169886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszpergált és/vagy emulgeált részecskék flotálására vizekből

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 21. (MA-2629) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977.X. 31. 169886 Nemzetközi osztályozás: C02C 1/40 Feltalálók: di. Nagy Zoltán oki. gépészmérnök 30%, Budapest, dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök 10%, Hupka György oki. vegyész 20%, Kovács Attila oki. vegyészmérnök 20%, Rauschenberger Jenő oki. vegyészmérnök 20%, Veszprém Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Eljárás diszpergált és/vagy emulgeált részecskék flotálására vizekből 1 10 15 A találmány tárgya eljárás vizekben levőszenynyező anyagok eltávolítására vegyszeres flotálással. A vízelőkészítésnél és a különböző szennyvizek tisztításakor egyaránt szükség van a vízben diszpergált és/vagy emulgeált részecskék elválasztására. Igen gyakran vegyszeres pelyhesítés és gázbuborékok átvezetése eredményezi a legkedvezőbb tisztulást, ugyanis a pelyhekhez tapadó gázbuborékok hatására a lebegő anyag a víz felszínére emelkedik (flotálás) és onnan egyszerű eszközökkel eltávolítható. Szilárd lebegő anyaggal és olajjal (zsírokkal) szennyezett, flotálással tisztítható vizek keletkeznek például az ásványolaj kitermelés és feldolgozás során, valamint, a gépgyárakban, hengerművekben, autóközlekedési vállalatoknál, vágóhídakon, stb. A festékgyárak, cellulózgyártás és a papír-, valamint a textilipar szennyvizeiben, továbbá az élővizekben levő lebegő anyagok ugyancsak kedvezően flotálhatók. A különböző eredetű vizek kezelésére szolgáló 20 tisztító-sorokban a flotálást az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzák. A vízbe először bekeverik a szükséges vegyszereket, majd az ún. pelyheátőben lassú keverés közben az emulgeált részeket koaguláiják és pelyhes csapadékot képeznek. Ezt 25 követően kerül a víz a flotáló berendezésbe, ahol a koagulált részecskékhez diszpergált gázbuborékok tapadnak, majd az így létrejött lebegd részek a felúsztató szakaszban a víz felszínére emelkednek. A gázbuborékok képzésére korábban a folyadék 30 alján elhelyezett porózus testeket alkalmaztak. Ezekkel azonban a buborékképzésre fordított nagy nyomásesés ellenére sem lehetett a flotáláshoz szükséges, kisebb mint 1 mm átmérőjű buborékokat képezni, mert a pórusokból kilépő apró buborékok már a porózus felületén összeálltak és csak nagyobb buborékok formájában váltak le. Ezen kívül a folyadék alján nagy felületen elhelyezett gázelosztók könnyen eltömődtek és ezért üzem közben a gázelosztás egyenlőtlenné vált. Az 1105 584 sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint az olajos szennyvizek vegyszeres tisztításához szükséges levegőt injektoros keverőben diszpergálják a szennyvíz és a folyékony vegyszer elegyébe. Ezt az elegyet szivattyú szállítja az injektoros keverőbe, ahol a folyadék sebességét helyileg növelve a folyadékelegy a környezetből levegőt szív be. Az így bekerült levegő jól keveredik a folyadékkal, majd egy tartály aljára jut. A szennyvíz többszöri cirkuláltatásával szakaszosan telítik a tartályban levő folyadékot levegővel, majd ezt követően a levegőbuborékokkal felúsztatják a koagulált olaj cseppeket. Az eljárás szakaszos, ezért csak kis vízmennyisegek tisztítására alkalmas, ugyanakkor az injektor 10-15%-os hatásfoka miatt a fajlagos energiafelhasználás nagy. A gázbuborékok méretének csökkentése érdekében az utóbbi években túlnyomáson levegővel telített vizet vezetnek a flotáló berendezésbe, ahol a víz nyomását lecsökkentik, miközben igen apró 169886