169971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koleszterinoxidáz előállítására mikroorganizmusokból

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. V. 16. (BO-1437) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. V. 17. (P 22 24 131.2 P 22 24 133.4) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169971 Nemzetközi osztályozás: C12D 13/10, C 07 G 7/028 .•^•^•••••>L:£ Feltalálók: dr. Gruber Wolfgang vegyész, Garatshausen, dr. Bergmeyer Hans Ulrich vegyész, dr. Nelböck-Hochstetter Michael vegyész, dr. Beaucamp Klaus vegyész, dr. Holz Günter vegyész, Gramsall Johanna biológus­laboráns, Lang Günter laboráns, Tutzing, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Boehringer Mannheim GmbH, Mannheim-Waldhof, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás koleszterinoxidáz, előállítására mikroorganizmusokból 1 A találmány tárgya eljárás egy új enzimnek, a koleszterinoxidáznak az előállítására. Közelebbről a találmány tárgya eljárás koleszterinoxidáz mikroor­ganizmusokból való előállítására alkalmas mikroor­ganizmusok tenyésztése, valamint bizonyos mikro­organizmusoknak kiindulási anyagként történő fel­használása révén. Ismeretes, hogy számos mikroorganizmus képes koleszterin átalakítására. így például Turfitt 188 baktérimtörzset ír le (J. Bacteriol. 47 487-493, 1944), amelyek szénforrásként kizárólag koleszterint tudnak felhasználni. Feltételezhető, hogy a kolesz­terin lebontása nagyszámú organizmus koordinált hatására következik be. Az is ismeretes, hogy gli­cerin-szénforráson nőtt Mycobacterium cholestero­licum a koleszterint kolesztenonná alakítja át. Ha ezt a mikroorganizmust koleszterinen hagyják nö­vekedni, akkor kolesztenon helyett túlnyomórészt koleszténdion képződik (J. Biol. Chem. 206, 511-523, 1954). A reakciómechanizmus felderítése azon hiúsult meg, hogy nem található olyan oldható enzimrendszer, amely a koleszterin lebontását vég­hez tudná vinni. A koleszterinfogyasztásban részt­vevő enzimekről ezért semmit sem tudunk. Mind­azonáltal fontos lenne a koleszterint átalakító en­zimet megismerni, mivel várható, hogy ilyen enzim érdekes egy specifikus koleszterinmeghatározási módszer számára. Ilyen specifikus koleszterin meghatározási módszer a mai napig nem ismeretes, bár az orvosi diagnosztikában nagy jelentősége lenne. A Biochem.J. 101, 819-830 (1966) cikke szar­vasmarha-mellékvesekéregben található koleszterin-5 oxidázt ismertet, amely azonban a koleszterin ol­dalláncát oxidálva pregnenolonná alakítja át. A találmány szerinti koleszterinoxidáz a koleszterin 3/J-helyzetében oxidál, és kolesztenont képez. A Biochem.J. 42, 376 (1948) cikke ismerteti 10 ugyan koleszterinnek Nocardia erythrppolis-szal tör­ténő hasítását, azonban nem írják le sem a meta­bolizmus lépéseit és termékeit, sem bármilyen ko­leszterinoxidáz izolálását. Charney-Herzog: Microbiol. Transformation of 15 Steroids c. könyve (1967, Academic,Press, New York, 544, 545 old.) szerint a Proactinonyces erythropolis species egyes szteroid-szubsztrátok 30-OH csoportját oxidálni képes. A találmány alapját ezért az a feladat képezi, 20 hogy oldható koleszterinátalakító enzimet nyerjünk és azt olyan mértékben tisztítsuk meg, hogy rutin­jellegű koleszterinmeghatározási eljárásra alkalmas legyen. Azt találtuk, hogy a koleszterint átalakító mik-25 roorganizmusokból olyan enzim izolálható, amely a koleszterin átalakítását a következő egyenlet szerint katalizálja: koleszterin (HH) + 02 -* koleszt-4-én-3-on + H2 0 2 Az átalakulás H2 0 2 képződés mellett sztöchiomet-30 rikusan megy végbe. 169971

Next

/
Oldalképek
Tartalom