169952. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X. 26. (VI-948) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. X. 31. 169952 Nemzetközi osztályozás: F28C 1/00 Feltaláló: Pohl Oszkár oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamosenergiaipari Kutató Intézet, Budapest Hűtőtorony 1 A találmány hűtőtorony, amelynél a hűtendő víz felülről lefelé, míg a hűtőlevegő a vízzel1 ellen­áramban, alulról felfelé áramlik és a hűtőtorony kürtőjében rácsszerű hőcserélő betétek vannak. Az elpárolgáson alapuló ún. nedves hűtőtornyok működésének közismerten az a lényege, hogy a hűtendő víz, amely lehetőleg nagy felületen érint­kezik a természetesen vagy mesterségesen áramol­tatott környezeti levegővel, konvektív és nagyobb részt párolgásos hőcsere következtében lehűl. A természetes és mesterséges áramlással működő hű­tőtornyok általában három fő részből állnak, még­pedig a légmozgást biztosító ventillátorból, a víz­bevezető-, -szétosztó- és -összegyűjtő szerkezetek­ből, és végül az ún. betétekből, azaz hőcserélő felületekből. A betétek vagy arra szolgálnak, hogy magukon a betéteken mint felületképző szerkeze­teken folyik le a víz, vagy arra, hogy rácsszerűen kialakítva mint szórórácsok apró cseppekre bontják a hűtendő vizet. A víz és levegő érintkezése attól függően, hogy a levegő a lecsurgó vízhez képest milyen irányban áramlik, történhet egyen-, ellen-, vagy keresztáramban, vagy azok kombinációjában. Az ellenáramú rendszereknél a víz függőlegesen hullik lefelé, míg a levegő ugyancsak függőlegesen, de alulról felfelé áramlik. Ezeknél az ún. ellen­áramú hűtőtornyoknál az alsó vízgyűjtő medence vízszintje felett üres tér található, ahol a hűtő­torony kerületén vízszintesen beáramló levegő iránytörése ill. függőleges irányba fordulása bekö­vetkezik. Az említett üres tér felett helyezkednek el a betétek. A betétek felett vízelosztó szerkezet fúvókái vagy szórótányérok vannak elhelyezve. A vízelosztó szerkezet felett pedig ún. csepplevá-5 lasztókat építenek be a betétekről elragadott víz­cseppeknek a levegőből történő leválasztására, azaz a vízveszteség csökkentésére. A hűtőtornyek másik fő csoportja a kereszt­áramú rendszerbe tartozik. Ezek általában olyan 10 felépítésűek, hogy az építmény közepén helyez­kedik el a légmozgást biztosító ventillátor vagy kürtő, a kerületen pedig - köralakú torony esetén — a kürtő átmérőjével jóval nagyobb átmérőn helyezkednek el a hőcserélő betétek. A kereszt-15 áramú hűtőtorony, tehát lényegesen nagyobb alap­területet igényel, mint a leírt ellenáramú hűtőto­rony. A nagyobb alapterület igénye az erőművek egységteljesítményének növekedésével egyre inkább hátrány és ezért szívesebben alkalmazzák a kisebb 20 alapterületű kompaktabb ellenáramú rendszert. Az ellenáramú hűtőtornyoknál a betétek egy magasabb szinten helyezkednek el, amely alatt az említett üres, látszólag kihasználatlan tér van. A vízcseppek a betéteket elhagyva, e téren keresztül 25 hullanak le és a lezúduló víz viszonylag nagy zajjal esik a gyűjtőmedencébe. Az utóbbi időben egyre több kifogás merült fel a hűtőtornyok által oko­zott zajjal szemben Környezetvédelmi szempontból ezért olyan típusú hűtőtornyok építését javasolják, 30 amelyeknél a víz lehullásából származó zaj vagy 169952

Next

/
Oldalképek
Tartalom