwarz A. M., Perry J. W. „Surface Active Agents and Detergents" Interscience Publ. New York, 1949 Vol. 1. p. 151-200, Lindner, K. „Tenside, ' Textilhilfsmittel, Waschrohstoffe",-Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, Band I (1964) p. 965-1023, p. 1058-1061, Band III. (1971) p. 2341-2371. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott ké-5 szítmény adott esetben szolubilizált vagy oldat alakban alkalmazható. A permetlé koncentrációját 0,0001 g-50 g hatóanyag/liter koncentrációértékekre állítjuk be. Ha a készítményt szervetlen hordozóanyagra felvitt állapotban használjuk, úgy 10 10-90% hatóanyagot tartalmazhat. A porszerű készítménnyé történő feldolgozáshoz a folyékony hatóanyagot egy azzal szemben kémiailag közömbös vivőanyaggal telítettük, ügyelve arra, hogy a hordozó a hatóanyag biológiai hatását ne befolyásolja, 15 a növényekre fitotoxikus hatást ne gyakoroljon. A hordozóanyag ismert módon lehet ásványi eredetű, mint perlit vagy diatomaföld, szépiacsont őrlemény, továbbá ipari termék, mint a különböző aktív kovasavak, karbamid stb. A kovasavak közül 20 az Aerosilt, Ultrasilt vagy Mofilitet említjük. A kovaföld, bentonit, perlit vagy aktív kovasav hordozóanyagokon ezek súlyára számítva 10—90% hatóanyag vihető fel. A hatóanyagokat inert finomra őrölt ásványi anyaggal, például talkummal hígíthat-25 juk, adott esetben kívánt kisebb 10-15%-os hatóanyag koncentrációra. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a javasolt kationaktív hatóanyagok a talajok szer-30 kezetére víz- és légháztartására kedvező hatást fejtenek ki. A javasolt hatóanyagok a megfigyelés szerint a kőzetek és kőzetporok, valamint kőzetmálladékok negatív töltésű helyein kötődnek, a parciális tölté-35 sekkel van der Waals-féle kötést, a negatív ionos töltésekkel sószerű kötést létesítenek. A megfelelő fémionokkal komplex kötés kialakítására alkalmasak. A talajban levő kőzetekhez való kötődésnek különböző olyan következményei vannak, amellyel 40 a termőtalajok szerkezete,' víz- és légháztartása erősen befolyásolható. A talajok kapilláris vízoszlop emelkedése, az agyagásványok és a kolloid anyagok duzzadása, a perkoláció változása befolyást gyakorol a talajok vízháztartására. A vízháztartás válto-45 zása a talajokban nem egyenletes mértékben megy végbe a fejső és a mélyebben fekvő rétegekben. A legfelső rétegekben a találmány szerinti készítmények hatására a permetlé beszáradása után elérhető, hogy a legfelső réteg kapilláris vízoszlop 50 emelkedése megszüntethető, ez tehát a felszínre nem továbbít vizet, így a párolgás és ezzel a talaj kiszáradása csökken. A mélyebben fekvő rétegekben ún. hidrofobizáló hatás történik, ezáltal az esővíz elszivárgása megakadályozható. 55 A végleges eredmény kialakításában az egyes hatások szinergetikus módon összegeződnek. Feltételezhető, hogy a falálmány szerint javasolt készítmények és a talaj egyes komponensei között olyan 60 kölcsönhatás jön létre, miáltal a talajhoz kötött hatóanyagok a talajjal együttesen hatva a növények növekedését és hozamát jelentős módon növelik. A talajok vízháztartásának olyan befolyásolása, hogy a bevitt összes víztartalom talajban való megőrzése 65 elérhető kémiai vegyületek felhasználásával feltét-2
