169964. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként amidotionofoszforsav-észter származék és karbamid származék keverékét tartalmazó, szinergetikus hatású herbicid készítmények

13 169964 14 B) példa Gyomokra és hagymára gyakorolt hatás vizsgá­lata szár- és levélkezeléssel A kísérlet leírása 30 cm hosszú, 20 cm széles és 12 cm mély edénybe fekete, vulkánikus hamut tartalmazó talajt 10 töltöttünk, majd sorokban kakaslábfű, Digitaria ciliaris, Cyperus microiria, Amaranthus blitum, Polygonum blumei, porcsin, libatop, csillaghúr ma­gokat vetettünk bele és talajréteggel vékonyan be­fedtük. Ugyanabba az edénybe 3 levéllel rendel- 15 kező hagymát is ültettünk és talajjal vékonyan befedtük. Amikor a kikelt gyomnövények szármagassága elérte a 4—7 cm-t (körülbelül 15 nappal az ültetés után), a növények leveleire rápermeteztük a talál­mány szerinti hatóanyag-keveréket emulzió alakjá­,ban, amelyet emulgeálható koncentrátumból készí­tettünk, ezt vízzel a kívánt koncentrációra hígí­tottuk, és 100 ml/m2 mennyiségben alkalmaztuk. 30 nappal a vegyszeres kezelés után az A) példa szerinti módon meghatároztuk a gyomirtó hatást és a hagymára gyakorolt fítotoxicitást, az eredmények 2-2 ismétlés átlagai. A kapott eredményeket az alábbi III. táblázat­ban adjuk meg. III. Táblázat Gyomokra és hagymára gyakorolt hatás vizsgálata szár- és levélkezeléssel s-^ i-. -^ U* í& d> •« í£ •a o e« 3 o v> • §3 oo <o — 'o > W ;0 Hatékonyság Fitotoxicitás O "4> cépletű v ennyiség i-t C o o c o képletű ennyiség +-> B <u o c o Ka­kas­láb-Digi­taria cili­Cype­rus micro­Ama­ran­thus Poly­gonum blumei Por­csin Liba­top Csil­lag húr Gomb­virág Hagyma >M Z E M a E +-> B <u o c o fű aris iria blitum 250 2,50 100 5 5 5 5 5 5 5 5 5 o • II 200 2,00 75 5 5 5 '•• 5 5 5 5 5 5 0 150 1,50 50 4-5 4 5 5, 5 5 5 5 5 0 m 250 200 2,50 2,00 — 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 II ~ 100 1,00 2 3 3 4-5 5 5 5 5 5 0 -75 0,75 1 2 2 •4 4 4-5 5 4 4 -50 0,50 1 1 1 3 3 4 4-5 4 4 A következő példával a találmányunk szerinti herbicid készítmények szinergetikus hatását kíván­juk igazolni. Szinergetikus hatásról akkor beszé­lünk, ha a hatóanyagokat keverék formájában tar­talmazó készítmények eró'sebb herbicid hatást mu­tatnak, mint az az egyszerű additivitásból követ­kezne. . ' • A várható hatás kiszámítására a következő for­mulát használjuk [Colby, S. R., „Calculating syner­gistic and antagonistic responses of herbicide com­binations", Weeds 15, 20-22, (1967)]: Ha X = az A herbicid által okozott %-os károsodás p kg/ha mennyiség alkalmazása esetén, és Y = a B herbicid által okozott %-os károsodás q kg/ha mennyiség alkalmazása esetén, és E = a p + q kg/ha mennyiség alkalmazása esetén várt károsodás, a fenti mennyiségek között a kö­vetkező összefüggés érvényes: 45 50 55 60 E = X + Y X-Y 100 65 i Ha a készítmény által okozott tényleges hatás na­gyobb, mint a fenti képlet alapján számított érték, szinergetikus hatásról'beszélünk. A következő, C példa IV táblázatából egyértel­műen látható, hogy a találmány szerinti készítmény által okozott hatás nagyobb, mint a számított, azaz valóban szinergetikus hatás mutatkozik. C) példa Kilövés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeálószer: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter. Célszerű hatóanyag készítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekervertünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadtuk a fenti emul­geáló-szer mennyiségét és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentráció-értékre hígítottuk. A Vizsgált növények magvait normál-földbe ve­tettük, és 24 óra után megöntöztük a fenti hatóanyag­készítménnyel. A felületegységre eső hatóanyag-meny -nyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készít-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom