169933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementkötésű, különösen azbesztcementből készült pórusos test minőségének javítására műanyag alkalmazásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. IX. 9. (SI-1488) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977.X. 31. 169933 Nemzetközi osztályozás: C04B 41/04 Feltaláló: Koós János oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Eljárás cementkötésű, különösen azbesztcementből készült pórusos test minőségének javítására műanyag alkalmazásával ! A találmány tárgya eljárás pórusos test fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására műanyag alkalmazásával. Ismeretes, hogy kémiailag különbözőképpen kötött, vagy kötés nélküli rendszerek fizikai tulaj- 5 donságainak és kémiai ellenállóképességének javítása céljából e rendszerek pórusait pneumatikusan, illetve vákuum alatt műgyantával telítik. Ezt követően a műgyantát kikeményítik. Ezt a módszert alkalmazzák a 146 614 lajstrom- 10 számú magyar szabadalmi leírás szerint impregnált műszén szerkezeti anyag előállításánál. Az eljárásnál a műgyantát, amely furfurolban oldott furfurolkondenzátum,. a légritkított térben levő szerkezeti tárgyra bocsátják, majd az impregnáló edény belső 15 nyomását a légköri nyomás többszörösére növelik. Impregnálás után a szerkezeti anyagban levő műgyantát kikeményítik. Kombinált, szervetlen és szerves kötésű rendszerek létrehozására példaként említhető a 20 68 02060 lajstromszámú Dél-Afrikai Köztársaság-beli szabadalmi leírás. E szerint a hagyományos kerámiai kötéssel készült köszörűszerszámokat utólagosan epoxigyantával impregnálják. A 3197 331 lajstromszámú USA szabadalmi 25 leírásból ismert azbesztcement lemez,' papír, szálas anyag bevonása oly módon, hogy szilárd diallil-ftalát, illetve diallil-izo-ftálát élőpolimert kombinálnak kopolimerizáció révén folyékony vinil-monomerrel. Az eljárás azonban csak bevonásra alkalmas, mert 30 az anyag a test pórusaiba nagy viszkozitása miatt nem képes behatolni. Emellett jelentős mennyiségű oldószert tartalmaz, amelynek eltávozása növeli a káros hatású nyílt porozitást. Valamennyi ismert eljárás esetében impregnálószerként műgyantát használnak. Egyik módszernél az impregnáláshoz felhasznált műgyantát oldószerben oldják s az oldószert később elpárologtatják. Másik megoldásként ismert az az eljárás, amelynél a gyanta alapkondenzátumát a további reakcióban résztvevő komponensben oldják. A két alapvető eljárás mindegyikénél a műgyanta oldásának célja kis viszkozitású impregnáló oldat készítése. Az ismert eljárásokban alkalmazott műgyanta vagy oldószeres műgyanta impregnáló szerek viszkozitása viszonylag nagy, nagyobb mint pl. a metil-metakrilát 0,57 est, vagy a sztirol 0,54 est viszkozitása. Az ismert eljárások hátránya, hogy az impregnáló oldat viszonylag nagy viszkozitása miatt vákuumban, illetve nyomás alatt végzendő műveletek a technológiát bonyolulttá teszik. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel az impregnálás légköri nyomáson végezhető el kis pórussugarú (75 A) nyílt pórusok esetében is és emellett az ismert eljárásokkal elért fizikai és kémiai anyagjellemzőknél jobb tulajdonságú szerkezeti anyag legyen nyerhető. Felismertük, hogy a célt azáltal érhetjük el, ha a portlandcement kötésű rendszerekben található nyílt pórusokat kis viszkozitású, gyökös mechaniz-169933