169937. lajstromszámú szabadalom • Eljráás 2-aminoalkil-3-fenil-indolok előállítására

169937 klorid vagy bórtrifluorid jelenlétében, iners oldószerben. Iners oldószerként rendszerint étert, például dietilétert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt használunk. A reakcióhőmérséklet szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja között lehet. Miután a redukálószer feleslegét etilacetáttal, vizes etanollal vagy híg savval elbontottuk, a terméket szokásos módon elkülönítjük. Azok a vegyületek, amelyek képletében Q cianocsoportot jelent, elektrolitikusan is redukálhatok. A 2-aminoalkil-3-fenil-indolokat szabad bázisként vagy savaddíciós sóként izolálhatjuk, és a sókat, illetve bázisokat a szokásos módon kölcsönösen átalakíthatjuk egymássá. Sók úgy állíthatók elő, hogy a bázist például sósavval, kénsavval, salétromsavval, foszforsavval, ecetsavval vagy borostyánkősavval reagáltatjuk. Az I általános képletű vegyületek és sóik különféle mikroorganizmusok okozta fertőzések ellen használhatók. Ezenkívül sokféle orvosi, kozmetikai, élelmiszeripari készítmény gombák, protozoák és baktériumok okozta fertőzéstől való megóvására képesek. A megóvni kívánt készítménybe belefoglaljuk az ilyen vegyület tartósító hatású mennyiségét. A mikroorganizmusok érzékenysége könnyen megállapítható a mikrobiológusok által jól ismert szabványos in vivo és in vitro próbákkal. Az érzékeny mikroorganizmusok küjönféle baktériumok, gombák és véglények (protozoa). Fogékony baktériumok például a következők: 10 15 20 25 30 Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes C, Bacillus subtilis, Escherichia coli és Pseudomonas aeruginosa. Fogékony gbmbák például a követ- 35 kezők: Candida albicans, Trichophyton mentagrophytes és Saccharomyces cerevisiae. Fogékony patogén véglények például a következők: Trichomonas vaginalis és Entamoeba histolytica. Az 1—7. táblázatókban összefoglaljuk az I álta- 40 János képletű 2-aminoalkil-3-fenil-indolok különféle mikroorganizmusok, nevezetesen baktériumok, gombák és protozoák elleni hatékonysága in vitro és in vivo vizsgálatának eredményeit. Ezenkívül közöljük a 2-aminoalkil-3-fenil-indolok toxicitását is. A következő vegyületeket vizsgáltuk: Vegyület jele Elnevezés A (ismert) 2-aminometil-5-klór-3-(2--fluor-fenil)-indol B 2-aminometil-5-klór-3-(2,6--difluor-fenil)-indol C (ismert) 2-(l -amino-etil)-5-klór-3--fenil-indol D 2-aminometil-6-bróm-5-klór-3--fenil-indol E 2-aminometil-5-klór-3-(2,4--diklór-fenil)-indol Valamennyi vizsgálatot szabványos körülmények között végeztük, és eredményeiket regisztráltuk. Az 1. táblázatban az I általános képletű 2-aminoalkil-3-fenil-indolok in vitro megállapított antibakteriális hatékonyságát közöljük. A vizsgálatokat Mueller-Hinton-agaron 7,4 pH-n végeztük. A 2. táblázatban az I általános képletű 2-aminoalkil-3-fenil-indolok anaerob baktériumok ellen in vitro megállapított hatékonyságát közöljük. A közeg tioglikolát-oldat volt. A 3. táblázatban az I általános képletű 2-aminoalkil-3-fenil-indolok különféle Candida albicans törzsek ellen in vitro megállapított hatékonyságát kcjzöljük. A közeg Sabouraud-féle dextrózagar volt. A 4. táblázatban az I általános képletű 2-aminoalkil-3-fenil-indolok Dermatophytes és Aspergillus gombák ellen in vitro megállapított hatékonyságát közöljük. A közeg Sabouraud-féle dextróz-táptalaj volt. 1. táblázat Legkisebb gátló koncentrációk 0-íg/ml) Baktérium Vegyület C D Staphylococcus aureus 209P Wood Zeigler Gray 59N Streptococcus pyogenes C 27 Cruz Enterococcus 373 0928/72 7.5 7.5 7.5 3.0 3.0 3.0 7.5 7.5 3.0 3.0 3.0 7.5 3.0 3.0 0.8 7.5 7.5 7.5 3.0 3.0 3.0 7.5 7.5 3.0 3.0 7.5 17.5 7.5 3.0 3.0 7.5 7.5 7.5 3.0 3.0 3.0 3.0 3.0 3.0 0.8 7.5 7.5 7.5 3.0 3.0 7.5 17.5 7.5 3.0 3.0 2