169921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonógépszerkezet vázszálas fonal fonására, valamint szárnyas fonóorsó
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 169921 LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. V. 29. (SA-2495,) Módosítási elsőbbsége: 1976. IV. 30. (1, 3, 5. igénypontok) D01H 1/00, D02G 1/02 Közzététel napja: 1976. IX. 28! Megjelent: 1977. X. 31. Samu Imre textilmanipuláns 60%, Bara József műszaki tanácsadó 40%, Budapest Eljárás és fonógépszerkezet vázszálas fonal fonására, valamint szárnyas fonóorsc 1 A találmány vázszálas fonal fonására szolgáló eljárásra és fonógépszerkezetre, valamint szárnyas fonóorsóra vonatkozik. Vázszálas fonalat korábban is készítettek. Az erre szolgáló eljárás lényege az volt, hogy egy általában nagy szakítószilárdságú és keménységű központosán elhelyezett szál, a vázszál köré előfonalat, vagy növényi eredetű rostszalagot sodortak. Ehhez olyan szerkezetet használtak, amely lényegében pl. centrifugál fonófejes (fonókamrás) készülék volt, de amelynek tengelyébe vázszálat be-és kivezető szerveket is építettek. Az ilyen szerkezettel előállítható fonal metrikus finomsága csak Nm 0,5 vagy annál nagyobb lehetett, N m 0,5-nél kisebb finomságú fonal előállítására nem volt alkalmas. A szárnyas fonóorsók, mint ismeretes, a fonógépből kikerülő fonalat a szárnyak egyikén a centrikusán elhelyezett csévéhez viszonyítva nagyobb kerületen keringve vezetik a kisebb sebességgel forgó csévére. A cséve köfül kefingő fonalvezetés eredményezi a fonal sodrását, azáltal pedig, hogy a cséve forgási sebessége a szárnyak forgásánál kisebb, a szárny a fonalat a csévére fel is csévéli. Ez a csévélés mindig lassú alternáló mozgással, sűrűn egymás mellé párhuzamosan lerakott szálakat eredményezett. Maga a cséve a szárnyas fonóorsó valamennyi alakjánál a vele összeépített alsó és felső peremmel készült, amely peremeknek az volt a rendeltetésük, hogy lehatárolják a csévét és megakadályozzák a felcsévélt fonal lebukását. Amikor a cséve megtelt, a szárnyas fonóorsó tengelyéről az egész csévét egyben kellett levenni és a párhuzamosan felcsévélt fonalat a további feldolgozás so-5 rán külön eljárással kellett keresztcsévére átcsévélni. Ezekkel az ismertetett eljárásokkal és szerkezetekkel általában ki lehetett elégíteni a textilipar eddigi követelményeit. 10 Ujabban azonban, különösen a népi iparművészet részéről jelentkezett igényként az olyan viszonylag vastag és laza fonal, amelynek vastagsága pl. 5-10 mm, ugyanakkor metrikus finomsága csak 15 Nm 0,05-0,3 és amelyből durva szövésű szőnyeget, takarót stb. kívánnak készíteni. Ilyen laza, vastag fonal ismert módon készíthető pl. hosszú gyapjúszálakból, de ennek költsége igen nagy. Nem állott rendelkezésre olyan eljárás és berendezés, 20 amellyel a vegyes, túlnyomórészt rövid szálakat tartalmazó silányabb minőségű gyapjúból, vagy különböző keverékanyagból, a hosszú szálakból készített fonallal egyenértékű szilárdságú fonalat lehetett volna előállítani. Ennek az eddig hiányzó, a 25 jelen találmány tárgyát képező eljárásnak igen nagy a jelentősége, mert ezzel az egyébként úgyszólván értéktelen hulladékanyag is jól feldolgozható és hasznosítható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy 30 célját akkor érheti el, ha vázszálas fonalat tudunk 169921
