169909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomgranulátum előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 05. (PE-939) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. X. 31. 169909 Nemzetközi osztályozás: A01N 17/00, B 01 J 2/00 H -• Feltalálók: Tulajdonos: Detre Tamás oki. vegyészmérnök 14%, Gyarmati József oki. vegyészmérnök 2,5%, Budapest, Jesztl Jánosné oki. vegyészmérnök 13%, Veszprém, Kováts Ferenc oki. péti Nitrogénművek 60%, Várpalota, gépészmérnök 14%, Budapest, Monostory Adorján oki. vegyészmérnök 33%, Veszprém, Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Orosz Endre oki. gépészmérnök 2,5%, Budapest, Somogyi Gyöngyi oki. vegyész- Termékek Gyára 40%, Budapest mérnök 14%, Veszprém, Sós József oki. vegyészmérnök 7%, Budapest Eljárás finomgranulátum előállítására 1 A találmány tárgya eljárás finomgranulátum, és pedig főleg növényi eredetű rostos anyag alapú finomgranulátum előállítására. Ismeretes, hogy a szilárd halmazállapotú, például biológiailag aktív anyagok szemcsemérete döntő 5 fontosságú felhasználásuk szempontjából. Ha az anyag szemcséi részben vagy teljes mennyiségükben túl nagyok, akkor felületük lényegeseb kisebb, mint a poroké, amelyek súlyegységre eső — továbbiakban fajlagos- felülete általában több nagyság- 10 renddel nagyobb, mint a szemcsés anyagoké. Egy aktív anyag hatékonysága viszont az esetek túlnyomó többségében a fajlagos felülettől függ, sőt. gyakran azzal egyenes arányos (lásd: Valkenburg, W. N. „Pesticide formulations" c. könyvét, megje- 15 lent a Marcel Dekker Inc. new-yorki, amerikai egyesült államokbeli kiadó gondozásában 1973-ban). Nyilvánvalóan hátrányos a nagy szemcseméret abban az esetben, ha a szemcsék részben vagy teljes mennyiségükben nagyobb méretűek, 20 mint a befogadásukra, illetve továbbításukra szolgáló szerkezeti elem nyílása. Ismeretes azonban a nagy diszperzitásfokú, finom szemcséjű, porszerű anyagok azon tulajdonsága is, hogy az aprítás fokával rohamosan növekvő fajlagos felületen a 25 szemcsék között úgynevezett felületi erők lépnek fel, amelyek az anyagok kémiai tulajdonságaitól, aprítási fokától és más paraméterektől függnek és vonzást és/vagy taszítást okoznak. Az ezen erők ' természetével foglalkozó szakirodalom tanúsága sze- 30 rinti porszerű anyagok esetében agglomerálódás, összetapadás lép fel, ily módon ez eredetileg kisebb méretű szemcsék egymáshoz tapadva rendszertelen méreteloszlású, nagyméretű rögöket alkotnak. Ez a tapadás (mely az anyagnak valamilyen szerkezetben történő beboltozódásában is megnyilvánulhat) az anyag feldolgozásánál, elsősorban tárolásánál, adagolásánál, szállításánál okoz nehézségeket. Ehhez járul a kis szemcseméret miatti porzás, amely amellett, hogy veszteséget jelent, gyakran súlyos egészségi ártalmak okozója. A fentiek alapján érthető, hogy az ipari gyakorlatban előszeretettel alkalmaznak zömében 0,1 mm és 5 mm közé eső szemcseméretű anyagokat (lásd: Wegler: „Chemie der Pflanzenschutz und Schädlingsbekämpfungsmittel" c. könyvét, amely megjelent 1968-ban a Spinger Verlag, New:York-Berlin-Heidelberg, kiadó gondozásában), amelyek nem porzanak, könnyen tölthetők, üríthetök, valamint időarányosan adagolhatok (lásd: Melnyikov: „Chemistry of Pesticides" c. könyvét, amely megjelent 1971-ben a Springer-Verlag, New-York-Berlin-Heidelberg, kiadó gondozásában). E szemcsemérettartomány biztosítása történhet aprítás útján nagyobb szemcsékből vagy olvadékból [lásd: Kazakov, E.A: Him. Prom. 44 453 (1968)], vagy pedig kisebb részecskékből történő szemcseképzéssel (továbbiakban granulálással). A granulálás alatt tehát szilárd halmazállapotú kisméretű szemcsékből a 169909