169895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek felületi vízszigetelésére, korrózió védelmére, ill. ragasztására

3 169895 Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a gyakorlatban általában használatos anyagok tapadási szilárdsága, különösen nedves betonfelületekhez, általában nem kielégítő, ezek az anyagok igen gondos felületelőkészítést igényelnek, rosszul tűrik a gyakori hőingadozásokat, a legtöbb esetben alapozó használata szükséges és az esetek többségében nem, vagy rosszul színezhetők. A 157 151 lajstromszámú szabadalmunkban megmutattuk, hogy kétkomponensű hidegen keményedő műgyantából, cement és talkum, valamint esetleg grafit adalékolásával olyan bevonati anyag állítható elő, amely ismétlődő magas hőmérsékletnek ellenáll, rugalmas, és alkalmas különféle tartályok, különösen fermentorok belső felületének bevonására. Ezzel az eljárással a magas hőmérsékletnek kitett felületek korrózióvédelmére kiválóan alkalmas bevonat állítható elő, de az eljárás más célra való alkalmazásának hátránya, hogy a bevonatot legalább 100 C° hőmérsékleten, célszerűen többször gőzölni kell. Ez a hőkezelés a felületkezelés általános eseteiben nem valósítható meg. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a felületvédelem száraz, nedves, vizes, vagy vízalatti felületen, a bevonat kézi, vagy gépi felhordásával egyaránt elvégezhető és bármilyen hőmérsékleti körülmények között, hőkezelés nélkül vízálló, korróziógátló és ragasztó réteget eredményez. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy adaléknélküli, vagy cementtel, esetleg talkummal, ill. grafittal is adalékolt kétkomponensű kátrány-epoxi műgyantához perlitet, ill. gipszet keverve, olyan bevonóanyag nyerhető, amely alkalmas egyszerű módon, nemcsak száraz, hanem nedves, vizes, illetve friss betonfelületeken, sőt víz alatt is alkalmazható vízszigetelő és korrózióvédő bevonat céljára. Alkalmas továbbá mind a direkt-, mind a negatív-oldalon a normál és agresszív vizek hatásának, továbbá víznyomásnak kitett betonszerkezetek és betoncsövek szigetelésére, illetve víznyomásállóságának fokozására, végül fémfelületek korrózióvédelmére és felületek összeragasztására. A bevonat igen jó eredménnyel alkalmazható lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére is. Ezen túlmenően lehetségessé vált a szokásosan alkalmazott anyagokhoz képest 20 C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten való alkalmazása is. Az adalékok hatására a bevonat a betonfelületekkel összeépül, annak hőingadozásait követi, illetve azzal együtt mozog és a felületen tömör, vízzáró, korrózióálló és a vegyi hatásoknak is ellenálló bevonatot képez. A cement adalék hatására a térhálósodási illetve kötési folyamat a töltetlen gyantákhoz viszonyítva eltérően játszódik le. A cement, amely hidratáció révén kötőanyag, vizes fázis jelenlétét igényli. Ennek következtében amikor az anyagot még nedves betonfelületre hordjuk fel — ahol a betonszerkezetben nem alakult még ki a stabil váz — a szigetelő anyag a beton pórusaiba be tud hatolni és a töltőanyagként benne levő cement hidratációja ott következik be. A mérések szerint ez a behatolás friss betonfelületek esetén elérheti a 12 mm-t is. A műgyanta térhálósodása a cement hidratációjánál gyorsabb folyamat, a hidraulikus kötéssel együttjáró térfogatnövekedés a már kialakult térhálót belefeszíti a kötésben levő beton pórusaiba és így a bevonat a betonszerkezettel összeépül. A térhálósodást követően fel-5 hordott további rétegek az egymásra felhordott rétegek műgyantafázisának összeépülése következtében kifogástalanul tapadnak és teljesen homogén bevonatrendszert képeznek. Amennyiben a bevonóanyagot nem friss, hanem 10 már kiszáradt betonfelületre visszük fel, abban az esetben a behatolási mélység a mérések szerint csökken, de az összeépülés ebben az esetben is megtörténik. A beton ugyanis önmagában nem tömör, mivel a megszilárdult cementgél porózus 15 szerkezetet képez. A pórusokba való behatolást követően ebben az esetben is lejátszódik az adalékanyagként a műgyantába bevitt cement hidratációja és így a tökéletes póruszárás az előzőekben már említett befeszülési jelenség következtében elérhető. 20 Mivel a találmányunk szerinti bevonat rendszer a szigetelendő betonfelületen nem alkot éles fázishatárú réteget, hanem a már említett módon a beton felületi rétegével összeépül, így az eddig 25 alkalmazott szigetelő anyagokhoz képest lényegesen nagyobb víznyomásnak is ellenáll mind a direkt, mind az indirekt oldalon végzett szigetelések esetében. Az eddig elvégzett mérések szerint kifogástalanul ellenáll 4 att negatív-oldali víznyomásnak is. 30 A szigetelőréteg felületén akkor sem következik be roncsolódás, illetve krétásodás, ha az olyan felületen van, amelyet közvetlen napsugárzás ér. Az eddigi, többéves tapasztalataink szerint a bevonat -35 rendszerben jelenlevő grafit egyéb előnyös tulajdonságai mellett az ultraibolya sugárzás káros hatását is kiküszöböli. A műgyantába bekevert grafit ismert „kenődési" tulajdonsága következtében módot ad a térhálösodás és a gélesedés következtében 40 kialakuló belső feszültségek kiegyenlítődésére és így nem alakulhatnak ki későbbi hibahelyeket okozó belső feszültségek, illetve mikrorepedések. Az adalékanyagként jelenlevő talkum, mint réteges szerkezetű szilikátásvány, vízfelvevő pufferként mű-45 ködik és megakadályozza a hőmérséklet, vagy páratartalom-változás következtében előálló gyors változásokat, ami szintén a kialakított rétegek stabilitását javítja. A találmányunk szerinti - hidraulikusan kötő szilikátadalékot, ill. perlitet és gipszet 5C tartalmazó — kétkomponenses vízszigetelő és korrózióvédő bevonóanyagból kialakított bevonatrendszer fémfelületeken is kiválóan tapad és a jól megválasztott műgyanta-kötőanyag kombináció következtében követni tudja a fémfelület deformáció-55 ját, pl. a mintalemez összehajtogatását is. Az anyagba alumíniumpaszta is keverhető és így az eredetileg sötétbarna, ül. fekete bevonat helyett ezüstszürke felület alakítható ki. Egyébként a már megszilárdult bevonóanyag bármely színre átfest«0 hető. A megfelelő vízszigetelő, korrózióvédő és vegyszerálló bevonat kialakításához, illetve a kifogástalan tapadás és összeépülés eléréséhez természetesen nem elegendő az ismertetett anyagösszetétel, 65 hanem be kell tartani a technológiai utasításokat is. 2